Mit csináljunk, ha sokáig szeretnénk élni?

 

Az OECD egy elemzés során azt vizsgálta, hogy miként alakul Európában a 30 éves lakosság várható élettartama, a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettségűek vonatkozásában. A 2016-os adatok alapján dolgozó elemzés külön vizsgálta a nők és a férfiak várható élettartamát. Az eredmények a lenti ábrán olvashatók - bővebben a tanulmány 84-85. oldalán. Az egyes országoknál bal oldalon láthatóak a férfiak, jobb oldalon a nők. Narancssárga vonal jelzi a legalacsonyabb, kék vonal a legmagasabb iskolai végzettségűek várható élettartamát 30 éves korban.

Jól látható, hogy minden egyes európai országra igaz, hogy a magasan képzettek tovább élnek, mint az alacsonyan képzettek, és a különbség jóval kisebb a nők, mint a férfiak körében.

Az is látszik, hogy a kelet-európai régióban nagyobbak a különbségek, mint nyugaton, különösen nagyok az eltérések a kelet-európai, köztük a magyar férfiak körében. Szlovákiában például a legmagasabban képzett férfiak átlagosan 14,4 évvel hosszabb életre számíthatnak 30 éves korukban, mint a legalacsonyabban képzettek. Magyarországon ugyancsak jelentős ez a különbség, 12,6 év. Az EU-s átlag a férfiak körében 7,7 éves, a nők körében 4,1 éves különbséget mutat. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a várható élettartamot befolyásoló tényezők között jelentős összefüggések figyelhetők meg.

Az általános egészségi állapot nagy mértékben függ a jövedelmi helyzettől, amit pedig ugyancsak jelentős mértékben befolyásol az egyén humántőkéjének értéke, azaz elsősorban az iskolai végzettsége.

Vagyis különösen a régiónkban, de kiváltképp Magyarországon nagyon igaz, hogy aki sokáig szeretne élni, annak érdemes minél jelentősebb humántőkét felhalmoznia, azaz tanulnia. Várható élettartam tekintetében a különbség képzettek és kevésbé képzettek között években, sőt Magyarországon évtizedben mérhető. A cikk a Pénzügyi Szemle Online oldalán, ITT olvasható.