Miért csúszik ki a pénz a kezünkből? Most kiderült

A Pénziránytű Alapítvány 2015 júliusában egy pénzügyi személyiség kérdőívet tett elérhetővé a www.penziranytu.hu oldalon. A jelentős érdeklődés már az első héten látszott, majd ezt követően is folyamatosan érkeztek a kitöltések.

A felnőtteknek szóló tesztet 2018-ban követte a gyerekeknek kialakított, majd 2021-ben a középiskolásoknak szóló kérdőív.

A tesztek lényege, hogy a kitöltő azonnali visszajelzést kap arról, mi jellemzi pénzügyi személyiségét, támogatva a személyes pénzügyi önismeretet és stratégiakészítést. Ezen túl a folyamatosan bővülő adatbázis lehetőséget adott tudományos szintű elemzésekre is.

A kutatás[1] a 2022 februárjáig kitöltött tesztek eredményeit vizsgálta, vagyis mintegy 40 000 felnőtt, 15 000 gyerek és 5000 középiskolás eredményeit elemezte.A tesztek a pénzügyi magatartásra, attitűdökre vonatkozó állításokat tartalmaznak. Például: „A pénz nálam, ahogy jön, el is megy”. „Vásárlás előtt jól átgondolom, mire van szükségem”.

Az állításokkal kapcsolatban a válaszadóknak egy 1-5-ig terjedő skála segítségével kellett eldönteniük, hogy mennyire jellemző rájuk.

A felnőtteknél 36, a középiskolások esetében 30 és a gyerekeknél 20 állítást tartamaz a kérdőív. Az állításokra adott válaszok alapján különböző személyiségdimenziók mentén rajzolódik ki a pénzügyi személyiségprofil.

A kitöltés után a személyiségprofilok alapján a válaszadók azonnali visszajelzést, jellemzést, tanácsokat és esetleg gratulációt is kapnak.

A mértéktartás kihívás minden életkorban

A felnőttek esetében a kérdőív készítői hat dimenziót: Árérzékeny, Beosztó, Mértéktartó, fegyelmezett, Takarékos, Dolgos és Tudatos határoztak meg.

A középiskolások számára öt: Tudatos, Mértéktartó, Szorgalmas, Újító, önálló és Takarékos, beosztó, a gyerekeknél pedig négy dimenziót: Takarékos, Szorgalmas, Tudatos és Mértékletes képzett.Az egyes állításokra adott válaszok azt mutatják, hogy összességében a pénzügyi személyiség szempontjából pozitív tartalmú állításokat tartják a válaszolók magukra nézve jellemzőnek, így ezek kerültek a lista elejére, míg a negatív tartalmúak a lista végén szerepeltek.

A gyerekeknél kifejezetten élesen különül el a pozitív és negatív állítások csoportja, a középiskolásoknál és felnőtteknél nincs ilyen éles határvonal.

Felnőttek: beosztóak, mégsem mértéktartóak

A diagram adataiból kitűnik, hogy a felnőtteknél a legmagasabb átlagot a Beosztó kategória kapta (23 pont), amelyet szorosan követ a Tudatos pénzügyi személyiségjegy (22,36 pont).

A hazai felnőtt lakosság ugyanakkor a leggyengébb a mértéktartás és a fegyelmezettség kategóriában. Ebben személyiségjegyben csupán 19,33 pontot értek el. Az adatokból az látszik, hogy a felnőttek számára fontos a takarékos, beosztó pénzügyi magatartás, de nehezen állnak ellen a fogyasztásra ösztönző csábításoknak, különösen, ha valamit akciósan kínálnak.

Középiskolások: dolgosak, beosztóak, de könnyen elcsábulnak

A középiskolásoknál a felnőtt mintához hasonlóan alakultak az eredmények, hiszen az első helyre a beosztás, és utolsó helyre itt is a mértéktartás került. Sőt a mai tinédzserek a beosztás tekintetében, de még a szorgalom tekintetében is megelőzik a felnőtteket (23,05 és 21,69 pont).

A mértéktartás azonban náluk is nehézséget okoz. Az egyébként kiemelkedő értékeket elérő fiatalok, kissé elmaradva a felnőttektől, itt csupán 17,85 pontot értek el.

Gyerekek: minél fiatalabb, annál költekezőbb

A 12-14 éves gyerekek eredményei nem meglepő módon elmaradnak a felnőttekéhez képest, de még a középiskolásokhoz képest is. A diagram adataiból kitűnik, hogy a legmagasabb átlagot a Tudatos kategória kapta, amelyet a Takarékos kategória követ. A szorgalom láthatóan nemerőssége a kiskamaszoknak, míg a mértéktartás kimondottan kihívást jelent számukra.

Összefoglalás, következtetések

A pénzügyi személyiség profilokra vonatkozó kérdőívet mindhárom korcsoportban folyamatos érdeklődés övezi.

A felnőttek, a középiskolások, de különösen a gyerekek számára a legnagyobb kihívást a fogyasztói csábításoknak való ellenállás, a mértéktartás és a fegyelmezettség jelenti hazánkban.

A fiatalabb korosztályok emellett a felnőtteknél inkább ki vannak téve a fogyasztásra ösztönző csábításoknak: sokat költenek szórakozásra, menő cuccokra, vagy éppen arra, ami megtetszik nekik.

A felsős tanulók emellett számos tekintetben elmaradnak a felnőttektől és a középiskolásoktól a pénz tudatos használatát illetően, így gyakrabban kell kölcsönkérniük, vagy nem tudják megmondani, mire is ment el a pénzük.

A közösségi média túlzott használata figyelmeztető, ugyanis a közösségi média platformok, mint piaci szereplők, az időnkre, a figyelmünkre, a like-jainkra és az adatainkra pályáznak.Tulajdonképpen ezzel fizetünk, de ennek súlyos ára van. Az ember hajlamos az attitűdjeivel, véleményével összhangban lévő tartalmakra figyelni, és ezeket jobban meg is jegyezni.

Ennek énvédő hatása van. Ugyanakkor a közösségi média által használt algoritmus, kiismerve érzelmi beállítódásunkat, egyre inkább csak a saját véleményünket, preferenciánkat megerősítő tartalmakat „dob fel”, így kirekeszti ellenvéleményeket, a fontos információkat, illetve személyre szabott reklámokkal, hirdetésekkel bombáz minket.

Félő, hogy mind a közösségi média hatásoknak, mind a fogyasztásra ösztönző csábításoknak inkább kitett fiatal tizenévesek vannak veszélyben, különösen, hogy ők azok, akik a legtöbb időt töltik a közösségi média által uralt világban.

[1] NÉMETH, Erzsébet; DEÁK-ZSÓTÉR, Boglárka. Pénzügyi sérülékenység a pénzügyi személyiség tükrében. ESÉLY: TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI FOLYÓIRAT, 2022, 33.4: 56-76.

A szerző a Metropolitan Egyetem professzora.