Mit árulnak el a földgáztároló-töltöttségi adatok – hogy áll hazánk valójában?

Válság az energiapiacon

Az elmúlt egy évben jelentős energiaár emelkedést élt meg Európa. Ezt a folyamatot drasztikusan felgyorsította, amikor Oroszország lerohanta 2022. február 24-én a szomszédos Ukrajnát. Azóta bizonytalanság uralkodott el a földgázpiacon, meredeken kúsznak felfele az árak, az EU pedig egy energiaválság felé robog. Tovább fokozta a helyzetet, hogy nemrég az Északi Áramlat 1 földgázvezetéken keresztül Oroszország egy előre tervezett tíz napos karbantartás miatt leállította a Németországba irányuló gázszállítást és most az uniós vezetők csak találgatni tudnak, hogy a karbantartás végeztével újraindítják-e a szállításokat az oroszok.

Ebben a helyzetben a gázpiac olyan állapotba került, amikor már nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül a földgáz, hanem az, hogy hozzá lehet-e egyáltalán jutni. Egy ilyen helyzetben hirtelen nagyon előnyössé vállnak a hosszútávú gázszerződések és felértékelődnek a saját gázkitermelési kapacitások, valamint a földgáztárolók.

Tévútra vihet a töltöttségi szint

Ez utóbbiakkal, tehát a földgáztárolókkal kapcsolatban legtöbbször arról lehet hallani, hogy hány százalékos töltöttségi szinten állnak egy adott országban, ami egy ilyen kiélezett helyzetben természetesen nagyon érdekli a lakosságot. Bármilyen furcsa is azonban, ez az adat önmagában nagyon keveset árul el arról, hogy valójában mekkora készletekkel rendelkezik egy ország, és rendkívül tévútra visz, ha az alapján hasonlítjuk össze az országokat, hogy hány százalékos a tározóik töltöttsége.

Hazánkban jelenleg 46,47 százalékos töltöttségi szinten állnak a gáztárolók. Ezzel az értékkel a sereghajtók csoportjában foglalunk helyet azok között az országok között, amelyek rendelkeznek földgáztároló kapacitással. Számszerűen a harmadik legalacsonyabb a hazai tárolók töltöttségi szintje az EU tagállamai közül. Ez első ránézésre nagyon aggasztó lehet és azt az érzést keltheti, hogy a legkevésbé felkészültek közé tartozunk. Ennél nagyobbat azonban tévedni sem lehetne.

Az arányok számítanak

Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy egy adott országnak mekkora a tároló kapacitása az éves fogyasztásához viszonyítva. Magyarországon a Magyar Földgáztároló Zrt. négy földgáztároló létesítménnyel rendelkezik. Ezek együttes kapacitása 4,43 milliárd köbméter.

Forrás: mfgt.hu

Mivel az éves fogyasztásunk 9-10 milliárd köbméter között szokott alakulni, így a haza tározókból az éves energiaigényünk közel fele fedezhető csak ezekből a tárolókból. Fontos azonban kiemelni, hogy még ezeken túl is van valamekkora tárolói kapacitás itthon, így valójában a hazai fogyasztás több mint felét el tudjuk tárolni. Ebből a 4,43 milliárd köbméterből a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) statisztikái szerint idén júniusban 2,29 milliárd köbméter volt feltöltve júniusban. Ez azt jelenti, hogy körülbelül a hazai teljes éves fogyasztás negyede állt rendelkezésre egy hónapja a tározókban. Mivel azóta is folyamatosan zajlik a betárazás, így ez a mennyiség azóta még növekedhetett is.

MAGYARORSZÁG FÖLDGÁZTÁROLÓINAK KÉSZLETSZINT-ALAKULÁSA; Forrás: MEKH - mekh.hu

A kérdés azonban az, milyen értéknek számít ez európai viszonylatban és hogy vajon más uniós tagállamok hány százalékát tudják fedezni az éves fogyasztásuknak az eddig általuk betárolt földgázból.

A legjobbak közt vagyunk

Ehhez érdemes terrawattórába (TWh) átváltani a hazai tároló kapacitásokat. Így azt láthatjuk, hogy hazánkban jelenleg 31,46 TWh földgáz van betárazva. Ez 46,47 százalékos töltöttségi szintet jelent. A hazai éves földgáz fogyasztás 117,04 TWh, ennek tehát valamivel több mint 26 százaléka van most betárazva a tárolóinkba. Ez pedig uniós szinten kifejezetten jelentősnek számít. Egészen pontosan csak négy ország rendelkezik az éves fogyasztásához viszonyítva nagyobb arányú betárolt földgázkészlettel, mint Magyarország. Ezek az országok Csehország, Szlovákia, Ausztria és Lettország.

Mindegyik másik uniós tagállam az éves fogyasztásának csak kisebb hányadát tárolta be eddig földgázból, mint hazánk, hiába áll esetenként a tározóik töltöttsége magasabb szinten, mint a magyar tárolóké.

Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy Magyarország tárolói kapacitása rendkívül nagy fogyasztás arányosan, összesen 67,2 TWh, ami azt jelenti, hogy a fogyasztásunk több mint a felét el tudjuk tárolni. Ezzel pedig fogyasztásarányosan az EU legjobbjai között vagyunk. Így tehát olyan országoknál is jobban állunk földgáz betárolás terén, mint Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és még sorolhatnánk.

A rangsorban mögöttünk elhelyezkedő országok két csoportra bonthatóak.

Egyik csoportjuk azért áll mögöttünk a sorban, mert eleve kicsi a tároló kapacitásuk. Ezek az országok:

• Lengyelország
• Portugália
• Svédország
• Románia
• Spanyolország
• Belgium, Bulgária
• Horvátország
• Dánia

A másik csoportjuk ugyan nagyon komoly kapacitásokkal bír, de olyan nagy a földgáz fogyasztásuk, hogy ahhoz viszonyítva mégsem olyan jelentős a tárolóikba elhelyezhető földgáz mennyiségének az aránya. Ezek az államok a következők:

• Németország
• Franciaország
• Olaszország
• Hollandia

Hiába vannak tele a portugál tárolók

A helyzetet segíthet megérteni két nagyon érdekes példa, Portugália és Németország esete. Portugáliában a tárolók töltöttsége jelenleg 100 százalék. Elégedettek és nyugodtak lehetnek tehát a portugálok, gondolhatnánk. Azonban Portugália tároló kapacitása extrém kicsi, mindössze 3,78 TWh, ez pedig az éves portugál fogyasztás alig több mint 4 százaléka. Hiába vannak tehát tele a tárolóik, valójában szinte semmire nem elegendő a földgáz tartalékuk.

Németországban más a helyzet. A német tározók igen jelentősek, összesen 245,3 TWh a teljes német földgáztárolói kapacitás. Tehát többszöröse például a magyarnak. Ezek a német tározók ráadásul több mint 65 százalékos töltöttségi szinten állnak. Ami szintén magasabb mint a magyar tározók töltöttségi szintje. Viszont a német fogyasztás óriási, 995,27 TWh, így a jelenleg betárolt gáz készlet alig haladja meg a német teljes éves fogyasztás 15 százalékát.

Mindez jól mutatja, hogy nem az számít, hogy hány százalékon áll egy ország földgáztárolóinak a töltöttsége, hanem az, hogy a betárolt földgáz mennyiség mekkora részét teszi ki az adott állam éves fogyasztásának.

Átlag felett állnak a magyar készletek

Ilyen összehasonlításban pedig Magyarország nagyon jól áll és bőven előzi az uniós átlagot, amit csupán 17 százalék körül mozog. Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden problémától mentesülhetünk, de a tagállamok nagy részénél hazánk nagyobb biztonságban van és ha az energia-veszélyhelyzet keretében elfogadott terv alapján sikerül megnövelni az eddig betárolt mennyiséget, akkor kifejezetten jó kilátásaink lehetnek a télre.