MKT: Az oktatásban a kompetenciákat kell erősíteni
ElemzésekNem csak diákok tudását kell növelni, hanem a kompetenciáit is - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai rendezvényén, amely az egyetemeken a mesterségi intelligencia és a digitalizáció felsőoktatásban betöltött szerepéről szólt.
A kkv-körben a vállalkozók között még mindig nagyon sokan nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, ez abból is látszik, hogy nő ugyan az online számlázók száma, de még mindig nagyon alacsony a számuk - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán.
Pintér Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense, fintech-szakfelelőse, a Corvinus FinTech Center stratégiai vezetője, az Magyar Közgazdaásgi Társaság (MKT) Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának elnöke kiemelte, hogy a hazai vállalkozások nagyság szerinti összetétele az alábbiak szerint alakul:
- mikró vállalkozás 842 755 94%
- kis vállalkozás 36 119 4%
- közép vállalkozás 5 602 1%
Emellett a nem kkv- körbe tartozó szervezeteknél dolgozó vállalkozók száma 7 630, ami egy százaléknak felel meg.
Mint mondta, az oktatás nagy átalakuláson ment át az elmúlt időben:
- az új tartalmak, pedagógiai elemek és oktatási projektek, innovatív oktatási hátteret teremtettek
- az oktatásban is érvényesült a globalizáció és decentralizáció, de ezekben kockázatok is rejlenek
- erősödött a kompetencia alapú fejlesztés
- A digitalizáció meghozta az önálló tanulás „kivirágzását”, a tanulni vágyók igényük szerint állítják össze az oktatási anyagukat, és intenzívvé vált a tanulók egymás közötti „tanítása” - emelte ki Pintér Éva.
Azonban nem csak tudást kell növelni, hanem a kompetenciát is - tette hozzá.
ismertette: a mai oktatási rendszer az úgynevezett Oktatás 4.0, melynek tartalmi elemei:
- kompetenciák
- transzverzális
- diszciplináris
- tanulási módszerek
- körülmények
- módszerek
- infokommunikációs technológiák
- technológiai alapú
- platform
- infrastruktúra
- tantermi szint
- intézményi szint
Az úgynevezett design thinking alapú tanulás alapja:
- megérteni a felhasználói/ügyfél elvárásokat
- adatok megszerzése, elemzése
- megoldási változatok értékelése
- prototípus készítése
A pénzügyi kultúra fejlesztés dimenzióiról szólva kiemelendő
- a környezeti hatás
- az egyéni képesség
- az egyéni hozzáállás
- az ezekből kialakuló viselkedés kultúra.
Az elmúlt években végzett kutatás szerint a Z generáció nyitott az újra, de nehezen elérhető. Az oktatásügy feladata, hogy megtalálja az utat hozzájuk, ennek módszere lehet az „influenszerek” felkutatása
- hangsúlyozta Pintér Éva.
Bagó Péter egyetemi adjunktus, a Budapesti Corvinus Egyetem FinTech Centerének startup igazgatója kiemelte: a Fintech 3.0, 2008-tól már tart, napjainkban is, míg a Fintech 3.5, a digitális bankolás korszaka, célkitűzése az egész világon való elterjesztése. Kiemelte:
- a Fintech 3.5-ből vissza kell lépni és csak később, az általános pénzügyi kultúra emelkedésével lehet majd később haladni
- ez a „visszalépés” pénzügyi kultúra kérdése, a digitalizáció olyan már, hogy az emberi kultúrát hozzá kell fejleszteni
A pénzügyi kultúrával kapcsolatban leszögezte: ez több, mint a digitális bankolás, tudatos pénzkezelést és információ áramlást is jelent, és összességében fontos lenne tudni mi a digitalizáció ára.
A rendezvényt ezen a linken tekintheti meg.