MKT: Az oktatásban a kompetenciákat kell erősíteni

Elemzések2023. ápr. 19.Sz.A.

Nem csak diákok tudását kell növelni, hanem a kompetenciáit is - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai rendezvényén, amely az egyetemeken a mesterségi intelligencia és a digitalizáció felsőoktatásban betöltött szerepéről szólt.

A kkv-körben a vállalkozók között még mindig nagyon sokan nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, ez abból is látszik, hogy nő ugyan az online számlázók száma, de még mindig nagyon alacsony a számuk - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán.

Pintér Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense, fintech-szakfelelőse, a Corvinus FinTech Center stratégiai vezetője, az Magyar Közgazdaásgi Társaság (MKT) Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának elnöke kiemelte, hogy a hazai vállalkozások nagyság szerinti összetétele az alábbiak szerint alakul:

  • mikró vállalkozás 842 755  94%
  • kis vállalkozás       36 119    4%
  • közép vállalkozás     5 602    1%

Emellett a nem kkv- körbe tartozó szervezeteknél dolgozó vállalkozók száma  7 630, ami egy százaléknak felel meg.

Mint mondta, az oktatás nagy átalakuláson ment át az elmúlt időben:

  • az új tartalmak, pedagógiai elemek és oktatási projektek, innovatív oktatási hátteret teremtettek
  • az oktatásban is érvényesült a globalizáció és decentralizáció, de ezekben kockázatok is rejlenek
  • erősödött a kompetencia alapú fejlesztés

- A digitalizáció meghozta az önálló tanulás „kivirágzását”, a tanulni vágyók igényük szerint állítják össze az oktatási anyagukat, és intenzívvé vált a tanulók egymás közötti „tanítása” - emelte ki Pintér Éva.

Azonban nem csak tudást kell növelni, hanem a kompetenciát is - tette hozzá.

ismertette: a mai oktatási rendszer az úgynevezett Oktatás 4.0, melynek tartalmi elemei:

  • kompetenciák
    • transzverzális
    • diszciplináris
  • tanulási módszerek
    • körülmények
    • módszerek
  • infokommunikációs technológiák
    • technológiai alapú
    • platform
  • infrastruktúra
    • tantermi szint
    • intézményi szint

Az úgynevezett design thinking alapú tanulás alapja:

  • megérteni a felhasználói/ügyfél elvárásokat
  • adatok megszerzése, elemzése
  • megoldási változatok értékelése
  • prototípus készítése

A pénzügyi kultúra fejlesztés dimenzióiról szólva kiemelendő

  • a környezeti hatás
  • az egyéni képesség
  • az egyéni hozzáállás
  • az ezekből kialakuló viselkedés kultúra.

Az elmúlt években végzett kutatás szerint a Z generáció nyitott az újra, de nehezen elérhető. Az oktatásügy feladata, hogy megtalálja az utat hozzájuk, ennek módszere lehet az „influenszerek” felkutatása

- hangsúlyozta Pintér Éva.

Bagó Péter egyetemi adjunktus, a Budapesti Corvinus Egyetem FinTech Centerének startup igazgatója kiemelte: a Fintech 3.0, 2008-tól már tart, napjainkban is, míg a Fintech 3.5, a digitális bankolás korszaka, célkitűzése az egész világon való elterjesztése. Kiemelte:

  • a Fintech 3.5-ből vissza kell lépni és csak később, az általános pénzügyi kultúra emelkedésével lehet majd később haladni
  • ez a „visszalépés” pénzügyi kultúra kérdése, a digitalizáció olyan már, hogy az emberi kultúrát hozzá kell fejleszteni

A pénzügyi kultúrával kapcsolatban leszögezte: ez több, mint a digitális bankolás, tudatos pénzkezelést és információ áramlást is jelent, és összességében fontos lenne tudni mi a digitalizáció ára.

A rendezvényt ezen a linken tekintheti meg.