Mikor érdemes bevezetni az eurót?

Elemzések2017. dec 1.Növekedés.hu

Bár az euró átvételének már az összes feltételét teljesíti Magyarország, csak akkor éri meg feladni a forintot, ha Magyarország az euróövezet versenyképesebb országait tartja szem előtt, és a gazdasága még erősödik. Az euró bevezetését jelenleg a magyarok 52 százaléka helyesli, a cseheknél és a lengyeleknél a támogatók aránya ennél sokkal kisebb (mindössze 20, illetve 32 százalék).

Bár az euró bevezetésének feltételeit teljesítjük, az ország gazdasága még nem elég erős ahhoz, hogy a pénzügyi mozgásterünket feladhassuk. Tanulság számunkra, hogy az euróövezeten belüli kettősség, vagyis a közös fizetőeszköz nyerteseinek és veszteseinek tábora a pénzügyi válság során tisztán kirajzolódott. Míg a versenyképesebb országok jobban átvészelték a krízist, addig a perifériára szorultak – főként a mozgástér hiányában – a mai napig nem tudtak kijönni a hullámvölgyből.

Többek között ez hangzott el az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának (EGBSZ) és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kétnapos konferenciáján Budapesten. Az euró bevezetésével kapcsolatban egyébként a magyarok megosztottak, de a többség, 52 százaléka pozitív állásponton van, ennél nagyobb arányt a térségben csak Romániában tapasztalni. A visegrádi államok között a legfejlettebbnek számító Csehországban a lakosság 77 százaléka utasítja el a közös európai valutát, de a lengyeleknél is euró-ellenes a többség.

Pleschinger Gyula, az MKT elnöke a konferencián tartott előadásában kitért arra, hogy az eurót csak akkor rdemes átvenni, ha az euróövezet erősebb országainak gazdasági és pénzügyi mozgásához tudunk igazodni, különben erős kockázat a közös valuta. Arra is figyelmeztetett, hogy 2005 és 2016 között Európa globális aránya csökkent a lakosság arányát nézve (7,7 százalékról hat százalékra), emellett a világ GDP-jének 30 százaléka helyett ma már csak a 21 százalékát adja. A jegybank monetáris tanácsának tagja elmondta: ugyanebben az időszakban az euró, mint tartalékvaluta aránya 24 százalékról 14,4 százalékra mérséklődött.

Baráth Etele, az EGBSZ egyik vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell vizsgálni, mi nem működött az Európa 2020-as tervnél, és ennek alapján kell módosítani az újabb célkitűzéseket. Hangsúlyozta: az innováción alapuló gazdasági növekedés, a társadalmi fejlődés, és a fenntarthatóság hármas célja fontos, és „egy békés, demokratikus Európára lehet építeni”. Sürgős paradigmaváltás szükséges ahhoz, hogy a fenntartható fejlesztés céljait végre lehessen hajtani: figyelembe kell venni az egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségeket, az egyes tagállamokra jellemző magas munkanélküliségi rátákat, és a kontinens gazdaságának környezeti lábnyomát. Balázs Péter, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) alelnöke, korábbi EU biztos úgy fogalmazott, túlságosan „euforikus állapotban” született meg a 2020-as célokat meghatározó uniós terv, holott időközben az USA szinte minden területen előretört az Unióval szemben.

Kiemelte, hogy a 20 és 64 év közötti lakosságnál a foglalkoztatottság csökkent, a kutatás és fejlesztésre költött összegeket pedig eredetileg a GDP három százalékára kívánták emelni 2020-ra, de ebből jelenleg még csak a két százaléknál tartunk. Eredmények születtek ugyanakkor a környezetvédelem területén, többek között a megújuló energiaforrások arányának növelésében, a korai iskolaelhagyók számának lefaragásában, s a mélyszegénységben élők kiemelésénél. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti nagykövete kiemelte, hogy az Unió a globalizáció győztesének tekintheti magát, ugyanakkor az ipar bizonyos területein sok a vesztes. Emellett a növekedés korábbi erős üteme sem tért vissza, és megrendült a bizalom az uniós intézményekben. Zupkó arra is figyelmeztetett, hogy relatív értelemben az uniós gazdaság globális arányát tekintve gyengülni fog a későbbiekben.

SIKERSZTORIK
Ő volt a történelem leggazdagabb embere
A világ aranykészletének a felével rendelkezett. Legendás utazása során annyi aranyat szórt el, hogy azzal az egész régióban évekre tönkretette a nemesfém értékét. Egy hihetetlen történet.
Siker2019. márc 16.
Depresszió elleni orrsprayt fejlesztett ki a Johnson & Johnson
Az amerikai gyógyszerhatóság engedélyezte a partidrogként is használt ketamin származékát tartalmazó orrspray-t.
Hírek2019. márc 16.
Hol élnek a leggazdagabbak? Még mindig nyugaton
Az USA-ban 607 milliárdos él, a világ húsz leggazdagabb emberéből tizennégy. De egyre több V4 országbeli dollármilliárdos lesz. A magyarok a lista végén vannak.
Siker2019. márc 14.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Erős lista a Microsoft egykori alapítójától. Reméljük, hogy nem téved és ezek az újdonságok hamarosan megkönnyítik majd az életünket. Az egészségügyi pontok különösen figyelemreméltók.
Tech2019. márc 15.
Ezeket az órákat hordják a legnagyobb cégek vezetői
A legsikeresebb vezetők számára egy óra a presztízs és az imázs fontos része. Mutatjuk, milyen órákat hord néhány meghatározó nagyvállalat vezetője.
Hírek2019. márc 10.
A leggazdagabb orosz nők
Oroszországban a gazdag milliárdosok többsége férfi, ismert oligarchák, acélipari, olajipari csoportok tulajdonosai. Vannak azonban olyan nők is szép számmal, akik vagy alanyi jogon, vagy esetleg éppen egy előnyös válás révén immár önállóan is százmilliárd forint körüli vagyonnal bírnak.
Siker2018. júl 15.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem várhatjuk el, hogy megértsük a másikat, ha nem fordítunk rá elég figyelmet. Összegyűjtöttünk 5 olyan kifejezést, amelyet jobb, ha elkerülünk.
Siker2018. nov 30.