Mit tegyünk, ha cégünk egyre rosszabb állapotba kerül? 

Ha egy cég gazdálkodása veszélybe kerül az első erős jelzés az, ha folyamatosan csökken a megrendelésállomány, mert ennek hatására a bevételek is visszaesnek.

Beindul az az adósságspirál, aminek első eleme a szállítói tartozás, ami később a köztartozásokkal együtt tovább növekszik, ha a folyamatok nem fordulnak kedvezőbb irányba.

Ezzel párhuzamosan veszélyes méretűre csökken a likvid pénzállomány aminek hatására feltétlenül el kell gondolkodni azon, hogy milyen változásokra van szükség ahhoz, hogy ez a negativ spirál ne válljon visszafordíthatatlanná.

A válsághelyzetbe került cégek számára a végső lökést a dolgozói bizalom elvesztése jelenti, mert a késedelmes bér kifizetések eredményeként felüti a fejét az apátia, ehhez kötődően azután megkezdődik az elvándorlás. A szakképzett munkaerő elvesztése pedig nemcsak a folyamatos működést nehezíti, hanem a későbbi talpra állást is ellehetetlenítheti

 érvel Auth Róbert.

A szakember szerint, a veszélyzónába került cégek esetében a fő kérdés az, hogy a cégvezetés és a tulajdonos – ami a magyar KKV-ék esetében gyakran ugyanazt a személyt jelenti -, felvállalja, vagy inkább megpróbálja elfedni a működési problémákat.

A legrosszabb választás az, ha úgy tesz, mintha mi se történt volna és megkésett előremenekülésként olyan megrendeléseket is elvállal, amelyekre normális helyzetben nemet mondana, mert veszteséget termel, vagy minimális a nyereségtartalma. Ezzel párhuzamosan megpróbál banki hitelt felvenni, vagy baráti kölcsönt szerezni és később fizetni a szállítóknak, amivel megkezdődik a vagyonfelélés.

Az elmúlt évizedek alatt szerzett tapasztalataink alapján nem ritka, hogy ilyenkor vannak akik a hitelezői érdeket megsértve illegális vagyon kimentésben gondolkodnak, ami már jogi következményekkel is együtt járhat.

Eközben pedig a fizetésképtelen cég ellen megindul a felszámolási eljárás, de sokan még ilyenkor is abban bíznak, majd csak megoldódik valahogy a helyzet. Olyat is gyakran láttunk már, hogy valaki az utolsó napon mégis kifizette a már eljárás alá vont tartozást, de leggyakrabban csak a tőkét, vagy jobb esetben mellé, még a kamatot. De mivel a járulékos költség nem került kiegyenlítésre a bajba jutott vállalkozó meglepődött azon, hogy a törvényszék, teljesen logikusan, elrendelte a felszámolást. Amiről – bármilyen szomorú -, valójában nem is tudta, milyen nagy bajt jelent

fejti ki Somogyi Ferenc.  

Szavai szerint nem ritka, hogy egy vállalkozó csak akkor szembesül azzal, hogy hova jutott, amikor a felszámolásról szóló közlemény megjelent a Cégközlönyben, a bank pedig zárolta a számláját és megjelent a felszámoló is, aki át akarta venni a céget és akit megpróbált meggyőzni arról, hogy hadd folytassa a tevékenységet. Amit jó esetben, a felszámoló engedélyével még 2-3 hónapig tehet meg, mert utána már csak a nyilvántartásba vett hitelezőknek van további lehetőségük az engedély megadására. Sokan ekkor határozzák el, hogy tanácsadóhoz, vagy válságmenedzserhez fordulnak, de mivel már kifutottak az időből, ilyenkor már az sem igen tud érdemben segíteni.

Somogyi Ferenc és Auth Róbert

Lényegesen jobb helyzetben vannak azok a cégvezetők, akik már az első válságjeleket észlelve válságmenedzserhez fordulnak, hogy az segítsen elkerülni a teljes felszámolással járó megszűnést.

Ilyenkor a bíróság általi fizetésképtelenségi eljárás mentén, egy precízen megfogalmazott reorganizáció keretében még van esély a vállalkozás megmentésére. Ehhez a legfontosabb az, hogy hogy a megbízott válságmenedzser a gazdálkodásra vonatkozó minden iratot megkapjon és az üzleti folyamtokat elemezve pontosan feltérképezze a cég helyzetét, felmérve annak vagyoni helyzetét, likviditását, tartozás állományát és a piaci lehetőségeit.

Mi például, az elmúlt 3-5 év könyvelésének átvilágítása után mindig leülünk a cégvezetővel, a főkönyvelővel és minden egyes főkönyvi számot, átbeszélünk, és meghatározzuk, hogy az mit takar. Ha pedig sikerült feltárni a veszteség okait és ezek után úgy látjuk, hogy egyenesbe hozható a gazdálkodás, akkor abba az irányba indulunk el. Ha pedig elkerülhetetlen a csődkérelemhez kötődő reorganizáció, a jogászaink segítségével olyan javaslatot készítünk, amely szinte biztosan csődegyezséghez vezet a hitelezőkkel folytatott tárgyaláson, ami megnyithatja az utat a talpraálláshoz nélkülözhetetlen reorganizációhoz.

fejti ki Auth Róbert

“Ha egy cég időben kéri fel a válságmenedzsert, még van esély a megmentésre és a menedzsment is a helyén maradhat, mert mi például azt valljuk, hogy ha a cégvezetés elkötelezett a változásban, együttműködve biztosan a jó útra tudjuk kormányozni a vállalkozást. Ehhez persze az is kell, hogy ha szükség van rá, válságmenedzserként olyan személyi döntéseket is meghozzunk, olyan előnytelen szerződéseket is megszűntessünk, amelyeket a menedzsment a személyi szimpátia, vagy a megszokás miatt korábban nem tudott meglépni. Sőt az is gyakori, hogy egy cég semmilyen szervezeti, működési szabályzattal nem rendelkezik, vagy az abban foglaltak betartását senki nem ellenőrzi. Ilyenkor mi ezt megteremtjük, vagy ha kell, betartatjuk. De ami ennél is fontosabb, hogy – amint azt a Parlmalat talpraállításánál is megtettem annakidején – a menedzsmenttel közösen meghatározott reorganizációs tervet a dolgozókkal is megismertjük és a beszállítókkal szükséges egyezségeket is megkötjük, hogy őket is a közös ügy mellé állítsuk ”- mondja Somogyi Ferenc.

Aki szerint, Magyarországon sokan azért ódzkodnak a csődeljárástól, mert maga a szó elrettentően hangzik és a legtöbben pedig nem is tudják, milyen lehetőségek vannak abban, hogy egy jó előkészített csődeljárás végén – ha a procedúrához kötődő hitelezői moratórium lehetőségeivel okosan élnek – akár egészségesebben kerülhet ki a cég, mint amilyenben korábban volt.

Arról nem beszélve, hogy amíg egy felelős csődegyezség eredményeként a hitelezők is biztosan hozzájutnak a követelésük legalább egy részéhez, a felszámolás során erre szinte semmi esélyük nincs, mert a cég vagyona általában a jelzáloggal biztosított hitelezők igénye részbeni megtérülésére, jó esetben a felszámolási költségekre (bérgarancia) nyújt fedezetet.

De az állam felé fennálló tartozások részbeni kifizezésére is ritkán van példa, az úgynevezett “f” kategóriás hitelezők pedig a felszámolások 99,9 %-ában semmit nem kapnak. Csődegyezség esetén viszont a nem biztosított hitelezőknek nincs kockázatuk, mert a felszámoláshoz képest az első részletet, vagyis a követelés 5-10 %-ot megkapják.

Somogyi Ferenc szerint ezért, amikor az Értékmentő kft., válságmenedzserként egy bajba jutott cég reorganicációját felvállalja mindig szakértő csapattal kezd a munkához. Gyakorlott könyvelővel, jogi szakértővel és ha szükséges más területek szakértőit is bevonva elemzi ki a nehéz helyzetbe került cég gazdasági helyzetét, piaci környezetét és a kitörés lehetőségeit. A cél a tulajdonosok által megteremtett érték megmentése, amihez ha lehetséges, a covid járványhoz kötődően megnyílt, a gazdaság újraindítását szolgáló állami támogatásokat is felhasználják.