Mi változik az EU-ban a választások után?

Színes esemény, sokféle eredmény

Lezajlott a világ egyik legszínesebb választása, olyan, mintha 28 ország egyszerre tartana általános választásokat, csak éppen egy parlamentet választanak. Az eredmény így színes: 28 egyedi kép alakul ki, miközben az egész összeadódik egy nagy közössé, ahol a pártszövetségek aránya alapján alakul ki az összkép.

Ennek köszönhetően nagy eltérések lehetnek az egyes országok és az összeredmény között: kezdjük mindjárt a hazai helyzettel, ahol a Fidesz-KDNP több mint 50 százalékot nyert (a parlamenti helyek számát tekintve még nagyobb az arány), miközben európai szinten a hasonló politikai színezetű néppárt aránya még csökkent is: jóllehet a legnagyobb frakció, de még a teljes európai parlament negyedét sem adja.

Az ifjúságot más izgatja

Különösen érdekes még a legnagyobb ország, a németek helyzete: itt csökkent a jobbközép CSU/CDU aránya, de különösen a szociáldemokratéké, ugyanakkor meglepő mértékben előretörtek a zöldek, különösen az ifjúság körében. Ez a folyamat néhány másik országban is megfigyelhető volt: úgy tűnik, hogy az ifjúságot már jobban érdeklik az olyan új kihívások, mint a klímaváltozás, a környezetvédelem, és kevésbé szavaznak a régi, több évtizede jelentős politikai formációkra.

Csökkenő balközép, stagnáló szélsőjobb

Vannak országok, ahol a baloldal lett erős, mint a spanyoloknál, ugyanakkor az EP-n belül a szociáldemokrata-balközép nagyjából 150 tagú ami a parlament ötöde, tehát 20 százalék. Ami viszont a legfontosabb az egész választásokon: európai mértékben nem tört elő a szélsőjobb, és csak egyetlen erős nacionalista frakció van, amit az olasz Liga és a brit Brexit-párt alkot, és jó eséllyel közülük a brit képviselők ki fognak esni, ha bekövetkezik a brit kilépés. A német AfD, amitől sokan tartottak, nem növelte 10 százalék körüli arányát. Mellettük még Franciaországban lett viszonylag nagy súlya Le Pen nacionalistáinak: a szavazatok közel negyedét gyűjtötték be, ugyanakkor otthon sosem tudnak kormányozni vagy pláne elnököt adni, mivel a többiek összefognak ellenük.

Fél lábbal kinn, féllábbal benn

Különösen érdekes a brit kérdés: egy olyan szervezetbe választottak képviselőket, amelyből távozni akarnak, ráadásul ez a választás vissza is hathat arra, hogyan és mikor lépnek ki. Eddig ugyanis patthelyzet alakult ki, mivel a brit parlamentben annyiféle irányzat alakult ki a kilépést követő kapcsolatokról, hogy egyszerűen nem tudtak közös nevezőre jutni.

Az EP választási eredmény a brit esetben teljesen más lett, mint ami otthon szokott, de most ez érthető. Azok a szavazók, akik mindenáron a kilépést szeretnék, szinte mind Nigel Farage Brexit-pártjára szavaztak, de ez összesen csak 31,6 százalék. Ezt ugyan lehet győzelemnek nevezni, mivel egyedileg a legtöbbet kapták a pártok között, de ahogy ezzel az eredménnyel nem lehetne kormányt alakítani sem, egy újabb Brexit-népszavazáshoz is kevés lenne az arány.

Legitimitási kérdés

Ha megnézzük, hogy szerepelt a többi brit párt, látszik, hogy az általános trendnek megfelelően ott is előretörtek a liberálisok és a zöldek. A liberális párt 20,3 százalékot kapott, a zöldek 12,1-et, és kettejük között van a harmadik helyen a Munkáspárt 14,1 százalékkal. a kormányon lévő konzervatívok mindössze 9,1 százalékot kapnak, ami annyiból kuriózum, hogy ha az EP választásokat egyfajta legitimitás-mérésnek is tekintjük, akkor a most miniszterelnököt állítani készülő brit konzervatív pártot teljesen illegitimnek tekinthetnénk.

Ha népszavazásnak tekintenénk

Ha pedig úgy adjuk össze az eredményt, hogy melyik párt támogatja alapvetően a Brexitet és melyik nem, akkor azt kapjuk, hogy a kilépést támogatók, a Brexit-párt, a UKIP és a konzervatívok összesen 44 százalék, miközben az EU-pártiak: a liberális demokraták, a Munkáspárt, a zöldek, a Skót Nemzeti Párt és a walesi Plaid Cymru 50 százalék fölött vannak, de a 3 százalékot elért Change UK is inkább a bennmaradást pártolja, mint a kilépést.

A dráma elmaradt

A brit helyzet persze még sok érdekességet tartogat, de az EP szempontjából ennek már csak akkor lenne jelentősége, ha eltolódna vagy meghiúsulna a Brexit. Összességében a választások konklúziója az, hogy a két nagy csoport, a néppárt és a baloldal visszaszorult, a zöldek és a liberálisok előretörtek, a szélsőjobb pedig összeurópai szinten nem növelte befolyását. Így nagyon döntő változás nem várható az Európai Unió működésében, a szervezet létét fenyegető erők súlya pedig viszonylag kicsi maradt.