Mit tesznek a gépek a munkahelyeinkkel? A számok ijesztőek

A technológiai változások a tudásalapú gazdaságra való áttérés mozgatórugói, és a nem önkéntes részmunkaidős foglalkoztatás növekedéséhez vezetnek. A rutinjellegű munka automatizálása összefügg ezzel a növekedéssel, különösen a munkaerő-piac alsó szintjén. A középszintű képzettséget igénylő foglalkoztatás csökkenése a nem önkéntes részmunkaidős foglalkoztatás növekedésével függ össze.

A képzésre és a közvetlen munkahelyteremtésre irányuló erőfeszítések segíthetnek enyhíteni ezt a problémát. A rutinjellegű munka automatizálása átalakította a nyugati gazdaságok munkaerőpiacait, ami a közepes képzettségű munkavállalók iránti kereslet csökkenéséhez és az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának növekedéséhez vezetett.

Ezeket a munkavállalókat nagymértékben fenyegeti a helyettesítés kockázata, és gyakran elfogadják a kívántnál kevesebb óraszámú részmunkaidős állásokat.

A munkaerőpiac legfontosabb technológiai fejlesztései elsősorban a mesterséges intelligencia (MI), a robotika, a digitalizáció és a fejlett technológiák integrációja körül összpontosulnak. Ezek a fejlesztések különböző ágazatokban átalakítják a munka jellegét, a készségkövetelményeket, valamint a foglalkoztatási struktúrákat. A technológiai vívmányoknak egyaránt lehetnek pozitív és negatív hatásai a munkahelyek vonatkozásában. A képzési programokba való befektetés és a kreativitás ösztönzése segíthet a munkavállalóknak alkalmazkodni a technológiai változásokhoz.

Az automatizálás és a mesterséges intelligencia azonban kihívást jelenthet a munkajog és a munkavállalói jogok szempontjából is. A legújabb technológiákhoz való hozzáférés javíthatja a hatékonyságot és a termelékenységet, de növeli a biztonsági rések kockázatát is. A fokozott biztonsági intézkedések és a változásokkal szembeni ellenállás további figyelembe veendő tényezők.

A politikai döntéshozóknak és a vállalatoknak gondosan fel kell mérniük a technológia munkahelyre gyakorolt hatását, és lépéseket kell tenniük a negatív következmények enyhítésére.

A digitális átalakulás hatása az európai munkaerőpiacra várhatóan a munkahelyek 47 százalékát automatizálja majd az Európai Unióban, ami a munkaerő többségét érinti, és társadalmi polarizációhoz vezet, ami az EU döntéshozóit cselekvésre készteti. A technológiai fejlődés, különösen az automatizálás és a mesterséges intelligencia (AI) terén, átformálja a munkakörnyezetet.

Miközben ezek a technológiák növelhetik a termelékenységet és új munkalehetőségeket teremthetnek, a munkahelyek elmozdításának kockázatát is hordozzák. A Világgazdasági Fórum Future of Jobs 2023-as jelentése szerint a következő öt évben a munkahelyek közel negyede várhatóan jelentős változásokon megy keresztül.

A jelentés 23 százalékos munkaerő-piaci lemorzsolódást jelez, a foglalkoztatás 10,2 százalékos növekedésével és 12,3 százalékos csökkenésével.

Ugyanez a jelentés hangsúlyozza, hogy 2027-ig a munkavállalók 44 százalékának szükséges átképeznie magát. Egyre fontosabbak lesznek az olyan készségek, mint a kognitív problémamegoldás, az elemző gondolkodás és a technológiai műveltség.

Ez a váltás folyamatos tanulást és alkalmazkodást tesz szükségessé a munkaerő részéről ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak a technológiailag fejlett munkaerőpiacon. A McKinsey Global Institute kiemeli, hogy az automatizálás körülbelül 1,2 milliárd alkalmazottat és 14,6 billió dolláros bért érinthet világszerte.

A hatás régiónként jelentősen eltér, olyan tényezők hatására, mint a gazdasági szerkezet, a bérszínvonal és a munkaerő dinamikája. A fejlett iparágakkal rendelkező, magas jövedelmű országok eltérő hatásokat tapasztalhatnak, mint az alacsonyabb jövedelmű országok.

A digitális tehetség platformok javítják az álláskeresést, növelik a munkaerőpiac hatékonyságát, és rugalmasabb munkalehetőségeket kínálnak.

Ezek a platformok segíthetnek csökkenteni a munkanélküliséget azáltal, hogy lerövidítik az álláskeresési időt és orvosolják a földrajzi eltéréseket. A digitálisan támogatott önálló munkavégzés térnyerése azonban olyan kihívásokkal is jár, mint a jövedelmek változékonysága és a hagyományos munkahelyi juttatások hiánya, ami szakpolitikai beavatkozásokat tesz szükségessé e munkavállalók védelmében.

Az OECD megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia eddig elsősorban a magasan képzett munkavállalók képességeit javította, nem pedig kiszorította őket. Ahogy azonban a mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik, a foglalkoztatásra gyakorolt ​​hatása még hangsúlyosabbá válhat.

A technológia jelenleg a nem rutinszerű kognitív feladatok elvégzésében a leghatékonyabb, amelyek gyakoriak a magas képzettséget igénylő foglalkozásokban. A hosszú távú hatások attól függenek, hogy milyen gyorsan alkalmazzák és integrálják a mesterséges intelligencia technológiákat a különböző iparágakban.

Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala (BLS) hangsúlyozza, hogy átfogó adatokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük az új technológiák munkaerő-piaci hatásait.

Jelentős hiányosságok vannak a jelenlegi adatgyűjtési erőfeszítésekben, különösen a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a digitalizálás hatásainak mérése terén. E hiányosságok kezelése alapvető fontosságú a politikai döntéshozók számára, hogy hatékony stratégiákat dolgozzanak ki a technológiai átmenetek kezelésére és az érintett munkavállalók támogatására.