Mennyivel drágult az élet a visegrádi országokban?

Elemzések2019. okt 8.Harsányi Péter

Továbbra is a 3 százalékos szintek közelében tartózkodnak az inflációs mutatók Magyarországon. Szeptemberben az üzemanyagárak közel 5 százalékkal csökkentek, míg a mobiltelefon és internet szolgáltatások árai kiugró mértékben emelkedtek. Összegezzük továbbá, hogy a többi visegrádi (V4) ország közül hol teljesült a jegybankok inflációs célja.

Hogyan alakult az infláció idehaza?

Tovább lassult az infláció szeptemberben. A fogyasztói árindex 2,8 százalékra mérséklődött az előző hónapi 3,1 százalékról. Az alacsonyabb árakért az élelmiszerek árának visszafogottabb emelkedése és az üzemanyagárak csökkenése volt felelős.

Ezeket a tételeket azonban nem tartalmazza az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció, amely így 3,4 százalékra emelkedett az előző havi 3,2 százalékról. Az adószűrt maginfláció emelkedését másrészről a piaci szolgáltatások magasabb árindexe is magyarázza, ami visszavezethető a munkaerőhiányra és a dinamikus béremelkedésre.

A szolgáltatások tekintetében kiugró mértékben emelkedtek a mobiltelefon és internet szolgáltatások árai.

A fenti tendencia azonban megegyezik az MNB előrejelzéseivel, aminek tükrében nem várható a monetáris kondíciók megváltoztatása.

Az MNB kommunikációja alapján az elkövetkezendő hónapokban enyhén megemelkedhet az adószűrt maginfláció, majd ezt követően 3 százalék közelébe mérséklődhet. A hazai maginfláció későbbi csökkenéséhez a külső lassulás és az alacsonyabb importárak járulnak hozzá.

Az MNB ezen várakozásait igazolja, hogy a tartós fogyasztási cikkek, iparcikkek ára szeptemberben, illetve a korábbi hónapokban már elkezdett süllyedni. Az eurózóna lassulása tehát fokozatosan megjelenhet a hazai árakban is.

Forrás: MNB

Milyen termékek drágultak leginkább?

Az élelmiszerek ára 5,1 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 13,3, a kenyéré 8,5, a liszté 7,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,5 százalékkal magasabb, a tejé 3,7 százalékkal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,3 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatásokért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,7 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,6 százalékkal csökkent.

Ezekben a régiós országokban teljesült a jegybankok inflációs célja

Magyarországon az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,4 százalékot tett ki szeptemberben. Az infláció ezzel egyidejűleg 2,8 százalékra süllyedt.

Ez áll szemben az MNB 3 százalékos inflációs céljával, illetve a 2-4 százalékos tolerancia sávval. Az aktuális előrejelzések szerint az inflációs mutatók 2021 végéig a 3 százalékos értékhez közel alakulhatnak, vagyis az MNB elérte az inflációs célját.

Lengyelországban a jelenleg hozzáférhető adatok alapján 2,6 százalékon állt az infláció, míg a maginfláció 2,2 százalék volt. A lengyel jegybank inflációs célja 2,5 százalék. A tolerancia sáv 1,5 és 3,5 százalék közé tehető. Ennek alapján elmondható, hogy Lengyelországban is célnál van az infláció.

Csehországban 2,9 százalékos értéket mutatott a fogyasztói árindex, miközben a maginfláció 2,3 százalék volt, amely kissé magasabb a cseh központi bank 2 százalékos céljánál. A számok ugyanakkor még haladják meg az 1 és 3 százalék közötti toleranciasávot.

Szlovákiában 2,8 és 2,4 százalékot, Szlovéniában pedig 1,7 és 2,4 tett ki az infláció és a maginfláció. Tekintettel arra, hogy Szlovákia és Szlovénia az euróövezet tagja, esetükben az Európai Központi Bank (EKB) határozza meg a monetáris politikát.

Az EKB hivatalosan enyhén 2 százalék alatti inflációs számokat céloz meg. Ez alapján Szlovákiában egyértelműen az inflációs cél felett vannak a mutatók, míg Szlovéniában a maginfláció haladja meg enyhén a 2 százalékos értéket.

Az eladósodott és jellemzően alacsonyabb inflációs mutatókkal rendelkező déli, periférikus államok miatt azonban nem várható idén és még jövőre sem, hogy szigorítson a pénzpolitikán az Európai Központi Bank. Ezen Christine Lagarde kinevezése sem változtat majd.

Olajárak, Irán, és a bázishatások

Az Egyesült Államok és Irán közötti geopolitikai kockázatok számottevően mérséklődtek az elmúlt hetekben. Donald Trump amerikai elnök az Irán ellenes szankciók enyhítését helyezte kilátásba, amennyiben visszaülnek a tárgyalóasztalhoz a felek.

A háborús kockázatok csökkenésével párhuzamosan az olaj árfolyama is mérséklődött. A WTI típusú kőolaj árfolyama a szaúd-arábiai olajfinomítókat ért rakéta és drón támadás előtti szintekre süllyedt vissza. Ez jó hír az infláció tekintetében. Nem fognak ugyanis tartósan elszállni az üzemanyagárak.

A bázishatások az elkövetkezendő néhány hónapban az infláció emelkedését támogatják, majd ezt követően újra mérséklődhet a fogyasztói árindex.

Stabil inflációs várakozások

A lakosság inflációs várakozásai változatlanul stabilak, a 3 százalékos jegybanki célnál szóródnak.