Mitől működik jól a német válságkezelés?

Peter Altmaier német gazdasági miniszter a napokban arról beszélt, hogy a várt 6,3 százalékos recesszióval szemben csak 5,8 százalékkal fog csökkenni ebben az évben a német gazdaság, a világjárvány előtti szintre pedig várhatóan 2022-ben ér vissza a gazdaság. 
– Az első félév visszaesése nem volt olyan jelentős, mint amitől féltünk, a mélypontról való kilábalás tempója pedig minden várakozásunkat felülmúlja – jelentette ki a gazdasági miniszter. Altmaier azt követően szólalt meg, hogy

augusztusban immár második hónapja csökkent a munkanélküliség, vagyis folyamatos a munkaerőpiac  pandémiát követő visszaépülése.

Joachim Lang, a német vállalkozói szövetség (BD) vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági helyzet továbbra is súlyos: – Az ipar még mindig nagyon jelentősen elmarad az előző évi szinttől, a fellendülés ugyan megkezdődött, de számos iparágban több negyedévig fog tartani, amíg teljesen magára talál - írja a Financial Times.

A járványkezelésben is jobban a németek, mint Nyugat-Európa több nagy gazdasága: a 83 milliós országban 9562-en hunytak el a fertőzés következtében, ehhez képest a kisebb lakosságú Franciaországban több mint 32 ezer a halottak száma, Nagy-Britanniában 42 ezer feletti, Olaszországban pedig 36 ezer feletti az áldozatok száma.

Gyors lesz a német kilábalás

Altmaier szerint május óta határozott gazdasági fellendülés tapasztalható a szolgáltatások, a kereskedelem és az ipar területén. A miniszter hangsúlyozta, a második világháború óta nem tapasztalt 12 százados visszaesést mértek az első félévben. Ez az adat ugyanakkor kedvezőbb, mint más jelentősebb európai országoknál. Ez annak köszönhető, hogy

alacsonyabb volt a koronavírus fertőzöttek száma, kevésbé súlyosak voltak a korlátozások, az állam pedig jelentős segítséget nyújtott a gazdaság talpra állításához. 

A statisztikai hivatal a korábbi 10,1 százalékos várakozásával szemben augusztusban a második negyedévre vonatkozóan már csak 9,7 százalékos zsugorodással számol, a közgazdászok többsége pedig a harmadik negyedévben már hat százalékos növekedésben bízik. 
– Május óta határozott növekedést tapasztalunk a szolgáltatások, a kereskedelem és az ipar területén egyaránt – értékelte az elmúlt három hónapot Altmaier.

A miniszter a mostanában emelkedő számú megbetegedésről beszélve kijelentette, biztos benne, hogy el tudják és el fogják kerülni a gazdaság ismételt leállítását. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az export várhatóan 12,1 százalékkal csökken ebben az évben, ugyanakkor kiemelte, a kormány enyhítette a globális recesszió hatását azáltal, hogy azonnali segélyt nyújtott több mint 3 millió vállalatnak. 

A kormány a napokban jelentette be, hogy kibővítik a gazdasági helyreállítási programot, beleértve ebbe a Kurzarbeit programot is, amely a pandémia miatti korlátozások következtében otthon maradt alkalmazottak bérének kétharmadát állja.

Emellett továbbra is érvényben marad az az intézkedés, amely szerint a járvány miatt bajba került vállalkozások mentesülnek a fizetésképtelenség kimondása alól.

A gazdasági miniszter szerint nem következtek be a legrosszabb várakozások, úgy tűnik, a dolgok már a jó irányba haladnak. A Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség kedden közölte, hogy augusztusban mintegy 9 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, ami azt jelzi, hogy Európa legnagyobb gazdasága lassan túl lesz a járvány okozta megrázkódtatáson. A miniszter szerint jó hír, hogy már második hónapja nem emelkedik a koronavírus-válság miatt a munkanélküliek száma, de hozzátette, hogy a világjárvány munkaerő-piaci következményei még mindig nagyon jól láthatóak.

A járvány következtében 636 ezer fővel emelkedett a munkanélküliek száma Németországban, és ezzel elérte a három millió főt, bár még így is kifejezetten alacsony a munkanélküliségi ráta az országban.

A talpraállás ütemét jól mutatja, hogy amíg májusban 5,82 millió alkalmazott esetében éltek a vállalkozások a Kurzarbeit nyújtotta lehetőséggel, addig júniusra ez a szám 5,36 millióra csökkent, a foglalkoztatottság pedig júliusban 53 ezer fővel emelkedett.

Szétnyíló eurózóna

Egészen más a helyzet a spanyoloknál: bár a koronavírus előtt gazdaságuk gyorsabban nőtt az eurózóna átlagánál, az év első felében 22 százalékkal zuhant a GDP. A kilábalás is eltérő forgatókönyv mellett zajlik, aminek alapvető oka, hogy a vírus sokkal intenzívebben fertőzött már a márciusi-áprilisi első hullámban is, és a második hullám is erősebbnek tűnik. Ennek megfelelően tavasszal nagyon szigorú korlátozásokat kellett bevezetni, ami elsősorban a turizmust érintette hátrányosan.

Erre rakódnak az olyan problémák, mint a diszfunkcionális munkaerőpiac – a fiatalok több mint 40 százaléka munkanélküli – vagy a kisebb vállalkozások gyenge tőkeereje.

A strukturális gondokat jelzi, hogy már tavaly is a GDP 96,5 százalékára rúgott az államadósság aránya, 2022-re pedig elérheti a 128,7 százalékot.

Az Európai Bizottság várakozása szerint az év egészében 10,9 százalékkal csökken a spanyol gazdasági teljesítmény. A járvány tehát felerősítette az északi és déli tagországok közötti strukturális különbségeket, ami még nehezebbé teszi az egységes monetáris politika kialakítását. Az Európai Központi Bank most buzgón vásárolja az államkötvényeket és több ezer milliárd eurónyi olcsó hitelt pumpál a rendszerbe, hogy ne következzen be a 2012-es hasonló adósságválság az eurózónában. 

A helyzeten segíthet az unió által ígért 750 milliárd eurós mentőcsomag, ám a madridi kormány még adós a részletes tervvel, hogy öt év alatt hogyan kívánja felhasználni az uniótól várható 140 milliárd eurót.

A jobbközép ellenzék azt szeretné, ha egy független ügynökség felügyelné az uniós támogatásokat, hogy el lehessen kerülni a korrupciót és a politikai alapú pénzosztást. Egyes szakértők attól tartanak, hogy az ország amúgy is jelentős eladósodottsága miatt a spanyol kormány nem mer költeni a leszakadók megsegítésére, hanem inkább megvárja az uniós segítséget, amely csak valamikor jövőre várható. Ez a  késlekedés azonban csak tovább növelné az egyenlőtlenségeket. 

A madridi kormány jelenleg tárgyalásokat folytat a munkaadók és a munkavállalók szervezeteivel a rövidített munkaidős foglalkoztatás – amely szeptember végén járna le – állami finanszírozásának folytatásáról.

A program idén 14 milliárd euróba kerül, ami az EU-tól kapott 21 milliárdos sürgősségi segélycsomag kétharmada. Eddig mintegy 3,5 millióan részesültek bértámogatásban, és közülük 800 ezren tértek vissza a munkába.