"A tudásra és az oktatásra kell építenünk, ez lehet a versenyelőnyünk"

Több más téma mellett a hazai beruházások jövőjéről, és a fejlesztések megtérüléséről is szó esett a Menedzserek Országos Szövetségének Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a jövő 2023 című szakmai rendezvényén.

Nem tudjuk a hagyományos módszerekkel tervezni a jövőt

- mondta Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnöke, a Menedzserszövetség FB elnöke.

Kiemelte, hogy olyan időszakban vagyunk, amikor nehezen jósolható a gazdasági környezet, mert a gazdasági racionalitástól eltávolódó döntésekre kerül sor. Ilyen például az orosz-ukrán háború kirobbantása, de gazdaságilag nehezen indokolható Kína tudatos kiszakadása a világ ellátási láncolatából is. 

Ezt nem lehet másként értelmezni, mint egy háborúra készülésre, ahogy a kínai parlamentben erről beszélt is Hszi Csinping kínai államfő

- tette hozzá Tálos Péter.

A kiszámíthatatlanság másik tényezője a technológiai fejlődés, ami teljes ágazatok jövőjét változtatja meg, ilyen például az autóipar és az olajipar.

A nagy technológiai trendeket meg kell érteni, és minél szélesebb körben tájékozódni kell - így válaszolhatunk ezekre a kihívásokra a szakember szerint.

Mint mondta, sok olyan tényező látszik, aminek nem lesz a piacokat teljesen átalakító hatása: ilyen például önvezető autók, vagy a teljes robotizáció.

Ugyanakkor zajlanak olyan folyamatok, ahol nagyobb eséllyel forgatják fel a gazdasági életet, így például az orvosi diagnózisokat átveheti a mesterséges intelligencia. 

Hangsúlyozta: érdemes kicsiket beruházni olyan befektetésekbe, amit jónak érzünk, de kockázatosak lehetnek, így a sok bizonytalanság miatt csak keveset érdemes kockáztatni több irányba.

A beruházásokról elmondta: a Magyarországon beruházók nagy része külföldi, minden magyar vállalatvezető próbálja meg befolyásolni az anyavállalatoknál a döntéseket, promotálni az országot. A magyar állam ebben partner, ki kell használni ezt a lehetőséget, lehet befolyásolni a cégcsoportot, hogy Magyarországot válassza, már csak azért is, mert az uniós piac hatalmas.

Ratatics Péter MOL Csoport fogyasztói szolgáltatás ügyvezető igazgatója a munkaerő megtartás fontosságát emelte ki, mint fogalmazott, a MOL székház a home office-ra adott csattanós válasz.

Mager Andrea, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzászólásában aláhúzta: a fizetés mellett az is számít, hol lehetnek együtt a dolgozók, "a csapat irodában való együttlétét erősítették a kihívások".

Dankó Virág, a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a közösségi terek fontosságát hangsúlyozta, példaként hozta a Millenáris tér megnyílását és a Lövőház utca sétálóutcává alakítását, valamint az Álmok álmodói kiállítás létrehozását.

Samu Tíma JC Decaux Hungary vezérigazgatója a kültéri hirdetések térnyeréséről tartott előadásában kiemelte, hogy az utcán nincsenek adblockerek, és egyre több időt töltünk az otthonunkon kívül, és az internetfelhasználók 43 százaléka használ adblockert.

A kültéri reklámok elérésének aránya a közösségi média szintjén van, a közterület fontosabb mint valaha, a városi, fiatal, mozgásban lévő vásárlókat szeretnék megnyerni a hirdetők, ezért is értékelődött fel a piac

- tette hozzá.

- Nem is kérdés, hogy a jövőben lesznek személyre szabott hirdetések - mondta Samu Tímea.

Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, Graphisoft Park és AIT Budapest alapító tulajdonosa a magyar versenyelőnyről tartott előadásában kiemelte: a Graphisoft sikerének egyik titka, hogy 1989-ben a Szilícium Völgyben úgy tudtak irodát nyitni, hogy sok jól képzett, lelkes fiatalt tudtak felvenni, "ez érte a legtöbbet".

Bolyai János, Erdős Pál és Egerváry Jenő példáján keresztül emlékeztetett arra, hogy matematikában nagyok a magyarok, és ezt ma is így tartják rólunk.

- A hajózó népek előnyt élveztek a kereskedelemben, nálunk a tudomány és az oktatás lett előny. Ahogy 500 éve a hajózás lett versenyelőny a briteknél, úgy Magyarország az informatikai forradalomban tehetne szert előnyre. Annál is inkább, mert ez a forradalom sokkal több mint az Ipar 4.0.

Mint mondta, ma a végtelen információ feldolgozása az informatikai forradalom: a 21. század a tudásalapú társadalom és gazdaság, tehát lenne mire építeni. Klebelsberg Kunó idején a tanáros társadalmi megbecsülése az orvosokéval vetekedett - tette hozzá.

Az erős oktatási kultúrára lehetne építeni, erősen kérdéses, hogy az újraiparosítási programmal nem megyünk-e vissza a 20. századba. 

Kiemelte: évtizedek óta züllik az oktatás színvonala, amit meg kellene állítani.

György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért s a Tanítsuk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos előadásában kitért arra, hogy a hátrányos helyzetű településeken magas a lemorzsolódási arány az oktatásban, sok gyerek 14 éves koráig a megyéjét sem hagyja el.

A Tanítsuk Magyarországot programban aktív egyetemistákat bíznak meg azzal, hogy általános iskolásokkal foglalkozzanak, mutassák meg nekik az egyetemeket, és a munkalehetőségeket is. A programba eddig 17 egyetem, 111 általános iskola kapcsolódott be, 1148 mentorral és 4723 mentorálttal.

A cél, hogy a mentoráltak rendelkezzenek szakmával, minél többen tanuljanak tovább, ismerjék meg a munkalehetőségeket.

Kiemelte: a programhoz eddig 50 vállalat csatlakozott. A vállalatlátogatások életre szóló élményt és a középiskolai tanulmányaikhoz motivációt jelentenek a gyerekeknek.