Digitális nomádok - Könyvajánló
HírekForradalom van készülőben az irodai kalitkákban világszerte! – erre következtettek Rachael A. Woldoff és Robert C. Litchfield egyetemi tanárok abból az empirikus kutatásból, amelyben a digitális nomád életformát vizsgálták. Magát a jelenséget egyfajta radikális önmegújító mozgalomként írták le. A digitális nomádok életének középpontjában ugyanis a szabadság és az önmegvalósítás állnak.
A szerzők úgy látják, hogy a digitális nomád közösségek egy nagyobb társadalmi változás megnyilatkozásaként vannak jelen.
Megjelenésük a technológia, a mobilitás és a munka világában bekövetkezett változásokhoz köthető, amelyek új lehetőségeket teremtettek a kreatív szakemberek számára.
A digitális nomádok általában pénztárcakímélő nemzetközi központokban találják meg a számításaikat, például Indonéziában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Kambodzsában, Vietnámban, Kolumbiában, Mexikóban vagy Portugáliában. A szerzők Balin, a „balinéz Szilícium-völgyben” kerestek választ arra, miért és hogyan alakultak ki ezek a közösségek.
Mélyreható terepmunkájuk, interjúik és közösségimédia-elemzéseik rengeteg információval szolgálnak arról, hogy a digitális nomádok miért hagyták ott régi életüket, hogyan alkottak maguknak új közösséget, miként tapostak ki új ösvényeket a jelentőségteljes munka felé vezető úton.
A vizsgálatuk hetven interjúalanya 18 országból származik (Anglia, Ausztrália, Ausztria, Brunei, Kanada, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Írország, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Svájc, Ukrajna és Új-Zéland); átlagéletkoruk 33 és 39 év közötti, az iskolai végzettségüket tekintve pedig a legtöbbjük alapdiplomával rendelkezett, nagyon eltérő (könyveléstől a filozófiáig) szakiránnyal.
A digitális nomád közösségek felemelkedésének egyik legátfogóbb tanulsága az, hogy az emberek maguk akarnak dönteni életük két legfontosabb területéről: a lakhelyükről és a munkájukról.
A lehetőség, hogy oda költözzünk, ahova csak akarunk, és amely hely illik a preferenciáinkhoz, kiváltságot jelent. A Covid19-világjárvány azonban rámutatott arra, hogy ez a kiváltság a jövőben talán az alkalmazottak egy szélesebb rétege számára is elérhetővé válhat – teszik hozzá a kutatók.
