Minimálisan szigorított az MNB

• Nem változtatott a kamatlábakon a monetáris tanács a tegnapi kamatdöntő ülésen
• Tovább szűkíti a jegybank a likviditást, amely egy nagyon enyhe szigorításnak felel meg
• Az MNB adatvezérelt üzemmódban működik 2019 második felében, a beérkező adatoktól függően minden lehetőség az asztalon van
• Magasabb, 4,3 százalékos gazdasági növekedést vár a jegybank az idei évre, míg az infláció 3 százalék közelében alakulhat az előrejelzési horizonton

Az MNB az alábbi pontokról határozott a kamatdöntő ülésén:

• nem változtatott az -0,05 százalékon álló egynapos betéti kamatlábakon a monetáris tanács, valamint az egynapos hitel kamatlábakat és az alapkamatot is változatlan, 0,90 százalékos szinten tartották a jegybankárok
• a Tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 300-500 milliárd forintos sávról, legalább 200-400 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát
• a mai döntés nyomán minimálisan emelkedhet csupán a három hónapos BUBOR (ennek nyomán a változó kamatozású lakáshitelek kamatai is kis mértékben emelkedhetnek).

Mire figyel most a jegybank?

Nagy Márton, az MNB alelnöke elmondta, hogy a jegybank jelenleg 4 kulcsterületre fókuszál nagyobb súllyal, azaz:

• a világgazdaság lassulása mennyire szivárog át a magyar inflációba: a 2018-ban indult külső lassulás jellemzően 6 negyedéves késéssel, idén év közepére érződhet idehaza
• miként módosítja a kommunikációját és a monetáris kondícióit a Fed és az EKB
• a Magyar Állampapír Plusz milyen mértékben tudja a lakosságot megtakarításra ösztönözni fogyasztás helyett
• milyen mértékű lesz 2020-ban és 2021-ben a fiskális politika anticiklikus hatása

Miért csak ennyivel szigorított az MNB?

A jegybank által kiemelten figyelt indirekt adóhatásoktól szűrt maginflációs mutató májusban 3,7 százalékra emelkedett, amivel párhuzamosan az infláció – melyet jelenleg nagyobb változékonyság jellemez – 3,9 százalékon állt. Az árszínvonal emelkedését többek között a robosztus lakossági fogyasztás, a magas foglalkoztatottság, a közel kétszámjegyű béremelkedés, és a beruházások felfutása fűti.

Az indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció ugyanakkor várhatóan a nyári hónapokban tetőzhet az MNB várakozásaival összhangban, majd az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken, miután az erős belső kereslet áremelő hatását egyre jobban mérsékelheti a gyengébb külső konjunktúra miatti alacsonyabb importált infláció.

A dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési horizonton emeli a fogyasztóiár-indexet. Az intézkedés másodkörös inflációs hatásokat mindazonáltal nem okoz, így nem befolyásolja az adószűrt maginfláció alakulását.

A Magyar Nemzeti Banknak az a kulcsfontosságú, hogy 5-8 negyedéves időtávon miként alakulnak az inflációs mutatók, melyek a jegybank várakozásai alapján idén, jövőre és 2021 egészében egyaránt 3 százalék környezetében mozoghatnak. Következésképpen a jelenleg elérhető információk alapján nem indokolt a monetáris politika nagyobb mértékű szigorítása.

A Magyar Nemzeti Bank előrejelzéseinek hitelességét erősíti, hogy a középtávú hazai inflációs várakozások horgonyzottak, a 3 százalékos jegybanki cél közelében alakulnak.

Mit csinálnak a nagyobb jegybankok?

Az Európai Központi Bank (EKB) tovább rontotta az eurózóna várható inflációs pályájára vonatkozó prognózisait a legutóbbi, júniusi kamatdöntő ülésén, ami még inkább az alacsonyabb importált infláció irányába mutat.

A mérséklődő áremelkedés globális jelenség, júniusban az amerikai jegybank, a Fed is jelentősen lefelé módosította az inflációs prognózisait.

A Fed esetében 2021-re éri csak el az infláció fenntarthatóan a 2 százalékos jegybanki célt, míg az eurózóna inflációja 2021 végéig folyamatosan az EKB 2 százalékos célja alatt marad.

Ezzel összhangban a Fed idén már akár több alkalommal is kamatot csökkenthet, míg az EKB ismét a nem-konvencionális lazítás útjára léphet.

A kereskedelmi háború hatására ráadásul a kínai jegybank is nagyobb valószínűséggel jelenthet be az idei év során újabb lazító intézkedéseket a gazdaság serkentése érdekében. Ezenfelül a japán jegybank is kész lazítani a pénzpolitikán, amennyiben a protekcionista intézkedések miatt tovább lassul a globális növekedés és így a japán GDP bővülése is.

Milyen hatása van mindennek a forintra és a kamatokra?

Összességében elmondható, hogy a nagyobb nemzetközi jegybankok az elmúlt negyedévekben nagyot fordultak és ismét a lazítás útjára léptek. Ez csökkenti a feltörekvő régiós devizákon, így a forinton is a leértékelődési nyomást. Emellett az ősztől várhatóan megnyugvó magyar inflációs mutatókkal összhangban ismét vonzóbbá válhat a hazai fizetőeszköz.

A támogató pénzpolitikának köszönhetően alacsony szinten maradhatnak a kamatok, többek között a BUBOR is. Ez biztosítja a hitelfelvevők számára az olcsóbb finanszírozási lehetőségeket, valamint támogatja a gazdasági növekedést és az államadósság gyorsabb leépülését.

Likviditáshiány a bankrendszerben

A bankrendszerben az elmúlt napokban kialakult likviditáshiány pusztán technikai jellegű, illetőleg leginkább a Magyar Állampapír Plusz 900 milliárd forintot meghaladó értékesítéséhez és a vállalatok negyedéves áfa-fizetési kötelezettségéhez köthető.

Ez a likviditáshiány azonban megszűnik, miután jelentős állampapír lejárat lesz, valamint az Államadósság Kezelő Központ is visszavásárol állampapírokat a bankoktól.

Gazdasági és inflációs előrejelzések

Magasabb, 4,3 százalékos gazdasági növekedést vár az MNB az idei évre, míg az infláció 3 százalék közelében alakulhat az előrejelzési horizonton.

A részletes adatok és előrejelzések a csütörtökön megjelenő negyedéves inflációs jelentésben lesznek elérhetők.

Versenyképesség mérése

A Magyar Nemzeti Bank továbbra is elkötelezett Magyarország versenyképességének és termelékenységének javítása és annak mérése mellett, ezért megerősíti a versenyképességet elemző és mérő rendszerét: évente két megjelenő kiadvánnyal ("Versenyképességi tükör") fogja értékelni a versenyképességi fordulat előrehaladását és a 330 pontos versenyképességi program megvalósításának fázisait.

A babaváró hitellel kiváltható más kölcsön

A babaváró hitelhez kapcsolódva változnak az adósságfék-szabályok, a babavárót önerőként be lehet számítani a lakáshitel felvételbe, és

várhatóan nem korlátozzák, hogy a babaváró hitellel más kölcsönt kiváltsanak az ügyfelek

- jelentette be Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedden a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.

Várhatóan szerdán a Magyar Közlönyben megjelennek a módosított adósságfék-szabályok, amelyek számítási módját szerdán délután közli a jegybank - tette hozzá.
Július elsején életbe lép a családvédelmi akcióterv négy pontja: a babaváró támogatás, a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) kapcsolódó kamattámogatott kölcsön használt ingatlanokhoz, a jelzáloghitelek elengedésének kibővített változata, valamint a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása.
Korábbi tájékoztatás szerint a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását a július elseje után született gyerekek után igényelheti majd minden 18 és 40 év közötti nő, aki első házasságában él, és legalább három év munkaviszonnyal vagy felsőoktatási jogviszonnyal rendelkezik.

Legfeljebb 10 millió forint kamatmentes szabad felhasználású hitel vehető fel, és júliustól számítva 2022 végéig áll majd nyitva ez a lehetőség, három és fél éven át léphetnek be a programba a fiatalok. 

Amennyiben a kölcsön igénylésétől számítva öt éven belül megszületik egy gyerek, a hitel továbbra is kamatmentesen törleszthető, a törlesztést pedig felfüggesztik három évre. A második gyerek születésénél további három évre felfüggesztik a törlesztést és elengedik a tőketartozás 30 százalékát. A harmadik gyerek megszületésénél pedig a hitel további részét is teljes egészében elengedik. Ha az igényléstől számítva öt éven belül nem születik gyermek, a kölcsön piaci kamatozásúvá alakul és azt a korábban felvett kamattámogatással növelten kell visszafizetni.