Mit várhatunk idén a magyar gazdaságtól elemzőket kérdeztünk

A megkérdezett elemzők szerint a hazai gazdaság visszaesése tavaly 6 és 7 százalék között lehetett.

2021 egészében viszont már 4 százalék körüli lehet a GDP növekedés, így folytatódhat Magyarország felzárkózása a nyugat-európai országokhoz. Felhasználási oldalon a fogyasztás, a beruházások, és a nettó export is a növekedés irányába mutatnak az idei évben.

A feldolgozóiparban a normalizálódás már javában tart, bár egyenetlenül, vannak vesztesek és nyertesek is. A szolgáltatások esetében a helyzet alapvetően vegyes, de a fizikai jelenlétet feltételező tevékenységeknél drámai visszaesés mutatkozik.
A munkaerőpiac helyreállása elnyújtottan valósulhat meg, aminek fényében az elmúlt évek kétszámjegyű bérdinamikája lassulhat. A visszafogott belső kereslet mérséklő hatással bír az inflációra.

A beruházások 4,8 százalékkal bővülhetnek az idén, amennyiben a gazdasági helyzet rendeződik, illetve az uniós források felhasználása is megfelelően halad. A vállalati hitelezést és a beruházásokat egyaránt támogatják az állam és az MNB hitelprogramjai.

Az előrejelzéseket a koronavírus-járvány miatt a szokásosnál lényegesen magasabb bizonytalanság övezi.

Raiffeisen Bank

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint különösen tragikus és kiszámíthatatlan év a tavalyi. Így tehát nem meglepő, de mindenféleképpen szokatlan, hogy december második felében a 2020-as évre vonatkozó GDP becslések még mindig meglehetősen tág határok között mozognak.

A hazai gazdaság visszaesése tavaly 6 és 7 százalék között lehetett.

Ugyanígy csak szokatlanul nagy hibahatár mellett lehet gazdasági előrejelzést adni a következő évekre.
Török Zoltán elmondása alapján a gazdaság jövőbeni teljesítménye szoros kapcsolatban áll a koronavírus-járvány alakulásával. A többségi vélemény szerint a járvány elleni védekezés legjobb eszköze lehet a lakosság nagyobb részének a beoltása hatékony vakcinával. Ez néhány országban már elkezdődött és jó eséllyel hamarosan megkezdődhet Magyarországon is.

Hasonló, világszerte és a népesség egészére kiterjedő oltási kampányra mindezidáig nem volt példa. A különböző szakértői becslések szerint a fejlett országokban 2021 közepén juthatunk el a megfelelő védettségi szintre. A gazdaságban másképpen mennek a dolgok. Így arra, hogy a válság előtti szintre visszakapaszkodjanak a fejlett országok 2022 első felében számíthatunk csak. Ez tehát az az alapforgatókönyv, amiben ma a legtöbb közgazdász gondolkozik - mutatott rá Török.

Az viszont világosan kirajzolódik a gazdasági statisztikákból, adatokból és előremutató mutatókból, hogy a szolgáltató ágazatok és a feldolgozóipar nagyon eltérő pályán mozog. A feldolgozóiparban a normalizálódás már javában tart, bár egyenetlenül, vannak vesztesek és nyertesek is.
A szolgáltatások esetében a helyzet alapvetően vegyes, de a fizikai jelenlétet feltételező tevékenységeknél drámai visszaesés mutatkozik. A jelenleg minimális szinten, vagy egyáltalán nem működő szolgáltatási ágazatok kilátásai sem kedvezők, hiszen aligha fog egyhamar, azaz egy-két éven belül visszatérni a korábbi kereslet.

Összességében nemigen lehetnek kétségeink Török Zoltán szerint, hogy az előttünk álló évek a normalizálódás jegyében gyors gazdasági növekedést hoznak majd.

Két-három évig a fejlett országokban a korábban megszokottnál jóval gyorsabb – éves szinten 3-4 százalék közötti - GDP bővülésre lehet számítani. Magyarország pedig várhatóan valamivel még e fölötti növekedést is produkálhat, a gazdasági felzárkózás folytatódhat.

Azonban nem szabad elfeledkezni az alternatív forgatókönyvről, arról, hogy amit a járvány leküzdéséről ma gondolunk túl optimistának bizonyulhat – mutatott rá Török. Ebben az esetben pedig lassabb lesz a normalizálódás, nagyobbak a tartósnak bizonyuló gazdasági károk, kisebb a GDP növekedés üteme.

OTP Bank

2021 első felében várhatóan elindul egy széles körű oltóprogram a világban, ami megállíthatja a koronavírus-járvány terjedését és ennek hatására kivezetésre kerülnek a korlátozások – világítottak rá az OTP Elemzési Központ szakemberei.

A gazdaságok újranyitása gyorsabb növekedést eredményez, így a világgazdasági termelés fokozatos helyreállása várható a legtöbb szektorban. Ugyanakkor a nemzetközi turizmus, illetve a kapcsolódó szektorok esetében elhúzódó kilábalásra számít az OTP Elemzési Központ.

A kihasználatlan kapacitások, illetve visszafogott bérnövekedés miatt alacsony infláció várható a fejlett országokban.

A Biden adminisztráció várhatóan javítani akarja az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseivel a kapcsolatokat. Ugyanakkor Kína esetében a feszültségek folytatódhatnak, így nem várható, hogy megoldódik a két ország közötti kereskedelmi háború.

A befektetők elkezdhetnek differenciálni az országok között a fundamentumok alapján. Ennek következtében a nagy költségvetési hiányok finanszírozása nehezedhet a sérülékeny országok esetében. Ezen országokban fiskális kiigazítási hullám indulhat. A negatív forgatókönyv megvalósulása esetén komoly kihívást fog jelenteni az újonnan kifejlesztett vakcinák elosztása az országok között és annak eljuttatása a világ különböző részeibe. Emellett a lakosság átoltási hajlandósága következtében is előfordulhat, hogy egyes országok további korlátozásokra kényszerülnek. A világgazdasági növekedés ennek hatására továbbra is visszafogottan alakulhat.

Kedvező esetben viszont a gazdaságok a támogató gazdaságpolitikák és egy hatékony oltóprogramnak köszönhetően a vártnál gyorsabban állnak helyre. Ez az alternatív forgatókönyv az alapelőrejelzésnél gyorsabb növekedési pálya felé mutat.

A hazai folyamatokkal kapcsolatban az OTP elemzői rámutattak, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megállítása és a világgazdasági környezet javulása a gazdasági növekedés javulását eredményezi Magyarországon. Ugyanakkor a munkaerőpiac elnyújtott helyreállására, illetve az előző évekhez képest lassuló bérdinamikára számít az OTP Elemzési Központ. A visszafogott belső kereslet mérséklő hatással bír az inflációra.

A vállalati hitelezést és a beruházásokat támogatják az állam és az MNB hitelprogramjai.

Az egyes ágazatok közül a második hullám csak kismértékben érinti az ipart, ahol kedvezőtlenül hat a koronavírus miatti megemelkedett munkanélküliség a keresletre. A hazai ipart a másik oldalon ellenben támogatja a gyenge árfolyam és a lassú béremelkedés.

Egyes gazdasági szektorokban (turizmus és tömegrendezvény-alapú, illetve irodapiac) hosszan elhúzódhat a helyreállás. Ezen szektorokban a válság tartósan visszaveti a teljesítményt, és a legyengült vállalatok létszámleépítéssel alkalmazkodhatnak. Az új munkanélküliek csak fokozatosan helyezkednek el a munkaerőpiacon mivel az álláshelyek betöltéséhez szükséges végzettség és képességek különbözőek, ugyanúgy, mint a munkavállalók tulajdonságai.

A korlátozások feloldásával a kereskedelem és szolgáltató szektor jelentős része (ami turizmus és tömegrendezvény-alapú) viszonylag gyorsan helyre áll. A turizmus esetén arra számítanak az OTP elemzői, hogy az átoltottság emelkedésével fokozatosan javul az ágazat helyzete.

A jelenlegi válságot megelőzően a gazdasági folyamatok a tartós inflációs tendenciák erősödésének irányába hatottak. Egy gyors gazdasági helyreállás és nyersanyagár emelkedés következtében kedvezőtlen esetben újra erős árnyomás jelentkezhet, aminek eredményeképpen tovább gyengülhet a forint. Ezen folyamatok a MNB-t szigorításra kényszeríthetik, illetve a hazai hozamok emelkedését okozhatják az OTP Elemzési Központ szerint.

A pozitív forgatókönyv megvalósulása esetén a hazai gazdaság a támogató gazdaságpolitika és a magas átoltottságnak köszönhetően a vártnál gyorsabban áll helyre. A lakosság az elhalasztott fogyasztást bepótolja, illetve a lakásépítési támogatási program a beruházásokat támogatja.

Századvég Gazdaságkutató Intézet

2020-ra 6,1 százalékos visszaeséssel, míg 2021-re 4,2 százalékos növekedéssel számol Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezető elemzője.

Fontos azonban hangsúlyozni a kockázatokat. A 2021-es előrejelzést talán minden korábbinál nagyobb bizonytalanság övezi. Nem látni még, hogy véget ér-e, és ha igen, hogyan ér véget a vírushelyzet, illetve azt sem, hogy meddig lesznek korlátozások, mikor tud visszatérni a gazdaság a normális kerékvágásba.
Kérdés az is, hogy az idei év mennyire okoz tartós károkat: hány vállalkozás szűnik meg, milyen ágazatok termékei vagy szolgáltatásai iránt lesz tartósan alacsonyabb vagy magasabb a kereslet. A 2021-re várt 4,2 százalékos növekedés egyben azt is jelenti, hogy a 2019-es szintet 2021-ben még nem éri el a magyar gazdaság, arra 2022-ben lesz csak esély – tette hozzá Regős Gábor.

Felhasználási oldalon a fogyasztás, a beruházások, és a nettó export is a növekedés irányába hathatnak 2021-ben.

A fogyasztás Regős várakozásai szerint 2020-ban 2,8 százalék körüli mértékben eshetett vissza, így ez a tétel mérséklően hathat a GDP visszaesésére. Ezt is leginkább a korlátozások, illetve az átalakuló szokások (home office) okozták, kisebb szerepe lehetett a vásárlóerő csökkenésének, ugyanis a munkanélküliség nem nőtt drasztikusan.

Ez utóbbinak magyarázata a gazdaságot korábban - és ágazati szinten talán még most is - jellemző munkaerőhiány: az állásukat elvesztők jelentős része el tudott helyezkedni máshol. Természetesen a fogyasztás akkor tud jövőre a Regős Gábor által várt 4,1 százalékkal bővülni, ha a foglalkoztatási helyzet nem romlik, sőt, javul. Azaz csak abban az esetben, ha a mostani korlátozások viszonylag rövid távon, január 11-ével véget érnek és az érintett ágazatok nem szenvednek el még nagyobb, tartós károkat. Ekkor van esély arra, hogy a vásárlóerő ne csökkenjen tartósan.

A beruházásoknál a tavalyi évben visszaesés történt, ami részben forráshiányra, részben a gazdasági helyzet bizonytalanabbá válására vezethető vissza.

2021-ben a beruházások 4,8 százalékos növekedésére számít a Századvég vezető elemzője, amennyiben a gazdasági helyzet rendeződik, illetve az uniós források felhasználása is megfelelően halad.

A nettó export esetében ugyancsak javulást vár Regős Gábor az idei évben. Az export oldalán a harmadik negyedévben láttuk, hogy a második negyedéves bezuhanás után megindulhat a helyreállás, vagyis az alacsony bázis szintén növekedési alapot jelent: a Századvég előrejelzése 6,7 százalékos bővülést valószínűsít. Az import növekedése ennél csekélyebb, 4,6 százalékos lehet. Már csak azért is, mert remélhetőleg nem lesz szükség az ideihez hasonló egészségügyi eszközbeszerzésre – mutatott rá Regős.

A gazdasági kilábalást leginkább az tudja elősegíteni, ha nincs szükség korlátozásokra vagy lazább korlátozások lépnek életbe. A tavaszihoz hasonló mélységű lezárásokra nem számít a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezető elemzője. Ez pedig már önmagában növekedést eredményez, amint azt a harmadik negyedéves folyamatok is mutatták, amikor a gazdaság zavartalanabbul tudott működni. Ez az állapot már több ágazatban eredményezett egyfajta újraindulást, a korábbi szint elérését vagy épp meghaladását.

Emellett természetesen szerepet játszhat a fiskális és a monetáris politika is. Mindkettőnek megvannak a maga korlátai. A monetáris politika a konvencionális eszközeit gyakorlatilag kimerítette, érdemi hatást azokkal nem tud elérni.

Regős Gábor szerint a nem-konvencionális eszközökkel tudna lazítani az MNB, de ezzel vélhetően több kárt okozna, mint hasznot: a forint további gyengülése a kkv-k egyre jelentősebb részét lehetetlenítené el, az infláció pedig a fogyasztást vetné vissza a reáljövedelmek csökkenése miatt.

Fiskális oldalról már talán jobb a helyzet, de csak talán – világított rá Regős. A magyar költségvetési források szűkösek, a hiány amúgy is nagy, érdemi lazításra tehát nincs lehetőség. Illetve talán még is: indul az új EU-s költségvetési ciklus, valamint az Unió közös hitelfelvétele.

Ez utóbbinál azonban szintén korlátokba ütközhetünk, hiszen a program hitelrésze ugyanúgy hitelként jelenik meg a statisztikákban, mintha a kormány maga venné fel a hitelt, bár a kamatszint némiképp magasabban alakulna. E programok azonban segíthetik a gazdasági kilábalást, kérdés, hogy milyen ütemben sikerül a felhasználásukat elindítani. Fontos hangsúlyozni, hogy még az előző ciklus forrásai sem kerültek teljesen felhasználásra, tehát a beruházások megakadása ezek nélkül sem várható, csak az ütemük lehet lassabb.

Regős szerint a fiskális politika esetében van még tennivaló. A magas hiány adta lehetőségeket ki kell használni. Itt két területet lát kritikusnak Regős Gábor.
Egyrészt a pénzek hatékony felhasználását. Sikerül-e olyan területekre költeni, olyan beruházásokat elvégezni, amelyek hosszú távon is segítik a gazdaság működését, valamint sikerül-e visszafogni a kiadásokat olyan területeken, amelyeken a szükségesnél többet költünk, de kevésbé produktívak.
Másrészt, sikerül-e a hazai tulajdonú kkv-szektort megerősíteni: eljutnak-e hozzájuk is megfelelő mértékben a támogatási programok, tudnak-e élni velük. Erős kkv-szektor nélkül nehéz lesz gazdasági kilábalást és ismételten növekedést elérni.

Összességében tehát van esély a kilábalás megkezdésére 2021-ben, de ezért tenni is kell – mutatott rá Regős Gábor. Nem szabad a korábban megteremtett egyensúlyt felborítani, de cselekedni kell.