Mi lesz az államháztartási hiánnyal? Tényleg akkora baj, ha magas?
ElemzésekA központi költségvetés adóssága augusztus végén 37 743 milliárd forintra emelkedett. Az 59. Közgazdász-vándorgyűlés államháztartási szekcióján a résztvevők abban egyetértettek, hogy a következő időszakban a hiány csökkentésén kell dolgozni.
Amikor beüt egy válság akkor a klasszikus recept az, hogy a piaci visszaesést az állam plusz kiadásokkal, támogatásokkal, adócsökkentésekkel ellensúlyozza.
Mindez persze a hiány növekedéséhez vezet, de ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a reálgazdasági folyamatok sínen maradjanak – mondta el az elmúlt másfél év válságkezelése kapcsán Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár az 59. Közgazdász-vándorgyűlés államháztartási szekcióján. Mint kiemelte:
a GDP elérte a válság előtti szintet.
Már pedig ez a bravúr abból a 21 uniós országból, amelyről voltak adatok a beszélgetés idején csak hat országnak sikerült. Emellett a foglalkoztatottak száma már magasabb is, mint a járvány előtt, a bérek Magyarországon pedig folyamatosan növekedtek az elmúlt időszakban.
Mindennek kapcsán Baksay Gergely a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója hozzátette: jót tett, hogy a világ és Magyarország is sokat tanult a 2008-as válságból,
így felkészülten ért minket a krízis, amelyben most a szereplőknek nagyobb volt a mozgástere, mint bő 10 évvel ezelőtt.
Madár István a Portfolio.hu vezető elemzője úgy vélte, hogy egyelőre nehéz a magyar és a többi uniós ország válságkezelését összevetni, hisz az egyes államok gazdasági szerkezete olykor merőben eltérő.
Az olyan országok, mint Spanyolország vagy Görögország, ahol a turizmusnak nagyobb a szerepe van a gazdaságban
nehezebben tudnak kimászni a krízisből, most hogy még nem lehet szabadon utazni a világban.
Viszont pont ezek az országok jövőre, amikor remélhetőleg a járvány levonul látványosabban meglódulhatnak. Ezért érdemes még várni az egyes országoknál a válságkezelések értékelésével.
Mint a kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: a kormányzati szektor 2020-as hiánya a GDP 8,1 százaléka volt. Az ezt megelőző évhez képest 6 százalékos emelkedésről lehet beszélni. A hiány mérete az uniós átlagnak nagyjából megfelel.
Abban minden résztvevő egyetértett, hogy most hogy a gazdaság lábra állt a tavalyi sokk után, ideje a hiányt lejjebb tornászni. A mértékről viszont megoszlottak a vélemények.
Madár István szerint tavaly a bezárások miatt óriási bevételek esteki ki a költségvetésből, viszont ezek most viszonylag gyorsan visszarendeződhetnek, így bőven van tér a hiány jelentős faragására.
Banai Péter Benő szerint viszont egy 5 százalékot meghaladó hiánycsökkentés reálgazdasági áldozatok nélkül nem hajtható végre.
Egyetértett abban, hogy a hiány visszavágásán kell dolgozni, viszont kiemelte hogy most nincs olyan nyomás az országon, ami miatt egy kifejezetten nagy csökkentésbe bele kéne vágni.
A beszélgetés végén szó esett az előttünk álló évekről is. Baksay Gergely elmondta, hogy a zöld gazdaság és a digitalizáció támogatása mindenképp prioritást kell élvezzen. Ezeket a területeken kell támogassa a költségvetés ahhoz, hogy a gazdaság növekedése továbbra is dinamikus legyen.
A teljes szekcióülés megtekinthető az alábbi videóban:
