Miért fontos Putyinnak Szíria?

Mit hozhat a szíriai konfliktus kiszélesedése Oroszország nagyhatalmi pozíciójában? A régi-új elnököt márciusban elsöprő aránnyal választották meg, ami Vlagyimir Putyin külpolitikai sikereivel is magyarázható. Az elnöki kampány során végig előtérben volt a szíriai katonai részvétel és a Krím-félsziget annektálása - és mindkettő Putyin legnagyobb eredményeként szerepelt. Nem véletlenül: mindkét esetben fontos tengeri kijáratok biztosításáról van szó. Az események hátterét a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet segítségével mutatjuk be. 

A 67 százalékos részvételi arány mellett a szavazatok közel 77 százalékát a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin szerezte meg a március közepén lezajlott választásokon, és sikerének egyik titka a külpolitikai lépéseiben rejlik. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy

szimbolikus volt maga a választás dátuma is: pontosan négy évvel korábban, 2014. március 18-án vált a Krím-félsziget az Orosz Föderáció részévé. 

Mire kellett Putyinnak még nagyobb felhatalmazás?

Putyin kampánya során többször is elhangzott, hogy célja a legalább 70 százalékos részvételi arány, illetve a legalább 70 százalékos győzelem. Ez azért volt fontos, hogy megtudja teremteni a megfelelő legitimációt, mivel ez azt jelentette, hogy az orosz lakosságnak legalább a fele támogatja. A 2016-os parlamenti választások idején annak ellenére, hogy a kormánypárt, az Egységes Oroszország a szavazatok 54 százalékát kapta, csupán a lakosság a jelenleginél kisebb arányban járult az urnákhoz.

Így hiába volt 54 százalékos győzelem, a teljes lakosság körében csak 26 százalék támogatta a kormánypártot. Ezt akarta elkerülni most Putyin, és az idei részvételi eredményekkel végül jóval meghaladta az 50 százalékot a támogatottsága a teljes lakosság körében. 

A részvétel egyébként egész kampány központi kérdésévé vált,

amit úgy igyekezték elősegíteni, hogy a szavazás napján különféle programokat szervezték a szavazóhelyiségekhez, vagy munkahelyi versenyeket szerveztek „szelfizz a választás napján” címmel.

Szíria és a Krím jelentősége

Az elnökjelöltek rendkívül széles spektrumban képviseltették magukat, a programjaik is gyökeresen különböztek. Putyin nem rendelkezett részletes programmal, inkább csak a jövőről szóló szlogenekkel. Az elnöki kampány aktív része volt a külpolitika: Szíria és a Krím-félsziget visszacsatolása Vlagyimir Putyin legnagyobb eredményeiként kerültek bemutatásra.

Mindkét esetben fontos és szimbolikus tényező, hogy két tengeri kijárat biztosításáról van szó. (Szíriában Latakia kikötője számít hagyományosan orosz befolyású területnek.)

Március elején az orosz parlament számára tartott beszédében Putyin új orosz fegyverzetet mutatott be (víz alatti drónokat, rakétavédelmi rendszerek elleni védelemmel rendelkező interkontinentális rakétákat és stb.). Az orosz választási rendszer a kampányidőszakban nagyon sok lehetőséget ad az elnökjelöltek kezébe. Többek között minden egyes jelölt, minden országos lefedettségű televíziós csatornán egy órás műsoridőt kapott. Ez egy kitűnő lehetőség a jelöltek számára, hogy eljuttassák a néptömegek felé a hatalom problémáiról szóló narratívájukat.

Putyin kifogta a szelet a nacionalisták vitorlájából

A belpolitikai közbeszéd a kampány során eltolódott a külpolitikai irányba. A gazdasági válság, az Oroszország elleni szankciók hatása, majd az olajárak esése miatt stagnáló életszínvonal miatt a külügyi siker volt a fő kampányüzenet. Mivel gazdasági, belpolitikai téren nem volt meg az eszköztár, így

a közbeszédet -ügyesen- elvitték külpolitikai irányba: gyakorlatilag másfél évig minden Ukrajnáról szólt a médiában.  Ha az ukrán téma már kifulladt, akkor jött Szíria, majd rövid ideig Afganisztán.

A siker egyik titka: a volt Szovjetunió nagyhatalmi státusza iránti nosztalgia

Bebizonyosodott ismét, hogy több belpolitikai problémát, szociális gondot is el lehet fedni, ha erős kézzel vezetik az országot. Továbbá, hogy még arra is képesek, hogy egy másik országba, például Szíriában is "rendet raknak", a bizonytalan Ukrajnában pedig megvédik orosz "testvéreiket". 

Egy januári közvéleménykutatás szerint a lakosság 86 százaléka támogatja a Krím visszacsatolását, az ott élő oroszok több mint 90 százaléka pedig Putyint támogatta.

Nem elhanyagolható tény tehát, hogy több mint kétmillió szavazót hozott a Krím annektálása.

A kémbotrány

Néhány héttel a választások előtt robbant be a Nagy-Britanniában megmérgezett volt orosz hírszerző, Szergej Szkripal ügye. Akármi is az igazság,

Putyin népszerűségének nem ártott a mérgezést követő diplomáciai botrány, sőt, épp ellenkező hatást váltott ki.

Mit hozhatnak a következő évek?

A következő hat év egyik sarkalatos pontja lesz, hogy Putyin milyen utódot tud majd kinevelni, a jelöltet egyelőre nem ismerjük. Oroszországban a következő parlamenti választásokra 2021-ben kerül sor, elnököt pedig 6 év múlva, 2024-ben választanak. Így a következő hat év egyik fő témája minden bizonnyal az lesz, hogy ki tud-e szállni Putyin a hatalomból, és amennyiben igen, ki követheti. (Forrás: Trend Fm)