Mit várhat Magyarország az új német külpolitikától? 

Változhat-e a német külpolitika az új kormánykoalíció alatt? Mennyiben érinti az új ideológiájú német kabinet a magyar-német kapcsolatokat? Ulrich Schlie német történész szerint a német külpolitika egyik alapköve a stabilitás, így nagyobb változásokra ne készüljük, hiába más a koalíció összetétele.

- A magyar-német kapcsolatokat eddig is a kiszámíthatóság, a közös múlt és érdekek határozták meg, tehát nem elsősorban ideológia mentén, és nem személyekhez kötötten alakult, így akár javulás is elképzelhető az ideológiai változás ellenére is - véli a történész.

- Az 1990 előtti német külpolitika kifejezetten sikeresnek tekinthető, melynek legnagyobb eredménye a német újraegyesítés volt - mondta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest Lectures rendezvényének vendége, Ulrich Schlie német történésszel, a Bonni Egyetem professzora, az MCC vendégoktatója.

Ulrich Schlie professzor és Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet igazgatója (Fotó: Holla Dániel, MCC)

Mint mondta: Merkel kancellársága alatt Németország több válság során is a stabilitás és kiszámíthatóság oszlopa volt az európai vezetők számára, és ez a szerep valószínűleg nem változhat alapjaiban a Zöld Párt által vezetett külügyi tárca alatt se. 

Kína felemelkedésével és az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban a történész kiemelte: Kína a legnagyobb kihívás ebben a században, ami közelebb hozhatja egymáshoz az USA-t és az Európai Uniót, mivela német külpolitika másik legfontosabb alappillére a transzatlanti koalícióhoz tartozás, ami a jelenlegi kihívások - Kína, Oroszország - miatt felértékelődhet. 

A történész kiemelte: a német intézményeknek jobban kell alkalmazkodniuk a világ változásaihoz, a stabilitás és kiszámíthatóság mellett ugyanis "a stratégiai alkalmazkodás" is nagyon fontos. A viszonylag lassabb adaptáció állhat annak a hátterében is, hogy annak idején nem sikerült megfelelően kezelni például a jugoszláv krízist - tette hozzá. 

A külpolitika jelentőségéről szólva aláhúzta: Helmut Kohl munkaidejének mintegy 60 százalékát tehette ki a külpolitika, Merkel asszony esetében ez már nagyobb arány lehetett, és ez Scholz kancellárra is vonatkozik.

Kiemelte: a német szabaddemokrata pártnak korábban is nagy hatása volt a külpolitikára, és ez a zöldpárti Annalena Baerbock külügyminiszter esetében is így maradhat a jövőben. Példának hozta Hans-Dietrich Genscher szerepét, aki 

A francia-német kapcsolatról szólva hangsúlyozta: a két ország közötti jó kapcsolat továbbra is fennmarad, és stabilitást ad egész Európának.

Az európai haderővel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt, hogy jelenleg van ennél fontosabb kihívás is az Európai Unió palettáján, az EU bővítéséről pedig úgy látja: nem kell mindenáron új tagállamokat felvenni, de a balkáni bővítés fontos, előtte azonban a leendő tagállamok egymás közötti és belső problémáit kellene rendezni.