A Boeing kormányzati segítségért lobbizott, de nem veszi igénybe

Hírek2020. máj. 4.Növekedés.hu

A Boeing alig hat hét leforgása alatt kormányzati segítségért folyamodott, majd bejelentette, hogy már nincs rá szüksége. A Reuters szerint a visszatáncolás oka egy 25 milliárd dolláros kötvénykibocsátás.

A Boeing várakozásait is meghaladó ügylet az idei év legnagyobb, a világ valaha regisztrált hatodik legmagasabb összegű, beruházási fokozatú kötvénykibocsátása. Jól érzékelteti, hogy a Chicago-székhelyű vállalat milyen ügyesen élt az amerikai kormány kilátásba helyezett segítségével, anélkül, hogy végül elfogadta volna az adófizetői pénzekből származó támogatást.

Március 24.-én a Boeing pénzügyi főigazgatója, Greg Smith egy interjúban azt nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek, hogy a hitelpiacok a legnagyobb amerikai repülőgépgyártó előtt „lényegében bezárultak” és az amerikai légiközlekedési ágazat egészének sürgős tőkeinjekcióra van szüksége, hogy kezelni tudja a koronavírus-járvány következményeit.

A vállalat széleskörű lobbi kampányt folytatott a segélyért; legalább 60 milliárd dollár kormányzati hitelt kért a légiközlekedési gépgyártó vállalatok számára.

A március végén törvénybe iktatott 2,3 billió dollárnyi, a járvány által súlyosan érintett amerikai gazdaság megsegítését célzó ösztönző csomagból 17 milliárd dollárt különítettek el a Boeing és a nemzetbiztonság szempontjából meghatározó fontosságú vállalatok részére.

Nem hagyhatjuk, hogy bármi történjen a Boeing-gel

mondta a múlt hónapban Donald Trump amerikai elnök, aki számos alkalommal fejezte ki segítőkészségét a vállalat irányában.

A Reuters hírügynökségnek adott interjúk során számos kötvénybefektető utalt arra, hogy a Boeing kibocsátásának sikerében jelentős szerepe van a kormányzati támogatásnak, valamint annak, hogy a Federal Reserve (Fed) a járványt követően segítséget nyújt a hitelpiacok működéséhez.

A Boeing valóban rendkívül fontos, nem csupán az amerikai gazdaság számára, hanem a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése szempontjából is. Nem vitatható az sem, hogy a Fed támogatása elsődlegesen fontos volt a kockázati befektetések lendületbe hozásához

mondta Mark Heppenstall, a Penn Mutual Asset Management vezető beruházási szakértője.

A március végén már 39 milliárd dolláros adósságot cipelő Boeing az új hetet azzal kezdte, hogy készpénz hajtson föl. Nem csupán a koronavírus-járvány légiközlekedésre gyakorolt hatását kellett semlegesítenie, hanem annak következményeit is, hogy több katasztrófa után csúcs-típusa, a 737 Max hosszú időre földre kényszerült.

Greg Smith és a Boeing vezérigazgatója, David Calhoun egy általuk „kiegyensúlyozottnak” nevezett megközelítést alkalmaztak. Ismételten kijelentették, hogy a kormányzati segítség és a kereskedelmi finanszírozás elegyét kívánják megvalósítani.

A kormányzati segítség egy lehetséges forrása a 17 milliárd dolláros, nemzetbiztonsági célokat szolgáló alap.

Ezt az intézményt az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma kezeli és felhasználhatósága számos feltételtől függ. Az egyik feltétel, hogy a támogatott vállalatban az amerikai kormánynak üzletrészt kell kapnia. Az adott esetben ez azzal járna, hogy a Boeing részvényeseinek tulajdona felhígul.

A Boeing ezen a ponton döntő elhatározásra jutott. Egy belső hírforrás szerint azt tervezte, hogy egy 10-15 milliárd dolláros kötvénykibocsátással felméri a befektetői érdeklődést.

A kereslet azonban minden várakozást felülmúlt. A több, mint 600 befektető összesített igénye meghaladta a 70 milliárd dollárt.

A hitelminősítő ügynökségek szerint a Boeing legfeljebb 25 milliárd értékben bocsáthat ki kötvényt, ha meg kívánja őrizni befektetési minősítését.

A Boeing a különböző, eltérő lejáratú kötvényosztályokat 450 és 593 bázis-pont között árazta be, míg az ICE BofA adatai szerint a Boeing hitel-minősítésének megfelelő kötvények átlagos hozama 306 bázis pont.

A Boeing a piac erőteljes reakciója láttán bejelentette:

egyenlőre nem keresi sem további tőkepiaci finanszírozás, sem pedig kormány-támogatás lehetőségét.

A Boeing a kötvénykibocsátásból beérkező pénzt az idei év finanszírozási szükségleteire kívánja fordítani. Mielőtt bejelentette, hogy nem igényel kormányzati segítséget, átvizsgáltatta pénzügyi terveinek stressztűrő képességét és számos változatot értékelt ki annak biztosítására, hogy az év hátralévő részében minden körülmények között megőrizhesse likviditását.

Szükség volt számos költség-csökkentő intézkedésre is. Bejelentette, hogy idén, részben előrehozott nyugdíjazással, 16 000 munkahely megszüntetését tervezi, ami munkaerő-állományának körülbelül 10 százaléka.