Miért hagyhattak le bennünket a románok egy fontos mutatóban?

Magyarország pedig

a 27 EU-s ország között a 22. helyre került.

Mivel a horvát érték megegyezik a magyarral, ezért csak 4 ország, Szlovákia, Lettország, Görögország és Bulgária van mögöttünk. Az EU-s átlagot 100-nak tekintve a magyar és a horvát érték 76, a román pedig 80. 

2019 és 2023 között az egy főre jutó GDP a V4-k és Románia esetén Romániában nőtt a leggyorsabban, 10 százalékponttal.

Az egy főre jutó GDP alakulása 2019-2023 (EU átlag = 100)

Forrás: Eurostat

A legnagyobb növekedés 2022-ról 2023-a következett be, ez 5 százalékpontnyi volt, míg a magyar érték változatlan maradt.

A kérdés az, hogy mi okozta Románia gyors előretörését? Ha megnézzük a GDP évenkénti alakulását 2017 és 2023 között, akkor azt tapasztaljuk, hogy 4 évben a román, 3 évben a magyar adat volt magasabb.

A GDP alakulása Magyarországon és Romániában 2017-2023 (%)

Forrás:  Eurostat

Csökkenés csak egyszer, 2020-ban volt Romániában, akkor is kisebb volt a magyar értéknél. A 2023. évi jelentős – 2,1 százalékos –  román GDP növekedés nyilván hozzájárult az egy főre jutó GDP 2023. évi kedvezőbb alakulásához.

A népességszám 2022-ról 2023-ra Magyarországon 0,13 százalékkal csökkent, Romániáé pedig 0,57 százalékkal nőtt. Ez a népességváltozás különbség nem befolyásolhatta jelentősen az egy főre jutó GDP értékek változását.

Mi a helyzet az inflációval és a reálbérek alakulásával?

2023-ban az éves infláció Magyarországon 17,6, Romániában 10,4 százalék volt. Ez jelentős különbség.

A nominál bérek 2023. negyedik negyedévben Romániában 16,9, Magyarországon 16,3 százalékkal nőttek éves összevetésben, viszont az infláció mértékében lévő jelentős különbség miatt a reálbérek Romániában jobban nőttek, mint Magyarországon.

Ez megmutatkozik a fogyasztás alakulásában is.

Az EU átlagot 100-nak tekintve a magyar fogyasztás 2022-ben és 2023-ban egyaránt 70 százaléknyi, míg a román 2022-ben 89, 2023-ban pedig 85 százaléknyi.

Érdemes felfigyelni arra, hogy a román fogyasztási érték – az EU átlaghoz viszonyítva – 2022-ben és 2023-ban egyaránt magasabb, a magyar pedig alacsonyabb, mint az egy főre jutó GDP EU átlaghoz viszonyított értéke. 2022-ben egyébként a magyar fogyasztási érték a 26. (Bulgária van mögöttünk), 2023-ban pedig az utolsó az EU-ban.

Az erőteljesebb román fogyasztás nyilván hozzájárult az egy főre jutó GDP gyorsabb növekedéséhez. Meg kell említeni, hogy 2024-ben a román infláció megugrott, míg a magyar mérséklődött.

Infláció Magyarországon és Romániában éves összességében

Forrás: Eurostat, KSH

De nézzük, még milyen tényezők hathattak a román egy főre jutó GDP gyors javulására. A költségvetési hiány tekintetében sem 2022-ben, sem pedig 2023-ban nem volt jelentős különbség a két ország között. Viszont az adósságszintben igen.

Költségvetési hiány és adósság

Forrás: Eurostat

A jelentősen alacsonyabb adósságszint miatt a román kamatfizetési kötelezettség GDP arányosan alacsonyabb a magyarnál. Magyarországot 2023-ban GDP arányosan 4,3 százalékos kamatfizetési kiadás terhelte, – ez egyébként a legmagasabb érték volt az EU.-ban -, a román kamatkiadás viszont csak 1,6 százaléknyi volt.

A különbséget nyilván fel lehetett használni például gazdaságélénkítésre, bérekre vagy egyéb GDP-t növelő akciókra.

A GDP alakulását befolyásolja a termelékenység változása is, amely több éve kedvezőbben alakul Romániában, mint Magyarországon.

Munkaórára vetített termelékenység 2010-2019 évi átlagos és az előző évhez mért növekedése (%)

Forrás: Eurostat

Az Eurostat adatai arra mutatnak rá, hogy

a termelékenység növekedése gyorsabb volt Romániában, mint Magyarországon már a 2010-2019-es időszakban, de különösen megugrott 2022-ről 2023-ra.

Ez pedig nyilvánvalóan hozzájárult a GDP gyorsabb növekedéséhez. Éppen úgy, mint a tőkehatékonyság jobb értéke, a mindkét országban jelentős és közel azonos arányt képviselő feldolgozóiparban.

Tőkehatékonyság a feldolgozóiparban (2017-2021)

(A befektetett fix tőkére jutó hozzáadott érték, 2015=100)

Forrás: Eurostat

Igaz, a tőkehatékonyság 2020-2021-ben Romániában is csökkenésnek indult, de még így is magasabb volt a 2015 évi bázishoz képest, mint Magyarországon.

Még a gazdasági szerkezet kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Romániában nagyobb az infokommunikáció aránya a  érték előállításban, mint Magyarországon: a magyar érték 5, a román 7,8 százalék. (2023 évi Eurostat adat).  Az infokommunikáció nagy hozzáadott értéket teremtő ágazat, ezért nagyobb aránya hozzájárulhat a GDP növekedéséhez. Arra is érdemes felfigyelni, hogy a román szolgáltatási ágazat egésze 2023 végén jelentősen növelte kibocsátását. A jó teljesítmény a 2024 évre is jellemző. 

A szolgáltatási ágazat alakulása (2021=100)

Forrás: Eurostat

A szolgáltatási szektorba több nagy hozzáadott értéket előállító ágazat is beletartozik. Ilyen az infokommunikáció, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység, vagy a pénzügyi, biztosítási terület.

Ez az összehasonlítás természetesen csak kísérlet arra, hogy a román egy főre jutó GDP 2023 évi megugrásának okait kiderítsük. A bemutatott adatok között

a reálbér és fogyasztás növekedés és az alacsonyabb kamatkiadások mellett, leginkább a termelékenység és hatékonyság, illetve a szolgáltatások teljesítményének növekvő aránya lehetett hatással az egy főre jutó GDP kedvező alakulására.

Lehettek természetesen további, nem vizsgált okok is, amelyek felderítése további elemzéseket igényelne. Egyes adatok azóta romlottak Romániában: nőtt az infláció és enyhén csökkenésnek indult a szolgáltatások teljesítménye.

Ezért az sem tudható, hogy mely tendenciák maradnak kedvezőbbek a magyarnál, és esetleg hol tud Magyarország javítani. Egy azonban biztos: a termelékenység és a hatékonyság javítása nélkül a magyar egy főre jutó GDP jelentős növekedésére nem számíthatunk. 

A szerző közgazdász, egyetemi tanár.