Mi kerül az ünnepi asztalokra külföldön? 

Nyugati szomszédunknál, Ausztriában a hagyományos karácsonyi menüben ugyanolyan fontos helyet foglal el a rántott ponty, mint Magyarországon. A halvacsora karácsonyt megelőző böjti időszak miatt vált szokássá, Jézus születésének estéje pedig még a böjthöz tartozik, amikor a katolikusok nem fogyasztanak húst. 

A klasszikus karácsonyi vacsora Ausztriában vajban sült ponty, burgonya és különféle zöldségek. Akik nem szeretik a halat, azoknál viszont az ünnepi főétel a töltött liba vöröskáposztával. 

Sokan karácsonykor is a klasszikus sült kolbászra (bratwurst) esküsznek savanyú káposztával és burgonyával, vagy a knödelnek nevezett kenyérgombóccal. Az édességek közül a  vaníliás - vagy hókifli, valamint a kletzenbrot , vagyis az osztrák gyümölcskenyér igen népszerűek, míg az italok közül a forró glühwein, a forralt bor az, ami nélkül elképzelhetetlen a karácsony sógoréknál. 

Németországban – nem meglepő módon – igen hasonló a karácsonyi menü.

Itt a vacsora általában a weihnachtsgans , a karácsonyi liba köré épül, amit almával, aszalt szilvával, gesztenyével és hagymával töltenek. A desszertek közül a legnépszerűbb a weihnachtsstollen, a karácsonyi stollen, vagyis a gyümölcskenyér, ami tulajdonképpen innen származik, és tele rakják aszalt gyümölcsökkel, mazsolával, marcipánnal, karácsonyi fűszerekkel. Ennek a klasszikus karácsonyi édességnek az eredete a 15. századra nyúlik vissza, akkor még ajándékként adták egymásnak.

Csehországban – és Szlovákiában – a sült vagy rántott hal (főleg a ponty) az egyik hagyományos karácsonyi főétel. Ennek nem csak a böjt az oka, de az is, hogy a halpikkelyt sokáig a gazdagság szimbólumának tartották. A halat a hagyományok szerint krumpli salátával és savanyú káposztával kínálják.

A csehek első fogásként, a magyarokhoz hasonlóan, jellemzően halászlevet esznek, a szlovákoknál pedig népszerű a kapusztnyica, ami leginkább a korhelyleveshez hasonlító savanyú káposztából készült leves, de szárított gombával ízesített leves. A sütemények közül természetesen kitüntetett helyen szerepel a pozsonyi kifli, de szívesen fogyasztják a különféle rakott/rétegelt süteményeket vagy a mákos gubát is.

A lengyeleknél is kitüntetett helye van a karácsonynak, ezért vannak ételek, amiket nem is készítenek máskor, csak ezen az ünnepen.

A karácsonyi vacsora hagyományosan 12 ételből és desszertből áll (utalásként Jézusra és a 12 apostolra, illetve az év 12 hónapjára). A sort a barszcz, a céklaleves vagy szárított erdei gombából készült leves nyitja, majd jön a ponty, amit sokféleképpen készítenek, de jellemzően savanyú káposztával tálalnak, vagy a hering, majd a káposztával vagy savanyú káposztával és szárított erdei gombával töltött félhold alakú tészta, a pierogi, a töltött káposzta, de a savanyú káposztát önmagában is feltálalják különféle ízesítésekkel, akár mazsolával is.

A desszertek közül a kutia kizárólag ilyenkor kerül az asztalra, de készül mézeskalács, szárítottgyümölcs-kompót és sokféle mákos sütemény is, természetesen beigli is.

Franciaországban a főétkezés karácsonykor az éjféli misét követő Le Reveillon, vagyis az „ébredés”. Előételként halakat és tenger gyümölcseit, töltött csigát és/vagy libamájat kínálnak hagymalekvárral, főételnek sült gesztenyével töltött pulykát vagy kacsát készítenek, fürjet, galambot, fácánt sütnek.

A hagyományos karácsonyi menüsort egyes helyeken a Jézust és a 12 apostolt jelképező 13 finomságból álló desszertsor zárja, de sok helyen a hazánkban csak fatörzsként híressé vált sütemény, a La Bûche de Noël. 

Belgiumban hurkát vagy szárnyast adnak főételnek zöldség- és burgonyakörettel, desszertnek palacsintát, illetve

a speculoos nevű fűszerezett omlós kekszet fogyasztanak, amely bár egész évben megvásárolható, hagyományosan december 6-án, vagy közvetlenül előtte sütik. Belgium déli részén december 25-én reggelire egy különleges édes kenyeret, a cougnou-t vagy cougnolle-t fogyasztják, ami egy  babaformában sütött tészta, a kis Jézus szimbólumaként.

Angliában, Írországban – de még az USA egyes részein – sincs karácsony puding nélkül,

amit ugyan szilva- vagy fügepudingnak hívnak, de voltaképpen aszalt gyümölcsökből készül, majd közvetlenül tálalás előtt pálinkával leöntik, és meggyújtják.

Az írek legkedveltebb karácsonyi étele a füstölt lazac garnélarákos koktéllal, amelyet friss zöld salátalevelekre tesznek. A lazacot egyszerűen szósszal vagy zöldségekkel tálalhatjuk. A téli ünnepek alatt az ilyen füstölt halat nagyszerű ajándéknak tekintik kollégáknak, barátoknak és családnak.

Dániában gyakori az ünnepi menüben a flæskesteg, a ropogós kérgű sertéssült, amit jórészt párolt lila káposztával tálalnak. A hagyományos karácsonyi étkezést édes rizskása zárja, amelyet éjfélkor szolgálnak fel. 

A svédek hatalmas lakomát rendeznek szenteste, amelyet julbordnak hívnak. A menüsor egyebek mellett lazacot, heringet, janssons frestelse-t (rakott krumplit), céklasalátát, májpástétomot, sajtot, savanyúságot tartalmaz. A fő fogás azonban a julsinka, a svéd karácsonyi sonka. A sütemények közül a legnépszerűbb a lussebullar/lussekatter, a sáfrányos zsemle és a rizspuding, de a svédek is előszeretettel készítenek gyümölcskenyeret és mézeskalácsot.

Finnországban hasonló stílusban készül a „karácsonyi asztal”, a Joulupöytä, amelyen több, az évszakra jellemző étel is megtalálható, például a karácsonyi sonka, a hal vagy a rakott krumpli, de kiraknak például gombasalátát, ecetes heringet is. Desszertként ők is rizspudingot, mézeskalácsot és leveles tésztából készült, szilvalekvárral töltött csillag alakú süteményt, joulutorttu-t kínálnak.

Olaszországban szentestén hagyományos halételeket fogyasztanak, a déli régiókban még sok helyütt tartják a hét hal ünnepét. Ilyenkor a családok hétféle tengeri ételt fogyasztanak (a bibliai hetes szám jelképeként). Karácsony napján viszont a menüben a főszerep már a húsoké. 

A jellemzően pácolt húsokat, szalámikat, sajtokat, olívabogyókat és articsókát  tartalmazó klasszikus előételeket és/vagy a tenger gyümölcseiből készült levest valamilyen tésztaétel követi, majd jöhet a fő attrakció, a sült borjú-, szárnyas vagy kolbász, esetleg a párolt marha. Az egyik legnépszerűbb karácsonyi desszert a tartalmában a gyümölcskenyérhez hasonló, alakjában pedig a kuglófra hajazó panettone. 

A spanyolok is adnak az élvezeteknek karácsonykor: előételként ibériai sonkát, sajtokat tenger gyümölcseit szolgálnak fel, majd az első fogás, ami lehet leves vagy andalúz vagy katalán pörkölt, és a főételek között is gazdag a választék: sült bárány- és malachús , kemencében sült hal kerül az asztalra.

A desszertek közül a turron az, amely nélkül nincs karácsony Spanyolországban, ez mézből, mandulából, tojásfehérjéből és cukorból készülő nugát, amely számos változatban készíthető és kapható. 

Portugáliában elmaradhatatlan karácsonyi étel a hal, amit azonban itt különleges formában fogyasztanak évszázadok óta: ez a bacalhau, a sós és szárított tőkehal. Sokféle ételt főznek belőle, és általában főtt burgonyával és káposztával tálalják.  Szívesen fogyasztanak azonban töltött pulykát is krumplipürével és répával. 

Speciális portugál desszert a cérnametéltből tejjel, cukorral, tojássárgájával, fahéjjal, citrom- vagy narancsszeletekkel készülő Aletria nélkül . 

Görögországban a levesek közül népszerű ilyenkor a tyúkból, tojássárgájával és citrommal készülő avgolemono, fő fogásként pedig a bárány- vagy sertéssült.

A desszertek közül elmaradhatatlan a fahéjjal, apróra vágott dióval és mézzel vagy sziruppal készült baklava, illetve a melomakarona, amely szegfűszegből, fahéjból és narancshéjból készül, mézbe áztatott dióval megszórva.