MNB: Nem száll el a forint miatt az infláció

Elemzések2019. szept 25.Harsányi Péter

Erősödtek az infláció tekintetében a lefelé ható kockázatok az MNB szerint, a külső környezet lassulása fokozatosan elkezdi kifejteni a hatását. A jegybank ezúttal csak finomhangolta a monetáris kondíciókat, és nem kötelezte el magát egy újabb lazítási ciklus mellett. A jelenlegi kilátások tükrében tartósan támogató maradhat a pénzpolitika, aminek köszönhetően akár hosszabb ideig is alacsony szinten maradhatnak a hitelkamatok. Ezt a forgatókönyvet erősíti, hogy világszerte már majdnem mindegyik jegybank lazít.

Mindenütt lazítanak a jegybankok

Valamilyen formában már szinte minden nagyobb jegybank lazít. Az Európai Központi Bank (EKB) újraindította az eszközvásárlási programját, és évente 240 milliárd eurót zúdít rá a piacokra. Ezenfelül -0,5 százalékra vágta a betéti kamatlábakat és kedvezményesebbé tette a hitelezési programját is (TLTRO III).

A legnagyobb tűzerővel rendelkező Fed már másodjára csökkentett kamatot az idén, mely jelenleg az 1,75-2,00 százalékos sávban áll. A piac további két vágást áraz egy éven belül.

Az ausztrál és az indiai jegybankok is több alkalommal csökkentettek már kamatot az idén. Ausztráliában 1 százalékra, Indiában 5,4 százalékra mérséklődött az irányadó ráta.

A kínai jegybank a kormánnyal karöltve széleskörű lazító intézkedéscsomagot vetett be a belső fogyasztás felpörgetése érdekében, aminek célja elsősorban a kereskedelmi háború hatásainak kompenzálása.

Japánban sem indította el a központi bank a régóta várt normalizációt, sőt a jegybankárok kommunikációja alapján nem zárható ki egy októberi lazítás sem.

Kicsit arrébb, Brazíliában idén nyáron szintén elkezdték csökkenteni az irányadó rátát a döntéshozók válaszul a lassuló globális növekedésre és a laposodó inflációra.

Nemrég Dél-Koreában is egy kamatvágás mellett döntöttek a jegybankárok. A mögöttes okok hasonlóak: süllyedő inflációs pálya, kereskedelmi háború növekedésre gyakorolt negatív hatása, versenyképesség növelése stb.

Mit mond az MNB?

A jegybanki kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Nagy Márton, MNB alelnök kiemelte, hogy az inflációs pálya esetében június óta erősödtek a lefelé ható kockázatok.

Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedhet, ugyanakkor ezt követően a külső környezet lassulása miatt a korábban vártnál gyorsabban 3 százalékra csökkenhet.

Nagy Márton hozzátette, hogy az inflációs előrejelzések készítésénél az aktuális forint árfolyammal számoltak.

A jegybanknak továbbra sincs árfolyamcélja, a monetáris tanács az inflációs cél elérésére törekszik.

Nagy kiemelte továbbá, hogy az eurózóna és a világgazdaság lassulásának következtében a nagyobb jegybankok – köztük a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) is – kamatcsökkentésekről, illetve egyéb serkentő intézkedésekről döntöttek. Ez alapvetően növeli az MNB mozgásterét is.

A Magyarország számára leginkább releváns Európai Központi Bank egészen addig tarthatja alacsonyan a kamatokat, amíg az eurózónában a cél közelébe nem ér az infláció. Erre azonban még várni kell, ugyanis az EKB legfrissebb előrejelzései szerint 2021 végéig sem éri el a fogyasztói árindex a 2 százalékos célt. A tapasztalatok alapján az EKB ráadásul általában mindig felüllövi a várható inflációs pályát, így a piac jóval alacsonyabb inflációs pályával kalkulál.

Miről döntött a Tanács?

Nem változtatott az irányadó rátán, valamint az egynapos betéti és hitelkamatlábakon az MNB a kamatdöntő ülésén.

A bankrendszerben lévő likviditást kismértékben növelte a jegybank. A Tanács a szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról, legalább 300-500 milliárd forintra emelte.

Ezzel párhuzamosan a jegybank rugalmasan kezeli az FX-swap tenderek alakulását is, melyek állománya 2000 milliárd forintra duzzadt.

Az MNB várakozásai alapján a növekvő likviditás vélhetően nem lesz már nagy hatással a BUBOR-ra, hiszen a 3 hós BUBOR az elmúlt időszakban enyhén mérséklődött, és jelenleg 0,2 százalék közelében áll.

A Magyar Nemzeti Bank rendkívül óvatos üzemmódban működik, a friss makrogazdasági adatoktól és a következő, decemberi inflációs jelentéstől függően alakítja a jövőben a monetáris politikát.

Mi lesz a hatása mindennek?

Az alacsonyabb inflációs pályával és a nemzetközi jegybankok lazuló pénzpolitikájával összhangban hazánkban is hosszabb ideig támogató maradhat a monetáris politika.

Történelmi mélységekben maradhatnak tehát a hitelkamatok, azaz most érheti meg változó kamatozású hitelt fix-re cserélni, avagy fix kamatozású lakáshitelt felvenni. A kötvénypiacokon is tovább lesz tapasztalható az alacsony hozamkörnyezet.

Folytatódhat a felzárkózás

A hazai gazdaság idén várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal növekedhet az MNB várakozásai alapján. Folytatódhat tehát a magyar gazdaság eurozónához történő felzárkózása, azaz a következő években a magyar GDP legalább 2 százalékponttal gyorsabb ütemben bővülhet mint az eurózóna gazdasága.

MÁP Plusz

A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) állománya a június eleji indulást követően 2000 milliárd forintra nőtt. A Kincstáron keresztüli érétkesítés azonban változatlanul alacsony. A lakossági állampapírok 70-75 százalékát a bankok terítik, míg a Kincstáron keresztül csupán 20-25 százalékot adnak el.

Nagy Márton elmondása alapján költség-megtakarítási szempontból ideálisabb lenne, ha az értékesítés a bankoktól a Kincstárhoz kerülne.

A banki értékesítés 2023 végéig ugyanis összesítve legalább 175 milliárd forint költséget jelent az államnak és a lakosságnak. A háztartások által a bankoknak fizetett banki költségek 65 milliárd forintot, míg az állam által a bankoknak fizetett forgalmazói jutalékok 110 milliárd forintot tehetnek ki. (Megjegyzés: 11000 milliárd forintos lakossági állampapír állomány fokozatos elérése esetén.)