Mérnöki Kamara új elnöke: „Mégsincs rendjén, hogy a faanyag árak hónapok alatt kétszeresére-háromszorosára növekedtek”
ElemzésekEddig még nem érte komolyabb sokk a mérnökök többségét, azonban arra számítok, hogy a munkánk sajátosságából fakadóan nálunk, mérnököknél a válság hatásai a korábban tapasztaltaktól később fognak jelentkezni – mondta el a növekedés.hu-nak a Magyar Mérnöki Kamara újonnan megválasztott elnöke Wagner Ernő.
Általában mekkora egy mérnök fizetése?
A kamara még nem vezet statisztikákat a mérnöki jövedelmekről, ugyanakkor azt látjuk, hogy a gyártásban dolgozó kezdő karbantartó mérnök fizetése bruttó 360 ezer forintról indul és 550 ezer forint a maximum ezen a szinten, addig egy kutatás-fejlesztésben dolgozó elektronikai mérnök akár 750 ezer forintos kezdő fizetést is megcsíphet.
A 10 évnél is több tapasztalattal rendelkező szakemberek már szinte minden területen 1 millió forint felett keresnek átlagosan havonta. Legtöbbet a minőségbiztosítási és a projekt mérnökök keresnek, akár 2 milliós maximummal,
de jellemzően 1,4 millió forint felett havonta, míg a tesztelők, mechanikai fejlesztők, karbantartók átlaga 1,1 millió forint körül van.
A tervezésben dolgozó mérnökök átlagjövedelme 10 év gyakorlattal bruttó 650 ezer forint fölötti. Ez utóbbi azonban nagymértékben függ attól is, hogy a kolléga önálló értelmiségiként, vagy alkalmazottként dolgozik-e.
Mi a véleménye a hazai mérnökképzésről?
Szerintem magas színvonalú, bár itt biztatnám az egyetemeket bizonyos esetekben a duális képzés bátrabb bevezetésére, akár oly módon is, hogy a képzési idő egy csekély mértékben növekedjen.
Például a saját cégemnél jelenleg öt duális képzésben részt vevő hallgató dolgozik és a kezdeti nehézségeket követően ma már nagyon elégedettek vagyunk velük, miközben általában olyan, vagy jobb eredményeket érnek el az iskolában, mint a többiek.
Ne feledjük, ez a képzési forma azon tehetségeknek is teret adhat, akik egyébként anyagi források híján nem tanulhatnának.
Mennyire jellemző, hogy az itthon képzett mérnökök külföldre mennek dolgozni?
Friss elnökként széleskörű információim még nincsenek, viszont a cégemnél dolgozó ifjú mérnökök szerint az ő környezetükből közel 30 százalék elment. Duális hallgatóink egyike is diplomája megszerzését követően külföldön szeretné folytatni pályafutását.
Hogyan érinti a mostani válság a mérnököket?
Eddig még nem érte komolyabb sokk a mérnökök többségét, azonban arra számítok, hogy a munkánk sajátosságából fakadóan nálunk, mérnököknél a válság hatásai a korábban tapasztaltaktól később fognak jelentkezni.
Az érintett gazdasági ágazatok működése az elmúlt években viszonylag stabil volt, azonban a nemzetgazdaság kényszerű költekezése, az államadósság növekedése a későbbiekben ki fogja fejteni káros hatását, a beruházások visszaszorulását.
Azonban ezt a hatást enyhítheti az új uniós gazdasági ciklus beindulása, például az építőiparban ez akár 5000 milliárd forintos éves teljesítést is jelenthet.
Wagner Ernő a Magyar Mérnöki Kamara új elnöke
A mérnökök között mekkora a férfiak és a nők aránya?
A Magyar Mérnöki Kamara tagjai között jelentős többségben vannak a férfiak: 88 százalékuk férfi és 12 százalékuk nő. Ez az arány évek óta gyakorlatilag változatlan, ugyanakkor kívánatos lenne, ha ez az arány érdemben változna a nők javára.
Melyek azok a vezető cégek és ágazatok, ahol a legtöbb mérnök helyezkedik el itthon?
Ágazati szinten az építőipar és a gépipar van az élen. A cégek vonatkozásában az Audi Hungáriát, a Mercedest, és néhány jól ismert, nagy építőipari céget kell megemlíteni.
Mennyire népszerű Magyarországon a mérnöki szakma? Ezen a téren látni-e változást mondjuk az 5-10 vagy a 20 évvel ezelőtti állapotokhoz képest?
A tagjaink adatait elemezve azt látjuk, hogy az elmúlt évtizedben megerősödött egy fiatal-középkorú mérnökgeneráció. A korfákat áttekintve azt látjuk, hogy 2013-ban a tagjaink között a legtöbben még az 55-65 év közöttiek voltak,
de mára jelentős fiatalodást érzékelünk: a korfa a 43 és 47 év köztieknél csúcsosodik ki.
Ezt egy rendkívül kedvező folyamatnak tekintjük.
Az építőipari árak emelkedésének a saját meglátása szerint milyen hatása van az építőiparra, illetve ezen a téren mi várható a következő hónapokban?
Általánosságban elmondható, hogy az építőipari árak nagyjából fele részben az anyagköltségből, fele részben a munkadíjból tevődnek össze. A munkadíj meggyőződésem, hogy helyes céloktól vezérelve 2017-től folyamatosan, nyugodt tempóban emelkedik.
Ez helyénvaló, mert az tarthatatlan volt, hogy az építőipari minimális rezsióradíj, amely évente az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján kerül meghatározásra, negyede vagy ötöde például egy autószervizének. Nem vitás, hogy az építőiparban magasabb a segédmunkás arány, azonban akkor sem indokolt ez a különbség.
Jelenleg az elfogadott ágazati rezsióradíj 4165 Ft.
Egy közhelyet megengedve magamnak: ne csodálkozzunk az ágazatot érő kritikaáradaton, ha egyszer Puskás Öcsi alapvetésével nem vagyunk tisztában: Kis pénz, kis foci… Az építőanyag árak vonatkozásában azonban más a helyzet. Azon túl, hogy tűz, víz,vírus sújtotta az ágazatot, -leégett a BASF gyár, és eltorlaszolták a Szuezi-csatornát- szembesülhetünk azzal is, hogy teret nyert a spekuláció.
Az valahogy mégsincs rendjén, hogy például a faanyag árak hónapok alatt kétszeresére-háromszorosára növekedtek. Ezt nem támasztja alá kellőképpen semmilyen reálgazdasági folyamat.
Kíváncsian várom a központi beavatkozás eredményét.
Félő, hogy a visszarendeződés csak részleges lesz és továbbra is jelentős extraprofit csapódik le az építőanyag-gyártóknál. Ráadásul a Magyarországon felhasznált építőanyagoknak csak fele minősül hazai terméknek, így a GDP vonatkozásában is csak mérsékelt a hatása.
A Magyar Mérnöki Kamara új elnökeként milyen célokat tűzött ki maga elé?
Leginkább azt, hogy szerethetőbb kamaránk legyen. Szerethetőbb a tagoknak, szerethetőbb a társadalomnak. Ez utóbbi területen rengeteg a tennivalónk. Az elmúlt években az emberekben elemi igénnyé vált a fenntartható fejlődés sokat emlegetett céljának elérése, az, hogy világunk környezeti állapota ne romoljon tovább.
Ebben a vonatkozásban a mérnökök tudják a legtöbbet adni országnak, világnak. Éppen ezért nekünk, mérnököknek elemi kötelességünk a fenntarthatóság gondolatiságának képviselete, de még inkább annak a megvalósítása.
Ebben jelentős szerepet vállal majd a Környezetvédelmi Tagozatunk, de megemlíthetném a Tartószerkezetit is.
Köztudomású tény, hogy a cement, illetve a beton hagyja az egyik legnagyobb ökológiai lábnyomot jelenleg, és mi nem ennek az anyagnak a racionális felhasználásán dolgozunk, hanem kénytelenek vagyunk elfogadni egy olyan uniós normát, amely némi leegyszerűsítéssel élve elvárja, hogy szinte ugyanolyan betont használjunk az alföldön, mint a tengerparton.
Ez pedig nem vezet jóra. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a XX. század közepén, a háború után egy egész ország épült fel B100-as, B140-es és B200-as betonból. Ma pedig, amikor ezeket a szerkezeteket bontjuk, akkor szembesülhetünk azzal, hogy milyen nehéz feladatra vállalkoztunk.
Nekünk vannak olyan tartószerkezeti tervezőink, akik képesek leszámolni ezekkel a dogmákkal.
Most kiemeltem néhány mérnöki szakterületet, de valójában valamennyi területi kamaránknak és szakmai tagozatunknak van teendője a környezettudatosabb mérnöki szemlélet és munka megerősítése terén.
A kamarai tagok száma hogyan változott az utóbbi években?
A korábbi területi kamarában, ahol elnök voltam, az elmúlt ciklusban 10 százalékkal növekedett a tagok száma. Országosan már 20 ezer felett van a taglétszámunk, így ma 5 százalékkal több tagja van a kamarának, mint négy évvel ezelőtt volt.
Mindemellett ezen felül még további 18 ezer szakember szerepel a nyilvántartásainkban.
