MNB: Az export kitörési pont a kkv-knak

Elemzések2017. dec 12.Növekedés.hu

A magyar kis- és középvállalatok mindössze öt százaléka exportál, ami elmaradást mutat az uniós és a visegrádi államokhoz képest - derül ki a jegybank növekedési jelentéséből. A külpiacra lépés a termelékenység, a beruházás és a versenyképesség szempontjából is óriási előrelépés lenne a kkv-szektornak. A kisvállalatok exportra lépésének legfőbb akadálya a tőkehiány, a termékek alacsony versenyképessége, illetve a jól képzett munkaerő és a nyelvtudás hiánya - áll az elemzésben. A nagyvállalatok háromszor versenyképesebbek, mint a hazai tulajdonú mikro-, kis-, és középvállalatok, amelynek egyik fő oka, illetve okozata, hogy a kkv-k mindössze öt százaléka dolgozik külföldi piacokra.  Ha a külföld felé értékesített áruk értékét, és nem az exportáló cégek számát nézzük, akkor az arány jobb, körülbelül 20 százalék, ám még ez is lemaradást mutat az uniós és a visegrádi átlaghoz képest. A különbség különösen szembeötlő, ha a kkv-k által foglalkoztatottak arányát (mintegy 70 százalék) vesszük alapul, illetve azt, hogy a magyarországi vállalatok közel száz százaléka a kkv-szektorhoz tartozik. Az MNB elemzése a polarizálódott magyar gazdaságban a kkv-k kitörési lehetőségeként az exportot jelöli meg, mert pozitívan hat a termelékenységre, a versenyképességre, a beruházásokra és a foglalkoztatottak létszámára. Az exportáló és nem exportáló vállalatok között a termelékenységet nézve legalább 30 százalékos a különbség, és a legtöbb exportáló a külpiacra lépést megelőző egy évben erőteljesen növekszik a nem exportálókhoz képest. A jegybank kutatói szerint minél kisebb egy cég, annál több idő szükséges ahhoz, hogy exportpiacra lépjen, gyakran akár négy évbe is beletelik a kijutás. Az exportra termelt áruk a technológiai intenzitást nézve is jelentősen elmaradnak a nagyvállalatoktól. A kkv-k nem a magas tudásintenzitású ágazatokban exportálnak: a kisvállalatok tudás- és technológiaigényes exportjának aránya mindössze 7-11 százalék közé tehető az összes kivitelükhöz képest.

Az MNB szerint leginkább

  • a tőkehiány,
  • a támogatottság hiánya,
  • az információhiány,
  • az adminisztrációs költségek és
  • a jogszabályok hátráltatják a kkv-kat,
  • amikor export piacra lépnének.

A vállalati export-korlátok között szerepel

  • a termékek ára,
  • a külpiacra lépés költsége,
  • a termékek minősége,
  • a munkaerő képzettsége és a nyelvtudás.