A fiatalok pénzügyi kérdésekben sokkal tudatosabbak, mint gondolnánk

Már közel 50 ezren töltötték ki a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi személyiségtesztjeit. A beérkezett válaszok alapján nemcsak a tesztkitöltők kapnak értékes látleletet pénzügyi magatartásukról, hanem kirajzolódnak a magyarok pénzügyi szokásai, attitűdjei, legjellemzőbb problémái és megküzdési stratégiái is.

A három korosztály – általános iskolások, középiskolások és felnőttek - élethelyzetéhez igazított tesztek eredményeit feldolgozó kutatás rámutatott arra, hogy

a középiskolások egyes kérdéseknél még a felnőtteknél is tudatosabbak.

A pénz beosztását és a takarékoskodást a felnőttek is fontosnak tartják, miközben a pénz gyarapítása, mint stratégia nem az erősségük. 

fiatalabb korosztályok azonban nagyon nehezen állnak ellen a fogyasztásra ösztönző csábításoknak

A Pénziránytű Alapítvány 2015-ben egy egyedülálló pénzügyi személyiségtesztet jelentetett meg a honlapján. A lehetőség iránt igen jelentős érdeklődés mutatkozott, a bemutatkozás után két héttel több mint 3000 felhasználó töltötte ki.

A felnőtteknek szóló teszt sikere után általános iskolások, majd középiskolások számára is készültek külön nekik szóló tesztek.

A nemzetközileg is kiemelkedően magas részvétel alapján a Pénziránytű Alapítvány által felkért kutatók egy összehasonlító kutatást indítottak, melynek célja annak feltárása volt, hogy a pénzügyi személyiség szempontjából milyen dimenziók határozhatóak meg a különböző korcsoportokban, illetve ezek közül melyek azok, amelyek alapján következtetni lehet az adott egyén pénzügyi helyzetekben hozott döntéseinek kimenetelére.

A kutatás betekintést enged a magyarok (fiatalok, gyerekek és felnőttek) pénzügyi szokásaiba, attitűdjeibe, legjellemzőbb problémáiba és megküzdési stratégiáiba. A kutatók 23 ezer felnőtt, 16 ezer általános iskolás gyerekek és közel 5 ezer középiskolás válaszait elemezték.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a három korcsoport pénzügyi szokásai, attitűdjei jelentősen különböznek egymástól de nem úgy, mint várnánk, hogy minél fiatalabb valaki, annál kevésbé érett és tudatos a pénzügyi viselkedése.

Sőt a középiskolások számos szempontból tudatosabbak, egyben öntudatosabbak a felnőtteknél.

Így például a középiskolások a leginkább azzal értenek egyet, hogy ők döntik el, mire költik a pénzüket.

Ők azok, akik a pénzügyi célok megvalósításában a munkát és takarékoskodást még a felnőtteknél is fontosabbnak tartják. A felnőttekhez hasonlóan a hónap végi nehézségekkel kell a legkevésbé szembesülniük.

A felnőttek legnagyobb része pontosan tudja, mennyi pénze van készpénzben és bankszámláján és ha kevés a pénze, spórol. Mindez arra mutat, hogy hazánkban a pénz beosztása és a megtakarítás a legjellemzőbb, míg a pénzt gyarapítása még a felnőttek körében sem preferált pénzügyi stratégia.

A fiatalabb korosztályok ugyanakkor - nem meglepő módon - a felnőtteknél inkább ki vannak téve a fogyasztásra ösztönző csábításoknak:

sokat költenek szórakozásra, menő cuccokra, vagy éppen arra, ami megtetszik nekik.

A felső tagozatos tanulók emellett számos tekintetben elmaradnak a felnőttektől és a középiskolásoktól a pénz tudatos használatát illetően, így gyakrabban kell kölcsönkérniük, vagy nem tudják megmondani, mire is ment el a pénzük.

Az eredmények mindhárom korosztályban azt mutatják, hogy a válaszolók a pénzügyi kultúra szempontjából előnyös tulajdonságokat tartják magukra nézve jellemzőnek, míg a negatív tartalmúak a lista végére kerültek, így a sor végére kerültek a hónap végi nehézségekkel és az adóssággal kapcsolatos állítások.

A felnőttek, a középiskolások, de különösen a gyerekek számára a legnagyobb kihívást a fogyasztói csábításoknak való ellenállás, a mértéktartás, a fegyelmezettség jelenti hazánkban.

A három korcsoportban végzett kutatás 13 olyan állítást tartalmazott, amelyek szó szerint vagy tartalmukban azonosak voltak.

Ezeket összehasonlítva elmondható, hogy beosztó magatartás tekintetében a gyerekek érték el a legmagasabb átlagot. Ők azok, akik szívesen készítenek ajándékokat szeretteiknek, és a tudatosság mellett a szerencsefaktort a leginkább képesek elfogadni.

A legtudatosabbak pedig a középiskolások abban a tekintetben, hogy tudják, mennyi pénzük van és szeretnek megdolgozni érte.

Van még egy fontos kérdés, amiben jelentősen eltér a gyerekek és a szülők véleménye.

A felnőtteknél a kérdés úgy szólt: „Mindent meg akarok adni a gyerekeimnek”. Aki mindent meg akar adni a gyermekének, az nem tudja a pénzköltést megfelelően kontrollálni, a szükségleteket és a lehetőségeket felmérni, pénzügyi stratégiát készíteni és azt megvalósítani. Mindez a gyermekeik pénzügyi edukációja és szocializációja szempontjából is előnytelen.

Erre kérdésre a felnőttek az ötfokú skálán átlagosan 3,6 pontot adtak. Ez a magas átlag demográfiai szempontból is hátrányos, hiszen azt mutatja, hogy sok fiatal felnőtt azért tartózkodik a gyermekvállalástól, vagy annyi gyermek vállalásától, amennyit szeretne valójában, mert fél, hogy nem tud „mindent” megadni nekik.

Jó hír viszont, hogy a gyereknél „A jó szülő mindent megvesz a gyerekének, amit az kér” átlaga jóval alacsonyabb, mint a felnőtteknél: az ötfokú skálán a középiskolásoknál 2,19, a kisebbeknél pedig 2,37 az átlageredmény.

Mindez azt jelenti, hogy a tinédzserek lényegesen kevésbé várják el a szülőktől, hogy mindent megadjanak nekik, mint a szülők saját maguktól. Talán megnyugtató lenne a szülőknek, ha tudnák gyermekeik belátóak, nem olyan követelőzőek, mint az néha látszik.

A felső tagozatos, de különösen a középiskolás korosztály a feltételezettnél magasabb szintű pénzkezelési képességekkel, kiforrott pénzügyi szokásokkal rendelkezik, hajlandóak a pénzért dolgozni, pontosan tudják, mennyi pénzük van, és ők döntik el mire akarják elkölteni, ugyanakkor a felnőttekhez képest inkább ki vannak téve a fogyasztásra ösztönző csábításoknak.

A felnőtteknél viszont a vásárlás előtti megfontolt magatartásra és a rendre vonatkozó állítások átlagai magasabbak, mint a másik két korcsoportban.

Az eredmények azt támasztják alá, hogy pénzügyi magatartásunkra személyiségünk és a pénzügyi edukáció is jelentős hatással van. A legfiatalabbak még sokszor meggondolatlanok, a felnőttek igaz tapasztaltabbak, de sok tekintetben lekörözik őket a középiskolások, akiknél már kezd beérni az iskolai pénzügyi nevelés hatása is.

A szerző szociálpszichológus, egyetemi tanár