Mi lesz az óriás videojáték-show-k jövője a koronavírus-járvány után?

Sokan gondolják, hogy eltűnnek majd a nagy színpadok és konzolokkal, PC-kel valamint játékoktól roskadozó standokkal teli csarnokok, a helyüket az online streaming veszi át.

Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója szerint a videojáték iparban dolgozó cégek, a nagy stúdiók és kiadók nem tudnak irodamentesség válni és teljesen távmunkára átállni.

Az első és legfontosabb probléma, hogy a videojátékok fejlesztői hatalmas adatmennyiséggel dolgoznak. Ezek megbízható, gyors és biztonságos továbbítása nehezen kivitelezhető még nagysebességű, korlátlan internet mellett is. A munka nem késlekedhet vagy rosszabb esetben, állhat le amiatt, mert az egyik fejlesztő netkapcsolata lassú vagy instabil, arról nem is beszélve, hogy mekkora veszélynek lenne kitéve egy fejlesztés alatt álló játék, ha a forráskódja és az assetjei szabadon száguldoznának a neten.

Még az irodák zárt ökoszisztémájából is kellemetlenül sokszor kerülnek ki kényes dolgok a játékokról,

nemrég például a Naughty Dog új programjáról, a The Last of Us Part 2-ről töltöttek fel az internetre olyan videókat, amik a történet kulcspontjait mutatták be, ezzel nem csak megölték rengeteg játékos számára a program felfedezésének és végigjátszásának élményét, de negatívan befolyásolták annak üzleti lehetőségeit is.

Ráadásul a játékfejlesztés egyes szakaszaiban a fejlesztőknek muszáj egy légtérben lenniük. Erre példa a motion capture felvételek rögzítése, amik semmiben sem különböznek egy mozifilm jeleneteinek rögzítésétől. Itt is vannak színészek, operatőrök, rendezők, és így tovább. S bár vannak, akik szerint a virtuális valóság (VR) vagy a kiterjesztett valóság (AR) erre megoldást jelenthet, ez olyasmi, ami jelenleg csak egy sci-fi műben életképes elképzelés, ugyanis se a VR, se az AR készülékek nem alkalmasak még arra, hogy az emberek egy (jó esetben) nyolcórás munkanap alatt végig használják.

Szóval biztos, hogy a nagy stúdiók nem fognak átállni távmunkára, legalábbis nem minden téren. Ugyanakkor lehetnek a fejlesztésnek olyan szakaszai, illetve olyan munkafolyamatok, amiket a fejlesztők otthonról is elvégezhetnek. Várhatóan a távmunkával kapcsolatban a cégek rugalmasabbak lesznek.

A kisebb indie csapatok számára viszont a járvány után továbbra is kedvező opció maradhat a távmunka – eleve, már a járvány előtt is sok indie stúdió így működött, a koronavírus csak megerősíthette az indie csapatokat abban, hogy számukra sok szempontból kényelmesebb lehet így dolgozni. Egyrészt ezek a stúdiók még csak kevés tőkével bírnak, így sokat spórolhatnak azon, ha nem bérelnek irodát. Másrészt, így olyan embereket is bevonhatnak a munkába, akik talán nem is tartózkodnak ugyanabban az országban, ahol a többi fejlesztő van. 

Egyelőre nem sikerült felmérni, mekkora befolyással bírt a COVID-19 a videojáték-iparra, így minden változás attól függ, hogyan alakul a nagy cégek munkaterve az elmúlt hónapok függvényében. Például a Microsoft és a Sony makacsul kitart amellett, hogy a koronavírus csak kis mértékben hatott üzleti terveikre, ugyanakkor sok szakember véli úgy, hogy az új konzolok közelegő megjelenése miatt egyszerűen nem mernek mást mondani.

Viszont ott van a Nintendo, ami igen komoly gyártási és kiszállítási nehézségekkel szembesült a járvány idején középidősnek számító konzoljával, a Switch-csel kapcsolatban. Konkrétan még mindig vannak olyan helyek, ahol a Switch jelenleg hiánycikk.

Ami viszont biztos változáson esik át az iparban, azok a nagy konferenciák és videojáték-show-k lesznek.

Ezekre már évek óta kritikus szemmel tekintenek a stúdiók, mert sok esetben több pénzt kell belefektetniük, mint amennyi akár rövid-, akár hosszútávon megtérülne.

Pontosan emiatt marad egyre több stúdió távol az idén elmaradt, de amúgy 1995 óta minden évben megtartott, Los Angeles-i E3 expótól, és célozták meg inkább a nyár végi, Kölnben megrendezett Gamescomot – nem csak nagyobb a felhajtás, de olcsóbb is – vagy tartottak saját, külön kiállítást, mint például a Sony és az EA, de az sem szokatlan már, hogy csak online műsort szolgáltattak az E3 ideje alatt, mint a Nintendo.

Idén minden jelentős konferencia és esemény elmaradt, nem csak az E3, de a Game Developers Conference (GDC) is, és el fog maradni a Gamescom is, legalábbis hagyományos formájában, ugyanis a szervezők digitálisan rendezik meg az eseményt, vagyis minden bejelentés és bemutatót online vezényelnek le.

Emellett Geoff Keighley, a Gamescom nyitóestjének vezetője és a The Game Awards szervezője idén egy, májustól augusztusig futó, digitális videojáték-rendezvényszezont is tető alá hozott Summer Game Fest címen, ami mögé rengeteg nagy kiadó és fejlesztő beállt, úgymint az EA, a CD Projekt, a Microsoft, a Bungie, a Sony és az Activision-Blizzard, hogy csak néhány nevet említsek.

Mindezek sikere valószínűleg gyakoribbá teszik majd az olyan online rendezvényeket, mint a Summer Game Fest, és kisebb lelkesedés fog mutatkozni a nagyobb show-k iránt, hiszen így nem csak a fejlesztők és a kiadók spórolnak meg rengeteg pénzt, de a látogatóknak sem kell nagyobb utazást vállalnia.

Az élő online közvetítés már amúgy is évek óta része a játékshow-knak, és bizony évről-évre egyre több embert vonzanak.

Persze ez nem jelenti azt, hogy megszűnik az E3, a Gamescom vagy a GDC, ugyanis sok szempontból szükség van ezekre. Az iparban dolgozók ezeken alakíthatják ki kapcsolataikat, ismerhetik meg az új technológiákat, a szakmai újságírók az ilyen rendezvényeken nyerhetnek először betekintést, olykor zárt ajtók mögött a legújabb játékokba. És persze, nem egy alkalommal a játékosok is ilyen rendezvényeken próbálhatják ki a jövő programjait, technológiáig. Mindezt pedig nem lehet pótolni az online műsorokkal, de a koronavírus-járvány után a mérleg valószínűleg átbillen az online rendezvények javára.