MNB: a harmadik negyedévre elérhetjük a járvány előtti gazdasági teljesítményt

A Magyar Nemzeti Bank az idén első alakalommal megjelenő Fenntarthatósági jelentésről online sajtótájékoztatót tartott. A tájékoztatón részt vett Virág Barnabás a jegybank alelnöke, illetve Baksay Gergely ügyvezető igazgató.

Virág Barnabás elmondása alapján meglehetősen jó hír, hogy a magyar gazdaság az elkövetkezendő hetekben, hónapokban befejezheti az újranyitási folyamatot és a gazdasági élet visszatér a normális kerékvágásba.

Hozzátette, a társadalom sikeres átoltásának százalékpontokban kifejezhető kedvező hatása van az idei évi gazdasági teljesítményre.

Eddig minden jel arra utal, hogy a magyar gazdaság helyreállása gyorsan fog megtörténni. Jó esély van rá, hogy az idei harmadik negyedévre elérhetjük a koronavírus előtti gazdasági teljesítményt.

Virág Barnabás rávilágított, hazánk a korábban kialakult felzárkózási pályán maradhat. Fontos látni az alelnök szerint, hogy a 21. században a felzárkózás kulcsa a környezeti, társadalmi, pénzügyi és technológiai fenntarthatóság.

A jövőbeni sikereink másik kulcseleme pedig az adat, illetve az adatok mentén történő folyamatos mérés. Ezen stratégiai fontosságú célok ötvöződnek a Fenntarthatósági jelentésben – tette hozzá Virág Barnabás.

Baksay Gergely kiemelte, az előző évtized gazdasági értelemben az elmúlt 100 év legsikeresebb időszaka volt Magyarországnak.

Fenntarthatósági jelentés

Az MNB új jelentéssel vizsgálja a magyar felzárkózás reálgazdasági, pénzügyi, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát. A jelentés 4 területen több mint 100 mutatót elemez. A Fenntarthatósági jelentést a jegybank évente fogja elkészíteni.

Az MNB elemzése lefedi a nemzetközi felmérésekben is vizsgált valamennyi pillérét a fenntarthatóságnak.

Fenntarthatósági jelentésben vizsgált témakörök

Forrás: MNB

Nemzetközi Rangsor

Az MNB fenntarthatósági indexében hazánk az Unión belül a 15. helyen áll, megelőzve a visegrádi régiót, ám kissé elmaradva az EU átlagtól.

Az MNB fenntarthatósági indexének összesített eredményei

Forrás: MNB

A fenntarthatósági jelentés szinte kizárólag objektív mutatókon és a jegybank saját fejlesztésű módszertanán alapul. A jelentés 27 uniós ország helyzetét elemzi 108 mutató segítségével.

Baksay Gergely kiemelte, más nemzetközi rangsorokban is jól szerepelt hazánk, azaz viszonylag fenntartható modellt képvisel Magyarország globálisan.

Főbb fenntarthatósági rangsorok és az MNB fenntarthatósági indexének szerkezeti összetevői

Forrás: MNB

Az MNB ügyvezető igazgatója kitért arra, hogy a fenntarthatóság és a fejlettség szoros kapcsolatban áll egymással. A fenntartható rangsor első tíz helyéből nyolcat nagyon fejlett európai ország foglal el.

4 pillér

Magyarország egyik fenntarthatósági pillér esetében sincs leszakadva az európai uniótól, de valamennyi területen van még előrelépési lehetőség. A legjobban a környezeti fenntarthatósági főpillér esetében teljesít hazánk. E területen azonban az egész EU gyenge – tette hozzá Baksay Gergely.

MNB fenntarthatósági indexének és 4 fő pillérének eredményei, 2021

Forrás: MNB

Környezet

Figyelemre méltó, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben az elmúlt 30 évben. Hazánk a hatodik legkisebb kibocsátó az uniós országok között.

A természeti erőforrásainkat azonban így is túlságosan kihasználjuk. Finnország, Svédország, Észtország és Lettország kivételével valamennyi uniós ország ökológiai egyenlege negatív.

Magyarország környezetvédelmi ráfordításai megközelítik a GDP 2 százalékát és meghaladják az uniós átlagot. A V3 átlagtól azonban enyhén elmaradunk.

A zöld pénzügyek a fenntartható növekedés kulcsát képezik. A kibocsátott zöld államkötvények aránya az összes állampapíron belül az unióban Svédországban a legmagasabb, míg a második helyen hazánk áll.

Társadalom

Nagyon sokat javult hazánkban a közbiztonság. A lopások és erőszakos bűncselekmények száma 100 ezer lakosra vetítve egy évtized alatt több mint lefeleződött és évi 600 eset közelébe süllyedt. Magyarországon 403 rendőr jut 100 ezer lakosra, miközben az EU átlag 350 fő.

Megállapítható, hogy fővárosunkban európai viszonylatban drága a minőségi lakhatás.

Budapesten 17 évre emelkedett a lakásár/ jövedelem mutató, vagyis 17 évnyi átlagos jövedelemből lehet megvásárolni a fővárosban egy átlagos lakást. Az uniós átlag megközelítőleg 13 év. A V3 átlag (Lengyelország, Csehország és Szlovákia átlaga) ezzel szemben 19 év felé nőtt.

Lakásár/jövedelem mutató az európai fővárosokban

Forrás: MNB

Baksay Gergely rámutatott, az állami programok aktívan segítik a lakásépítések felfutását, melyek mérsékelhetik az ingatlanárak emelkedését. Az igazi áttöréshez azonban szükség van az építőipar hatékonyságának és kapacitásainak javítására is.

A technológiai fejlődés alapú felzárkózást nehezíti, hogy alacsony a felsőfokú reálvégzettséggel rendelkezők aránya hazánkban. E téren a többi visegrádi ország és az uniós átlagos értékei is jóval meghaladják az itthonit.

Pénzügyi fenntarthatóság

A hitel-betét arány Magyarországon elmarad az uniós és a V3 szinttől. Bőven van még tér egészséges szerkezetű, fix kamatozású hitelállomány bővülésre. A pénzügyi szektor ellenálló képességét és a hitelezési potenciált az is jelzi, hogy tavaly a válság ellenére a vállalati hitelállomány több mint 9 százalékkal bővült.

Az online csatornán keresztül hitelt felvevő ügyfelek aránya Magyarországon az egyik legalacsonyabb az unióban. Hazánkban a hitelfelvevők egy százaléka vette csupán igénybe az online csatornát az elmúlt években.

A GDP arányos államadósság ráta a 2011 óta tartó csökkenés után tavaly a járványhelyzet miatt 80 százalékra ugrott. Összehasonlításképpen az EU átlag 90, a V3 átlag 52 százalék.

Az államadósság szerkezetében nagyon jelentős javulás történt. A külföldi tulajdon részaránya az államadósságon belül 34 százalékra csökkent a 10 évvel ezelőtti 65 százalékról. Az uniós és a V3 átlag ezzel szemben nagyságrendileg 45-46 százalék.

Növekedés

2016 és 2019 között a hatodik legnagyobb mértékű volt hazánk felzárkózása az uniós gazdasági fejlettséghez. A fenntartható növekedéshez azonban a termelékenység érdemi javítására is szükség van.

Negatívum ugyanakkor, hogy a haladó digitális üzleti megoldásokat használó kkv-k aránya Magyarországon az egyik legalacsonyabb az EU-ban. E tekintetben mindenképpen előrelépésre lesz szükség, hogy ne lassuljon a gazdasági növekedés.