Miért jó nekünk a Három Tenger Kezdeményezés?

A legsikeresebb ilyen együttműködésen, a Visegrádi négyeken kívül más platformoknak is szerepet szántak az elmúlt években – legutoljára (2015-2017 között)

a Három Tenger Kezdeményzés (HTK) ötlete merült fel, mely az Adriai-, a Balti-, és a Fekete-tenger közötti tizenkét EU-tagállamot fogja össze.

A kezdeményezést a horvát és lengyel köztársasági elnökök indították el útjára, s legelőször – 2017-ben – akkor kapott nagyobb publicitást, amikor Donald Trump akkori amerikai elnök egy Varsóban megrendezett HTK-csúcstalálkozóra látogatott el.

A HTK létrehozása mögött európai részről a közép-európai régión belüli észak-déli összeköttetések kiépítésének és megerősítésének szándéka húzódott meg.

A kezdeményezés három prioritási területe az energetikai és a közlekedési infrastruktúra további kiépítése, illetve digitalizációs fejlesztések voltak.

A HTK ötletének felfutása mögötti egyik ok az Egyesült Államok támogatásának megléte volt. A Trump-adminisztráció és az amerikai törvényhozás a Kezdeményezést be tudta illeszteni saját külpolitikai eszköztárába, s 2017 és 2020 között egyre nyitottabban fordult a projekt felé.

Európai oldalról a formátum legerősebb támogatójának Lengyelország bizonyult. Varsó következetesen tett azért, hogy a résztvevő országok nagy többségében külpolitikai szereppel nem rendelkező elnöki hivataloktól a nemzeti kormányokhoz kerüljön át a Kezdeményezés és annak kezelése, mindemellett a BGK fejlesztési bankon keresztül elsőként ajánlott fel pénzügyi forrást a Kezdeményezés céljainak elérésére.

Így indulhatott el a HTK pénzügyi lábának kiépítése 2019-ben, a HTK pénzügyi Alapjának életre hívásával.

Már az Alap létrehozásának idejében felmerült, hogy évi 5-7%-os hozam ígéretével piaci befektetők számára is adott a lehetőség a HTK-ban való szerepvállalásra, azonban az Alapba felajánlott források 2021 közepén is elmaradnak az évekkel korábban kívánatosnak tartott 3-5 milliárd eurótól. Ugyan több ország ajánlott fel saját forrást az Alap számára, komoly piaci befektetőről egyelőre nem érkezett hír.

Vilnius, 2024. április 11. Csoportkép a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozó résztvevőiről, az első sorban Sulyok Tamás köztársasági elnök (b3) Vilniusban, a Nagyhercegi Palotában 2024. április 11-én. Mellette az első sorban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b2), Tomás Taraba szlovák környezetvédelmi miniszter (b), Petr Pavel cseh (b4), Rumen Radev bolgár (b5), Klaus Iohannis román (b6), Gitanas Nauseda litván (b7), Andrzej Duda lengyel (b8), Alar Karis észt (b9), Edgar Rinkevics lett (b10), Jakov Milatovic montenegrói elnök (b11), Kiriakosz Micotakisz görög (b12) és Dorin Recean moldovai miniszterelnök (b13). MTI/Bruzák Noémi

További kérdés, hogy sikerül-e döntést hozni azokról, a pénzügyi láb felhasználását érintő két kérdésről, melyek megoldása egyre égetőbbé válik a kezdeményezés jövője szempontjából. Nem egyértelmű ugyanis, hogy egyfelől a nemzeti forrásokból felajánlott pénzeket kizárólag az adott nemzet saját projektjeire lehet fordítani, s szintén kérdéses az, hogy a nemzeti keretből felajánlott pénz megosztható-e (s ha igen: hogyan) a HTK által lefedett három láb között.

A Kezdeményezésnek leginkább, az eltelt időt is figyelembe véve, egy látványos, látható, nagyobb projekt elkezdésére és befejezésére lenne szüksége.

Ugyan az elmúlt másfél évben az Alap négy, közép-európai cégbe is befektetett, azonban ezeknél látszólag inkább az dominált, hogy lehessen őket kötni a HTK három pilléréhez (többek között egy megújuló energetikában utazó, egy vasúti szállítással, illetve egy adattárolással foglalkozó cégről van szó).

Nem teljesen egyértelmű, hogy a közelmúltban hivatalba lépett új amerikai kormányzat milyen szerepet szán a HTK-nak, azonban a jelek nem feltétlen biztatók.

2020 legvégén, már az átmenet időszakában, az amerikai fél 70%-kal, egymilliárd USD-ről 300 millió amerikai dollárra csökkentette az általuk biztosítható pénzügyi keret maximumát, s az európai infrastrukturális fejlesztéseket középpontba helyezve, európai nézőpontból nem pozitív, hogy a Biden-adminisztráció a COVID-19-világjárvány utáni gazdasági újjáépítést az USA-n belüli infrastruktúra-építéssel akarja elérni.A magyar álláspont részleteiről a sajtóban keveset tudni: Budapest 2020-ban csatlakozott az Alaphoz 20 milliárd EUR-s összeggel (ez nominálértékben nem lóg ki több másik régiós ország hozzájárulásához képest),a sajtóban megnevezett magyar projektek eddig a közlekedési és az energetikai infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódtak.

Az észak-déli közlekedési folyosók fejlesztése mindenképpen Budapest érdekében áll, s ezek hazai kiépítésével az ország ütemesen halad.

Amennyiben a HTK pénzügyi jövőjével kapcsolatosan nem sikerül egy-két fontos kérdést megoldani, Budapestnek arra is fel kell készülnie, hogy a Kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontok megváltozhatnak más fővárosokban, mely akár a V4 megerősödésével is járhat.

A szerző Lengyelország-szakértő.