Mit tehet még az MNB a gazdasági visszaesés ellen?
ElemzésekMilyen eszköze maradt még a Magyar Nemzeti Banknak a koronavírus okozta gazdasági bajok ellen, illetve milyen szinteken navigálhat az infláció az idei évben? Erről kérdeztük az Erste és az ING Bank vezető elemzőit.
A nagy kérdés a jövő keddi kamatdöntő ülés kapcsán, hogy a lengyel jegybankhoz hasonlóan elindít-e a Magyar Nemzeti Bank is egy mennyiségi enyhítési (QE) programot. Egy ilyen lépés nagyban segítene a piaci turbulenciák mérséklődésében, és az államháztartás mozgásterét is jelentősen növelné.
A gazdasági sokk jellege miatt ugyanakkor a monetáris politikai válaszlépések korlátozottan hatásosak. További kamatvágásnak sincs például sok értelme.
Az eszközvásárlási program bejelentése mellett még egy jelzáloglevélvásárlási program meghirdetésére is van esély, de fontos az is, hogy a bankrendszer el legyen látva olcsó jegybanki forrásokkal és így megfelelően tudjon hiteleket folyósítani.
Az infláció a gazdasági teljesítmény drasztikus lassulása, az eurózóna megroppanása és a zuhanó olajárak hatására visszatérhet a 3 százalékos jegybanki cél közelébe, illetve több olyan hónapot is láthatunk, amikor 2 százalékos lesz csupán a pénzromlás üteme. A forint gyengülését a lakosság kevésbé érzékelheti majd, mivel a külföldről importált tartós fogyasztási javakból kevesebbet vásárolnak a járvány miatt az emberek.
Erste Bank
A februári kamatdöntő ülés után kiadott állásfoglalásban a Monetáris Tanács arra utalt, hogy amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása ezt szükségessé teszi, megteszik a megfelelő lépéseket.
Február vége óta azonban nagyot fordult a világ: a várt lassú kamat-normalizáció irányába mutató lépések helyett a pénzpiaci turbulenciák csökkentésének módjai, illetve a gazdasági megroppanás megelőzésének kérdésköre lehet a napirenden – mutatott rá Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője
Az új negyedéves Inflációs előrejelzések mindenképpen fókuszban lesznek, amiből kiderülhet, hogy a jegybanki elemzők mennyire súlyos és mennyi ideig tartó gazdasági problémákra számítanak, és ez hogyan befolyásolja az inflációt.
Mindenesetre a jelenlegi helyzetben továbbra sem a kamatok szintje lesz fókuszban. Nyeste Orsolya várakozása szerint mind a jegybanki alapkamat, mind az egynapos betéti kamat változatlan maradhat a keddi ülésen. A jelenlegi súlyos és bizonytalan helyzetben a likviditás fenntartása a megfelelő eszközökkel továbbra is elengedhetetlennek tűnik.
A nagy kérdés viszont a keddi ülés kapcsán, hogy a lengyel jegybankhoz hasonlóan elindít-e a magyar jegybank is egy mennyiségi enyhítési (QE) programot. Egy ilyen lépés nagyban segítene a piaci turbulenciák mérséklődésében, és az államháztartás mozgásterét is jelentősen növelné, hogy az a megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozni tudja a reálgazdasági sokk negatív hatásait.
Az Erste Bank vezető elemzője úgy gondolja, hogy az eddig meglévő felfelé mutató inflációs kockázatok mérséklődtek a vírus okozta pánik hatására. A gazdaság óriásit fékezhet az idén, ami önmagában is jelentősebben lassítatja az inflációt.
A zuhanó olajár hatását már a márciusi inflációs számokban látni fogjuk, s így a 12 hónapos inflációs ráta „kényelmesen” visszakerül majd a jegybanki toleranciasávba. Az inflációs kockázatok mérséklődése emellett a piaci szolgáltatások mindeddig folyamatosan gyorsuló inflációjának várható mérséklődésében is megmutatkozhat.
Az eurózóna gazdasági megroppanása pedig továbbra is alacsony importált inflációt sugall – dacára az egyre gyengébb forintárfolyamnak. Az élelmiszerárak emelkedése azonban egyelőre még folytatódhat, ami mérsékli a válság dezinflációs hatásait. Összességében az éves átlagos infláció 3-3,5 százalék körül alakulhat az idén, csak most a lefelé mutató kockázatok váltak erősebbé.
ING Bank
Kis túlzással a Magyar Nemzeti Bank kimerítette a lehetőségeit – fejtette ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A jegybanki mozgástér jelen helyzetben korlátozott, ugyanis egy egészségügyi járványról van szó, aminek következtében a lakosság többsége otthon marad és sokan nem tudnak dolgozni. Erre a jelenségre nincsen hatással a monetáris politika.
Virovácz ugyanakkor egyetért az elmúlt napokban bejelentett lazító monetáris politikai lépésekkel. A hiteltörlesztések átmeneti felfüggesztése vagy a likviditás fokozása a swap ügyleteken keresztül egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy enyhítse a felgyülemlett feszültségeket a gazdaságban.
A továbbiakban az MNB dönthet még a jelzáloglevélvásárlási programjának újraindításáról, illetve legvégső esetben a Monetáris Tanács bejelenthet egy eszközvásárlási programot vagy egy új önfinanszírozási programot. Utóbbi segítségével leszoríthatnák a kötvénypiaci hozamgörbe hosszú oldalát, illetve a bankokat arra ösztönözhetnék a döntéshozók, hogy vásároljanak több magyar állampapírt.
További kamatcsökkentésnek ugyanakkor nincs sok értelme Virovácz Péter szerint. A bankrendszer és a hitelezés támogatása érdekében az MNB olcsó, akár nulla százalékos forrást is biztosíthat a kereskedelmi bankoknak a későbbiekben.
Az ING Bank vezető elemzője szerint az infláció idén számottevően visszaeshet. A fogyasztói árindex éves átlagban a 3 százalékos jegybanki cél közelében alakulhat, de lesz több olyan hónap is, amikor 2 százalékot tesz majd ki.
Alapvetően a gazdaság átmeneti leállása és a keresleti oldal szűkülése magyarázza az alacsonyabb áremelkedési ütemet. A forint gyengülését Virovácz szerint a lakosság kevésbé érzékelheti, mivel a külföldről importált tartós fogyasztási javakból kevesebbet vásárolnak a járvány miatt az emberek.