Szépen teljesít a nemzetközi hifitermékek piaca. Ezzel szemben felemás a magyar helyzet. A hazai gyártók mögül hiányzik a tőke, amivel ki tudnának emelkedni a másodállásban történő kisipari kisszériás gyártás kategóriájából. Nincs formatervezés, marketing, after sales. A konstruktőrök pedig nevetséges árfolyamon számítják fel a tudásukat és a munkaóráikat - mondta a Növekedésnek Szekeres István szakértő, a magyar Pointe erősítők forgalmazója.
Folyamatosan bővül a szórakoztatóelektronikai piacon belül a hifi termékek szegmense. Ne vágjuk rögtön rá,hogy mindez csupán a tízen-húszon évesek kimeríthetetlen fogyasztásának és a gyors információtechnológiai fejlődésnek köszönhető. Persze nem szabad megfeledkezni a virágzó globális zeneiparról, csak úgy mint az emelkedő, igényesebb zenehallgatási kultúráról, valamint a koncertek és zenei fesztiválok növekvő számának hatásáról sem.
Összességében elmondható, hogy a luxus audioeszközökre fordított kiadások emelkedése és a fogyasztók növekvő igényessége és vásárlóereje pörgetik a piacot.
Létezik egy olyan speciális csoport, amely tagjai kortól függetlenül annyi pénzt költenek hangsugárzóra, lemezjátszóra, erősítőre, ökölvastag kábelekre és egyéb csodakütyükre, amelynek árából vígan kijöhet akár egy családi ház vagy egy luxusautó.
Az alkarnyi vastag kábel ára milliós nagyságrend, ám a befektetés a hangzásban megtérülhet
Kétmillió forint egy kétméteres kábelkötegért? Relatív sok, de egy húszmilliós lemezátszó-erősítő páros mellé már elkél, hiszen az "alulkábelezés" megöli a zenei élményt.
A minőséget keresőknek köszönhetően a globális hifi-piac tavalyi 136 milliárd dolláros forgalma 2025-re elérheti a 175 milliárdot.
Ekkora bővülés a Markets and Markets statisztikai vállalat számításai szerint a már említett felhajtóerőkön kívül az audiotechnológiai innovációknak valamint a hordozható- és a vezetéknélküli eszközök illetve a streamszolgáltatók növekvő elterjedésének is köszönhető. Ez utóbbi kettőről a hifi-szakértők véleménye megoszlik, noha ma már létezik olyan szolgáltató (például a Tidal) amely master minőséget kínál.
A hifi berendezésekkel és életérzéssel kapcsolatos internetes fórumokon – ahol gyakran ölre mennek egy-egy technikai megoldás hatékonysága miatt – gyakran felteszik a kérdést: mi a jobb, a vinyl vagy a cd? Melyik erősítő, lemezjátszó, orsós magnó a hatékonyabb? A hipermodern, a legdrágább szól szebben, netán a 30-40 éves, de ma is pazar hangzásképet adó minőségi termék?
Mindennek megvan a helye. Belépés csak engedéllyel!
Úgy tűnik mindenkinek van egy adu ásza, és a saját berendezése a legjobb. Ami a termékpiac bővülését illeti, a hangsugárzó- és soundbar-szegmensben hatalmas lehetőségek rejlenek, csak úgy, mint az újra virágkorát élő cd- illetve blu-ray és egyéb médialejátszóknál, valamint a fejhallgatók körében.
A hangsugárzó-piac rendelkezik a legnagyobb részesedéssel a hifi rendszereknél, arányuk közel ötven százalék.
Ez nem csoda, hiszen a hangsugárzók ma már kompatibilisek a tévékészülékekkel, okostelefonokkal, zenei rendszerekkel, játékkonzolokkal és különféle médiaforrásokon, például nagyfelbontású multimédiás interfészen (HDMI), Bluetooth-on, USB-n és Wi-Fi-n is csatlakoztatók egymáshoz.
Végül, de nem utolsósorban nem szabad megfeledkezni a külföldi autóipari hi-fi rendszerek térhódításáról sem, a méregdrága luxusmárkák nem adják alább, mint például Bang and Olufsen hangrendszer, amely egy újabb autó árát jelentheti egy Bugattiban vagy egy Rolls-ban.
Ebben a Land Roverben a „Signature Sound System” csomag 29 hangszórót rejt és 1700 watton dübörög. Ára: egy újabb autó
Az autóba épített információs és szórakoztató rendszerek növekvő népszerűsége várhatóan megmozgatja a hifipiacot a gépjárműiparban, köszönhetően a bővülő, tehetősebb ügyfélkör vásárlóerejének.
Mi a helyzet itthon?
Ami hazánkat illeti, a rendszerváltás előtti évben a magyar elektronikai ipar (a híradás-és vákuumtechnika és a műszeripar együttvéve) részesedése az ipari termelésben a hozzáadott érték szerint mintegy 15 százalék volt a statisztikák szerint.
Az ágazat 130 ezer munkahelyet teremtett, a magyar elektronikai ipar nettó árbevétele 1989-ben meghaladta a 133,5 milliárd forintot.
Évtizeddel később az „Orion- és a Videoton „hifitorony” vadkorszak után újra éledezni kezdett a gyártás.
A mostani termékeket már valóban hifinek lehet nevezni, szemben a szocialista ikonikus „tornyainak” gyatrább tudásával, illetve gyengébb minőségével. Mégis imádtuk ezeket az ide-oda tolható, görgős szekrényekben álló rendszereket. A "hifi" érzés, az "audiofil" világ persze szubjektív.
A jelenlegi magyar helyzet viszont nem felhőtlen, hiába gyártanak itthon pazar kütyüket.
A hazai, kis sorozatban gyártott hifi készülékek igen jó hangúak, tudásra versenyképesek a nagy márkákkal, ár/minőség arányuk gyakran sokkal jobb – olvasható az Audioworld blogon. A cikkíró Nagy Gábor szerint a „gyártás” definíciója nem elsősorban a példányszám, hanem az, hogy „valaki kereskedelmi céllal, intézményi keretek között (cég), a termék és a gyártó egyedi azonosíthatósága mellett (márka és/vagy típusjelzés) a szabványok és előírások betartásával, a termékre specifikált minőségi jellemzők fenntartásával, garanciális és ügyfélszolgálati vagy szervizháttérrel készít el valamit.
„Az a szomorú helyzet, hogy ez a definíció a mai magyar hifi iparra nehezen vonatkoztatható. Sajnos az idézett cikkben megnevezett magyar hifi gyártók nagyobbik része egyik vagy másik követelménynek nem felel meg. Vagy éppen egyszerre többnek sem. a készülékeknek legyen rendes csomagolásuk, kapjunk hozzájuk dokumentációt. Az, hogy a készülék csinosan is nézzen ki, már csak egy utolsó utáni plusz elvárás.”
Legalábbis így vélekedett lapunknak Szekeres István szakértő, a magyar Pointe erősítők forgalmazója. Véleménye szerint mindennek az az oka, hogy a magyar hifi cégek tipikusan egyszemélyes zenekarok.
Kábel a rengetegben: egyesek megmosolyogják, mások nem értik, az audiofilek meg élvezik a minőséget (fotó: auioworld.hu)
Van egy megszállott konstruktőr, akinek megvan a műszaki tudása, jó esetben a hallása is, és esetleg minimális marketing érzéke. Készít egy weblapot legalább, illetve jelen van szakmai fórumokon. Ám szakértelmük jelenleg addig terjed, hogy kiváló hangminőségű készülékeket konstruáljanak.
„Nem kevés ez, sőt, bravó, de hiába egy márkanév és egy bitang hangú készülék, a megfelelő háttér nélkül ez még nem lesz termék. A tehetséges konstruktőr pedig, aki másodállásban forrasztgat otthon, még nem lesz vállalat, pláne nem versenyképes vállalat. Az ismerősök és az ismerősök ismerősei, meg akiket a gerilla marketinggel be lehet fűzni, generálnak némi eladást, de ha ezt a pénzt nem forgatják vissza a termékfejlesztésbe, a vállalattá válásba, akkor ez csak az amatőrmozgalom márkanévvel felcímkézett változata”.
Szekeres szerint amennyiben egy magyar készülék megkapná mindazt a szakmai hátteret, hogy nagybetűs termékké váljon, és lenne rajta a kereskedők számára vonzó árrés, már korántsem lenne annyival olcsóbb, mint márkás társa. Szakértőnk szerint azért nem, mert kis sorozatot nem lehet gazdaságosan előállítani, csak úgy, ha a tervezéssel, kivitelezéssel eltöltött időt nem fizeti ki magának az ember.
A magyar hifi jelenlegi kiváló ár/minőség arányának záloga, hogy rengeteg költséget kispórolnak. Nincs formatervezés, marketing, after sales szolgáltatás.
A konstruktőrök pedig nevetséges árfolyamon számítják fel a tudásukat és a munkaóráikat – hangsúlyozza Szekeres István, akinek az az érzése, hogy a magyar cégek jelenleg körülbelül tízes sorozatokban gondolkoznak, egyszerre 5-10 készülék van a gyártósoron. Legalábbis nálunk a Pointe-nál ez így van.
Pro-Ject lemezjátszó, Primare CD-játszó, a Pointe Amplifica erősítő pedig Triangle álló hangsugárzókat hajt meg
„Ha nem tízesével rendelnénk az alkatrészeket, hanem mondjuk százasával, az anyagköltségek durván csökkennének, egy készülék akár 15-20 százalékkal is olcsóbban előállítható lenne. Ezres nagyságrend esetén pedig a gyártást akár ki is lehetne szervezni Kínába, így akár további 25-30 százalék is lehetne a különbség.”
Ezek után felmerül a kérdés, hogy miként lehetne betörni a nemzetközi piacra? Szakértők szerint ennek a kapuja a külföldi hifi kiállításokról nyílik. Részt kell venni rajtuk, elsősorban azokon, ahol a hifi forgalmazók fordulnak meg. És nem egyszer, hanem tízszer, vagy ahányszor kell. Hogy megszokják a cég jelenlétét, komolyan vegyék. Hogy miért is olcsók a magyar hifi termékek a minőségükhöz képest? Mert bizonyos alapanyagokat kispórolnak. Például az említett marketinget. Szekeres István – mint fogalmazott – nem emlékszik, hogy az elmúlt években bármely magyar márka hirdetett volna bármely magyar audio kiadványban.
Akárhonnan nézzük a problémát, ugyanoda lyukadunk ki. A magyar gyártók mögül hiányzik a tőke, amivel ki tudnának emelkedni a másodállásban történő kisipari kisszériás gyártás kategóriájából.
Ugyanakkor a pénzügyi befektetők számára nem vonzó az iparág, ameddig a versenyképesség alapját az alacsony árrés és a befektetett munka alulárazása jelentik. Hiába a remek hang, ha a viszonteladók nem tudnak termékként tekinteni a gyártók produktumaira. A hazai cégeket nem segíti a magyar nyelvű audio média gyengélkedése, és az egyetlen magyarországi hifi show kereskedelmi politikája sem – vélekedik Szekeres István.
Országtól, földrésztől, gyártótól függetlenül, egy biztos : a hifi-termékeket használók nem csupán szeretik a zenét, hanem a kristálytiszta hangzás érdekében nem ismernek kompromisszumot. Egyre többen vallják, hogy a Samsung, Sony, LG és a Panasonic gyártókon kívül is van egy szebb, és jobb világ. Olyan márkákkal, amelyekről sokunk még csak nem is hallott. Ezeknek viszont ára is van.
A hifiszoba berendezései itthon is pillanatok alatt elérheti a sokmillió forintot, míg a nemzetközi piacon találunk olyan audiofil rajongót, aki a zenei élményért nem sajnál sem ötven, de még százmillió, vagy félmilliérd forintnak megfelelő valutát sem kifizetni.
Végül álljon itt néhány - messze nem leg -, viszont érdekes és meghökkentő audiofil eszköz.
Ez a hangsugárzó szett 500 (ötszázmillió) forintba került egy nemzetközi hifi kiállításon
Nincs két méter hosszú ez az ötmillió forintos kábel
Ez a hangsugárzó gyöngyszem 7,5 millióba kerül. Dollárban! Ellenben aranyozott.
A Hart Audio D & W Aural Pleasure formáját a Big Ben egyik harangja ihlette.
(Képek forrása: Pointe.blog.hu, Billionaire.hu, Audioworld.blog.hu)
