Mi lett az európai nagyvállalatokkal? – Koronavírus-körkép

Elemzések2020. máj 4.D.J.

Néhány autóipari üzemben már felvették a munkát. Van légitársaság, amelyik már május elején újraindította pár járatát. Az olajtársaságok viszont egyelőre inkább a beruházásaikat faragják. Megnéztük, hogy itt Európában néhány nagyobb ágazatra eddig hogyan hatott a koronavírus járvány.

Olajipar

Amikor március 18-án befutott a hír, hogy az olajár 18 éves mélypontra esett az összes nagy olajipari cég részvényárfolyama óriási zuhanást produkált. Az esés után az egyik állami kézben lévő szaúdi vagyonalap a PIF alaposan be is vásárolt az európai cégek részvényeiből. A Shell, az Equinor, az Eni és a Total papírjaira 1 milliárd dollárt költöttek. Maguk a cégek mindenesetre kénytelenek voltak drasztikus kiadáscsökkentésbe fogni. A Shell az idei beruházásait ötödével, a British Petrol (BP) pedig 25 százalékkal vágta vissza. A BP profitja az első negyedévben 66 százalékkal esett vissza. Az olasz Eni se járt sokkal jobban. Ott 44 százalékkal szűkült a nyereség.

A szakértők szerint az se lenne meglepő, ha hamarosan az óriásvállalatok tovább faragnák a kiadásaikat.

Bár ahogy az európai gazdaságok sorra kezdik megnyitni a gazdaságukat, nő a remény, hogy nem sokára az olajfogyasztás is meglendül, jelenleg komoly probléma, hogy egyre több kőolaj halmozódik fel a tárolókban, amelyeknek a kapacitása természetesen véges. A friss számítások szerint csak az Északi-tengeren is jelen lévő olajkitermelők együtt mintegy 30 ezer állást fognak megszüntetni. Igaz, a korábbi becslések még 60 ezer elbocsátásról szóltak.

Autóipar

Az Európai Autógyártók Szövetsége szerint a kontinensen április elejéig az üzemek bezárása miatt 1,23 millióval esett vissza a legyártott járművek száma. Az eladások is mélyrepülést vettek. Franciaországban például márciusban 72 százalékkal kevesebb új kocsit jegyeztek be, mint egy évvel korábban. Az autóipar azon ritka ágazatok közé tartozik, amelyik már a járvány előtt is bajban volt. A kereslet több nagy piacon már tavaly elkezdett esni, a helyzeten pedig csak rontott az USA és a Kína közötti kereskedelmi háború. A körülmények lassan romlottak, egész addig amíg a koronavírus ki nem húzta a szőnyeget a piaci szereplők lába alól.

A világ legnagyobb autógyártója a Volkswagen az első negyedévben összesen 2 millió járművet adott el globálisan, 23 százalékkal kevesebbet mint 2019 első három hónapjában.

A Mercedest is gyártó Daimlernél 17 százalékos volt a csökkenés. Viszont az üzemekben több hétnyi szünet után lassan kezd elindulni a munka. Egyelőre csak fokozatosan, de a Fiatnál, a Renaultnál, a Daimlernél, a BMW-nél és a Volkswagen-nél is beindult a gyártás. A Mercedes és az Audi már Magyarországon is megkezdte az újranyitást. Ám mivel a globális termelési láncok nem álltak helyre még idő kell mire a kocsik összeszerelése mindenütt fennakadások nélkül, zavartalanul tud folyni.

Élelmiszer-kiskereskedelem

Ahogy a járvány kipattant az emberek a hiper- és szupermarketeket valósággal letámadták. Hogy miből került a legtöbb a kosarakba az már országonként változott: Angliában a konzervhúsból, Olaszországban a mandarinból, Franciaországban kolbászból kezdtek el óriási készleteket felhalmozni a vásárlók. Bár az élelmiszer-kiskeredelemben a forgalom óriásit nőtt, ez nem jelenti azt, hogy ebben a szektorban a profit is feltétlenül az egekbe fog emelkedni. A TESCO elmondása szerint náluk az Egyesült Királyságban március első heteiben 30 százalékkal nőtt a forgalom, viszont emellett a kiadások is megugrottak.

Nem csak a beteg, hanem a terhes, a 70 év feletti illetve a karanténba rendelt dolgozókat is fizetett szabadságra küldték.

Náluk összesen 50 ezer alkalmazott esett ki. A helyükre új embereket kellett felvenni. A nyereséget az is szűkíti, hogy a mostani helyzetben a szokottnál is jobban pörög az online élelmiszer rendelés, ez az üzletág viszont kevésbé profitábilis, mint a hagyományos értékesítés. A TESCO úgy számol, hogy ha a korlátozó intézkedések 12 hétig maradnak életben akkor csak Nagy-Britanniában 804 millió dollárral nőnek a kiadásaik. A korai roham pedig lassan kezd kifulladni. Ahogy Magyarországon, úgy a többi európai országban is lassacskán a korábbi szintre szorul vissza a szuper- és hipermarketek forgalma.

Légiközlekedés

Ebben a szektorban a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség szerint a kontinensünkön a járvány miatt 5,5 millió állás került veszélybe. Április eleji adatok szerint a légi járatok száma a tavalyi év azonos időszakához képest 86-88 százalékkal esett vissza. Jó pár társaságnál így például az EasyJetnél az összes járatot lefújták. De a Ryanairnél is csak napi 20 járatot tartanak fent a korábbi 2500 helyett. A baj akkora, hogy az egyik tanácsadócég a CAPA szerint május végéig a legtöbb légitársaság külső segítség nélkül csődbe fog menni. Néhány cég -így a a Norwegian Air Shuttle diszkont légitársaság négy leányvállalata- már tönkre is ment.

A legnagyobb európai szereplő a Ryanair vezető marketingese Kenny Jacobs szerint a fapados szereplők, akik talpon maradnak roppant olcsó jegyekel fogják magukhoz édesgetni az utasokat: a járvány után szerinte Európában 5 és 10 euro között mozog majd a fapados jegyek ára.

A megállapításaival nem mindenki ért egyet. John Strickland ágazati szakértő szerint a mostani krízis miatt épp hogy veszélybe került az olcsó légiközlekedés. Akárhogy is, pár szereplő már itt is az újraindulást tervezi. A Wizz Air például új egészségügyi szabályok mellett már újra is indította néhány járatát.