Mennyire húzta fel az állam az építőipari beruházásokat?

Az építőipar termékei és szolgáltatásai iránt alapvetően három oldalról támad kereslet: a lakosság, a vállalkozások és a kormányzat felől. Mivel a piacon az árak a kereslet és a kínálat egyensúlya szerint változnak, célszerű a keresletet befolyásoló tényezők áttekintése - olvasható a Pénzügyi Szemle Online hasábjain megjelent elemzésben.

A 2016. évtől kezdődően a lakosság jövedelmi helyzete javult, az átlagos reáljövedelem a pandémiát megelőző időszakig az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. Javult a foglalkoztatás, csökkent a tartós munkanélküliség, nőtt a lakosság összmegtakarítása és nettó vagyona.

Ehhez az alapvetően is kedvező tendenciához társult a kormányzat otthonteremtési szakpolitikája, melynek eredményeképp a lakosság kedvező hitelekkel és/vagy támogatott módon tudott akár új, akár használt ingatlanhoz jutni: vásárolni vagy építtetni.

Összességében tehát a háztartások ingatlankereslete nőtt.

A vállalkozások a 2017. évtől kezdődően futtatták fel beruházásaikat, és a pandémiát megelőző 2019. évig a beruházások értékének növekedése közel egyenletes, évi 16-20%-os volt.

Természetesen ezeknek a beruházásoknak csak egy része építési beruházás, de a statisztikák egyértelművé teszik, hogy a legnagyobb volumenváltozás a különböző épületek építése közül az ipari épületek és raktárak, valamint a két- vagy többlakásos épületek építése terén történt.

A kormányzati szakpolitikák mind az építőiparban tevékenykedő vállalkozások részére célzott, mind a vállalkozási szektor részére közvetlen beruházások ösztönzésére alkalmas programokat tartalmaztak.

A költségvetési szervek beruházásainak, és azon belül építési beruházásainak volumenét befolyásolták az európai uniós, hét éves költségvetési ciklusok szerint megtervezett támogatások. 

Az építőipar termékei és szolgáltatásai iránti, kormányzati oldalon jelentkező kereslet növekedés eredményei elsősorban az utak építése terén jelentkeztek, de termelési értékét tekintve kiemelkedő volt a helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik építése is.

A közlekedési infrastruktúra építésének 2019. évi termelési értéke összességében a 2016. évi érték háromszorosát is meghaladta. Összességében a 2017. évtől kezdve a pandémiát megelőző időszakig a kormányzati szektor jelentős mértékben növelte, a 2020. évben kissé csökkentette beruházási keresletét - olvasható a Pénzügyi Szemle Online-on megjelent elemzésben.