Az ellátási lánc probléma a beruházásokra is kihat

• Hétfőn jelenik meg a novemberi GKI-konjunktúraindex

November 22-én, hétfőn ismerhetjük meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberre vonatkozó konjunktúraindexét. Az üzleti és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató idén március óta folyamatosan emelkedett, bár a nyári hónapokban mérséklődött a bővülési dinamika. Szeptemberben ideiglenesen meg is állt a növekedés, azonban októberre ismét emelkedni tudott az index, ezáltal a járvány előtti, 2019-es szinten áll a gazdasági szereplők optimizmusa.

Az üzleti bizalmi alindex tovább emelkedett októberben, legutóbb 2019 májusában állt a mostaninál magasabban a mutató. Ezen belül az ipar korrigálta a szeptemberi csökkenését, ezáltal 2 éves csúcsra lépett az ipari vállalatok optimizmusa.

Az építőipari szegmens pedig a szeptemberi megugrás után mérséklődött októberre, így hozzávetőlegesen a járvány előtti, 2020. februári szinten állt a mutató.

Továbbá mind a szolgáltató, mind a kereskedelemi vállalatok hangulatát vizsgáló alindex szeptember után októberben is növekedni tudott. Számos szektorban továbbra is a munkaerőhiány korlátozza a gazdasági teljesítmény növekedését.

A fogyasztók hangulatát leíró alindex három hónap csökkenés után jelentősen emelkedni tudott októberben.

A növekedéshez leginkább az járult hozzá, hogy a fogyasztók pozitívabbnak látták mind a gazdaság állapotát, mind a saját pénzügyi helyzetüket. Ezenkívül a lakosság úgy ítéli meg, hogy hónapról hónapra javul a megtakarítási képessége, októberben a korábbi hónapok növekedéséhez képest is jelentősen ugrott az erre vonatkozó alindex. Ezzel szemben a fogyasztók munkanélküliségtől való félelme erősödött szeptemberhez képest, illetve szeptember után tovább emelkedett a fogyasztók inflációs várakozása is. Utóbbi két folyamat mérséklőleg hathatott a fogyasztókat vizsgáló alindexre.

A fogyasztói bizalom alakulása a kiskereskedelemben, illetve a háztartások fogyasztásában, míg az üzleti bizalom alakulása a nemzetgazdasági beruházásoknál játszik fontos szerepet, ugyanis a bizalom csökkenése esetén visszafogja, növekedése esetén erősíti azokat. Így összeségében mindkettő szektor hangulata kihat a magyar gazdaság teljesítményére. A Danube Capital őszi negyedéves makrogazdasági kitekintője alapján idén 7,5%-os, 2022-ben pedig 6,3%-os gazdasági növekedésre érdemes számítani idehaza.

Ugyanakkor az idei és jövő évi előrejelzésünk tekintetében lefelé mutató kockázatok azonosíthatóak a GDP-előrejelzésben, úgy mint a kínálati korlátok, illetve az újabb járványhullám berobbanása. A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági előrejelzéseket, a friss előrejelzések és helyzetértékelés december közepén várható.

• Pénteken közli a KSH a hazai harmadik negyedéves beruházási adatokat

Az idei második negyedévben a gazdasági nyitásnak és a tavalyi alacsony bázisnak köszönhetően 10,8%-kal nőttek a beruházások 2020 második negyedévéhez képest (a koronavírus-járvány és lezárások által leginkább érintett időszak volt).

A beruházások szezonálisan kiigazított tárgyidőszaki volumene az előző negyedévhez viszonyítva 3,6%-kal emelkedett, kismértékben meghaladta a 2019 harmadik negyedévében mért eddigi legmagasabb szintjét.

Az élénküléshez az előző (2021 I.) negyedévvel ellentétben már nem a költségvetés, hanem a vállalkozások fejlesztései járultak hozzá leginkább: a beruházási teljesítmény 57%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – a 2020 II. negyedévétől kezdődött visszaesés óta először – számottevően gyarapodott (13%-kal), ebben többek között szerepet játszott a járvány miatt ideiglenesen leállított projektek újbóli elindítása is. Ugyanakkor a beruházások 13%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegében stagnáltak (+0,2%). A központi szervek növelték, a helyi önkormányzatok csökkentették beruházásaikat a bázisidőszakhoz képest.

A harmadik negyedéves beruházási adatokat november 26-án, pénteken közli a KSH.

Éves alapon várhatóan tovább bővültek a hazai beruházások, viszont a második negyedéves 10,8%-os növekedésnél várhatóan mérsékeltebb ütemben (bázishatások miatt).

Az ellátási gondok (hiányok, szállítási nehézségek stb.), a jelentősen megugró energiaárak és az emiatt kialakuló termelési zavarok, továbbá a járvány újabb hulláma negatív hatással lehetnek a beruházásokra.

2021-től kezdődően a gazdasági növekedés helyreállásával párhuzamosan mind a privát (vállalati és lakossági) beruházások, mind a kormányzati beruházások dinamikus emelkedést mutathatnak a Danube Capital előrejelzése szerint. A beruházási dinamika 2021-ben 6,3%-os lehet, majd 2022-ben érheti el maximumát (11,8%). Ezt követően a beruházási dinamika 2023-ban lassulást mutathat. A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági előrejelzéseket, a friss előrejelzések és helyzetértékelés december elején várható.