Miben különböznek egymástól a kriptodevizák? 

Fundamentumok hiánya

A kriptodevizákról sokszor és sokan leírták már, hogy belső, fundamentális érték nélküli eszközök, szemben szinte minden más befektetési termékkel. Amikor valaki egy részvényt vásárol, elgondolkozik azon, hogy melyik vállalatét vegye meg, vagy ha mondjuk állampapírt, abból melyik országét, milyen lejáratra, melyik sorozatot. Az lenne a logikus, hogy ugyanezt a kérdést a kriptodevizáknál is feltegyük. A helyzet viszont sokkal bonyolultabb, mint a többi terméknél.

Ha fundamentális alapon nézzük a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy szinte mindegy, hogy melyiket,

hisz nincs őket jellemző fundamentális mérőszám,

mint a részvényeknél az adott cég teljesítménye, vagy az állampapíroknál a kamat, illetve a hozam mértéke, valamint a kibocsátó állam fizetőképességének megítélése.

Stablecoin

Ez alól kivételt képeznek az un stablecoinok, melyek jellemzője, hogy mögöttük a kibocsátó fedezetet tart jegybanki valutában, így az érték is meghatározott: az ismertebbek esetében, mint a tether, az USD coin vagy a binance usd, egy egység egy dollárt ér, az árfolyam nem is változik. Persze felmerül a kérdés, hogy mi értelme van ilyen kriptodevizát kibocsátani illetve megvásárolni?

Nos, ezeket azért hozták létre, mert kriptodevizát kriptodevizára váltani sokkal egyszerűbb és költségmentesebb, mint ha jegybanki pénz is van a váltások között. Persze egy kockázati tényező van: miután a stablecoinokat kibocsátó cégekre vonatkozó szabályozás is kialakulatlan még, nincs rá garancia, hogy az adott cég mindig vissza fogja váltani azokat, és akkor

senki nem áll jót helyette, mint például bankcsődök esetén a betétvédelmi alapok.

Coin és token

A stbalecoinokon kívüli kriptodevizákat még két csoportba szokták sorolni, elég megtévesztő nevekkel: coinok és tokenek. Mindkettő egyfajta érmét jelent eredetileg, pedig a kriptók lényege épp az, hogy fizikailag nem léteznek. A coinok olyan blokkláncok, amit csak arra hoztak létre, hogy devizaként használják, a tokenek olyan blokkláncok, amiknek más gyakorlati felhasználásuk is van, de emellett nekik is van árfolyamuk, leginkább azért, mert a közönség, a befektetők felkapták őket, és pénzt adnak értük.

Technikai tényezők, divathullámok

És itt el is jutunk a lényegig: belső érték ugyan nincs, de hát például a részvények ára is időnként nagyon eltér a nagyjából számolható fundamentális értéktől. Ez történik a kriptodevizáknál is, ahol a belső érték nulla, a piaci érték pedig az, amin épp gazdát cserél az adott termék. Fundamentum hiányában viszont csak a technikai elemzés lehetősége marad, de tapasztalatok szerint ebből is leginkább csak annak van jelentősége, hogy ha egy ismertebb, nagyobb forgalmú kriptodeviza hosszabb idő után új árfolyamcsúcsot ér el, akkor jó eséllyel onnan még komolyabb százalékos emelkedés várható.

Az eredeti kérdésre a válasz összefoglalva az, hogy a stablecoinok kivételével rendkívül nehéz különbséget tenni az eszközök között, csak az tudja eldönteni, melyiket tartja jobb befektetésnek, aki vagy az árfolyam alakulás valamilyen technikai jellemzője alapján lát jó lehetőséget, vagy valamilyen más, elsősorban lélektani tényező befolyásolja, például az, hogy egy híres és gazdag ember (például Elon Musk) vásárol belőle, vagy akárcsak megemlíti a közösségi médiában. Előfordul persze, ahogy sokszor a részvényeseknél, hogy egy-egy jobban követett személy, „influenszer” bedob egy nevet és erre azt sokan megvásárolják.

Bitcoin

Miután más módon nem tudunk különbséget tenni a rengeteg termék közt, érdemes megnézni, melyek a legnagyobb és legnépszerűbb kriptodevizák. Természetesen első helyre a bitcoin kerül, amely a legnépszerűbb, de ennek lényegében csak az az oka, hogy ez volt az első ilyen termék, immár több mint 10 éves múltra tekint vissza,

egy egységének piaci ára nulláról a jelenlegi nagyjából 42 ezer dollárig emelkedett az idők során,

ami mindenképpen rendkívül vonzó teljesítmény. Természetesen a múltbeli árfolyam alakulás nem határozza meg hosszabb távon a jövőbelit, de egyelőre töretlen a népszerűség.

Ether

A második legnépszerűbb kriptodeviza az ether, ami egy token a korábban vázolt megosztás szerint, vagyis nemcsak piaci eszköz funkciója van. Az alapot ez ethereum nevű blokklánc hálózat adja, amely alkalmas például digitális szerződések megkötésére, és ezek díjának kifizetésére hozták létre a hozzá kapcsolódó kriptodevizát, az ethert. Mindazonáltal a gyakorlatban a spekulatív funkció határozza meg az értékét, ezért a bitcoint követve értéke igen magasra, több ezer dollárra emelkedett. Népszerűségét vélhetően annak köszönheti, hogy másodikként hozták létre, több évvel a bitcoin után.

Ripple

Néhány éve igen népszerű volt a ripple elnevezésű kriptodeviza, leginkább ugyancsak azért, mert hamar létrehozták. 2018-ban az amerikai felügyelet eljárást indított a kibocsátó cég ellen, miszerint folyamatosan elsődleges kibocsátáson értékesíti a vég nélkül létrehozott tokeneket, tavaly pedig az volt a vád, hogy regisztráció nélküli értékpapírokat árulnak (miután a felügyelet inkább értékpapírnak (securities) mint árupiaci terméknek (commodities) minősítette a ripple-t.

Dogecoin

Megemlítjük még a Dogecoint, amelyet

kifejezetten viccből hoztak létre, hogy görbe tükröt mutassanak a piacnak,

ahol belső érték nélküli eszközöket vásárolnak lelkesen a befektetők, de meglepő módon ez lett az egyik legnépszerűbb eszköz, különösen, amikor még Elon Musk is megemlítette egy Twitter-bejegyzésben, valószínűleg ő is viccből.

Mi várható?

Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a gyakorlatban a legtöbb kriptodeviza a semmiből létrehozott „valami”, így könnyen keres vele pénzt megalkotójuk. Ennek köszönhető, hogy egyre több és több van belőlük, hisz egész iparág lett a kriptodevizák létrehozása. Hogy ennek mi lesz hosszabb távon a hatása, azt nehéz megbecsülni: de az egyre több és több eszköz megjelenése által a kínálat korlátlanná válik,

feltehetően csak néhány olyan lesz közülük, amely hosszabb távon is értékkel rendelkezik.

Kockázatok

A fentiekből látszik, hogy a kriptodevizák rendkívül kockázatos, spekulatív eszközök, ennek megfelelően rendkívül heves ármozgásokat produkálnak, többek között ezért nem is alakult tényleges fizetési funkció szerepük. Erre és a szabályozatlanságukból adódó kockázatra sok felügyelet, jegybank és egyéb intézmény figyelmeztetett már, most az IMF tette közzé elemzését, melyben hangsúlyozzák, hogy az eddigi piaci szerep alapján (jelenleg nagyjából 2000 milliárd dollárt ér az összes kriptodeviza, de ez egy-másfél év alatt tízszeres növekedés) ez nem jelent komoly veszélyt a pénzügyi rendszerben, legfeljebb az egyéni befektetők szenvednek el komolyabb veszteséget.

Ha viszont érdemben növekedne a kriptókba fektetett pénz, akkor a sokak által árfolyambuboréknak tartott jelenség kipukkadása már komolyabb veszélyt jelenthet összgazdasági szinten is, így

a kriptodevizák más befektetési eszközükhöz hasonló szabályozását javasolják.