Mészáros Lőrinc nagy mezőgazdasági vállalatcsoportja is mintagazdasággá válhat 

Módosítaná a kormány a nemzeti földalapról (nfa) szóló törvényt azzal az agrártárgyú „salátajogszabállyal”, amelyet nemrég terjesztett a parlament elé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A változtatással több ponton kiegészülnének az nfa-törvény azon rendelkezései, amelyek a mezőgazdasági mintagazdáságok működési feltételeit határozzák meg.

A kormány még 2015-ben – a nemzeti földalaphoz tartozó állami földterületek értékesítési programjával párhuzamosan – döntött arról, hogy kialakítja a mintagazdasági státus elnyeréséről szóló szabályrendszert. Az akkor kiadott kormányhatározat szerint a mintagazdaságokra a mezőgazdaság teljesítményének fokozásához, a meglévő növekedési tartalékok kiaknázásához, az integrációs kapcsolatok erősítéséhez, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításához, a technológia-fejlesztésekhez és a genetikai erőforrások megőrzéséhez van szükség.

A hatályos szabályozás szerint a mintagazdaságok kijelölésére az agrárminiszter tehet javaslatot, amelyről a kormány hoz döntést. Az elmúlt években sok előterjesztés nem született, ezért ma csupán néhány mintagazdaság működik az országban. Állami tulajdonú mintagazdaságból csak egy van, magántulajdonúból pedig négy.Állami mintagazdaság a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., amelynek tevékenységeit ma Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyeli kormánybiztosként.

A magántulajdonú mintagazdasági társaságok közé az Osvay György elnök-vezérigazgatóhoz köthető Szerencsi Mezőgazdasági Zrt., illetve a Bólyi Zrt. és a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. sorolható, amelyek nagy növénytermelő gazdaságokként Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató agrárérdekeltségeihez – az azokat összefogó Bonafarm Csoporthoz – tartoznak.

Magánszemélyként pedig Szomor Dezső egyéni vállalkozó üzemeltet elismert mintagazdaságot, amely több kapcsolt vállalkozással együtt biogazdaságként működik a Pest megyei Apajon és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmártonban.Bár a mintagazdaságokról szóló 2015-ös kormányhatározat egyes pontjait az Alkotmánybíróság idén év elején megsemmisítette, a parlament időközben az nfa-törvényben – tehát magasabb szinten - újraszabályozta az előírásokat.

A tavaly júliusban életbe lépett változtatások rögzítették, hogy azok a termelőszervezetek lehetnek mintagazdaságok, amelyek átlátható szervezetnek minősülnek, tevékenységük több megyére kiterjed, teljes termékpályás állattenyésztési integrációt valósítanak meg, részt vesznek tudományos tevékenységben és működésük „bekapcsolható” a közép- és felsőfokú agrároktatásba.

A múlt évi módosítás ugyanakkor megszüntette azt a korábbi lehetőséget, hogy magánszemélyek is kérhessék a mintagazdasági státust, ezért a parlament előtt lévő mostani korrekció újra lehetővé tenné földműves mintagazdaságok elismerését is.

Még nagyobb változást jelenthet azonban, hogy ezután nem csak egyes cégek, hanem mezőgazdasági termelőszervezetekből álló elismert vállalatcsoportok is mintagazdaságokká válhatnának.

Ez lényegében azt jelenti, hogy ezután több agrárcéget összefogó, holdingszerű piaci résztvevők is aspirálhatnának a minősítésre, ha több pluszfeltételt teljesítenek. Így például tevékenységeiket legalább egy hátrányos helyzetű térségben is végezniük kell, minimum tízezer hektár földterületen kell gazdálkodniuk, legalább két haszonállatfajt kell tenyészteniük, átlagos foglalkoztatotti létszámuknak el kell érnie az ötszáz főt és működésüknek a termelési folyamat több egymást követő szakaszát is át kell fognia.

E feltételekből látszik, hogy vállalatcsoportként csak a nagy ágazati szereplőknek nyílhatna esélyük a mintagazdasági státusra.

Bár az agráriumban több holdingszerű vállalkozás is működik, többségük tevékenysége nem annyira összetett és szervezett, hogy megfeleljen az új kritériumoknak, így tulajdonképpen csak a legjelentősebb vállalkozáscsoportok jöhetnének szóba. Náluk viszont a módosítás azért jelenthet könnyítést, mert nem biztos, hogy minden egyes cégükkel külön-külön is eleget tudnának tenni a termelőszervezetekről szóló mintagazdasági követelményeknek.

Ha a legnagyobbakat nézzük, a Csányi Sándorhoz tartozó Bonafarmnak esélye nyílhat arra, hogy – Bóly és Dalmand után – csoportszinten is mintagazdasági minősítést nyerjen. Ugyanígy lehetőséghez juthat a Mészáros Lőrinc agrárportfólióját összefogó herceghalmi Talentis Agro (TA) csoport is, amely bár sok céget koordinál, eddig egyikük sem került a mintagazdasági vállalati körbe. A TA honlapja szerint a Búzakalász 66 Felcsút Kft., az Aranykorona Zrt., a Hidasháti Zrt., az Agrosystem Zrt., az Aranka Malom Kft., a Kunhalom Agrária Kft., a Vért Vadászati Kft., a Canter Borház Kft., a Dereszla Kft., a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. tartozik a csoporthoz, de a Mészáros-érdekeltségű mezőgazdasági társaságok száma folyamatosan növekszik, mivel cégalapításokat és újabb akvizíciókat hajtanak végre.

Csoportszinten bizonyos értelemben már a Talentis számít a legnagyobb szereplőnek a hazai agráriumban, hiszen az odatartozó társaságok összességében mintegy 45 ezer hektárt művelnek, míg például a Bonafarm 33-35 ezer hektárnyi területen gazdálkodhat. Mintagazdasági szempontból tovább javíthatja a Talentis Agro helyzetét, hogy az új feltételek kifejezetten nem írnának elő élelmiszerfeldolgozási tevékenységet, amelyben a főként mezőgazdasággal foglalkozó csoport nem meghatározó (mivel Mészáros Lőrinc közvetlen élelmiszeripari érdekeltségeit az Opus Global Nyrt. fogja össze).

A mintagazdasági minősítés nem jár automatikusan, hanem annak elnyerését az agrárminiszternél kezdeményezni kell.

Akiket viszont a kormány kijelöl, jelentős kedvezményekre számíthatnak. Mindenekelőtt ilyen például, hogy a mintagazdasági társaságokban használt állami földek tartósan az agrártárcához tartozó nemzeti földalap részét képezik, vagyis azokat magánszemélyeknek nem értékesítik.

Emellett pedig az állami területeket akár ötven évre is bérbe vehetik, miközben a földügyi szabályozás általában véve legfeljebb húszéves bérleti időt engedélyez a hazai földpiacon.

Mind a Bonafarm, mind a Talentis Agro működésének egyik sajátossága, hogy az odatartozó nagy cégek javarészt állami földeken gazdálkodnak. Az érintett vállalatok ugyanis állami gazdaságok voltak, és azokat a korábbi kormányok a hozzájuk tartozó földbérletekkel együtt privatizálták.

Ha azonban a földbérletek – akár tíz-húsz év múltán – lejárnának, és a területeket a társaságok elvesztenék, az működésük gyors és teljes ellehetetlenüléséhez vezetne. Hosszú távon tehát nem mellékes, hogy a mintagazdasági státus kinek nyújthat védelmet, és kinek nem.

További kedvezményként már a 2015-ös kormányhatározat is rögzíti, hogy az állami földet használó mintagazdaságok, illetve az általuk integrált kis- és középvállalkozások az uniós pályázatoknál és a nemzeti költségvetésből megvalósuló fejlesztési támogatásoknál előnyben részesíthetők.

Felmerült az is, hogy egymilliárd forintnál nagyobb összegű fejlesztéseiket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak minősítsék, és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (EKÁER) is könnyítéseket vehessenek igénybe.

Emellett szóba került, hogy a mintagazdaságok az iparűzési adónál, a társasági adónál és az adózás előtti eredmény kiszámításánál is előnyt élvezhessenek. Az eddig felvetődött javaslatok azonban ötletszinten maradtak, mert bár az illetékes tárcák korábban áttekintették a lehetőségeket, e kérdésekben egyelőre nem születettek konkrét kormányzati döntések.