MNB: Jön az azonnali fizetés harmadik fázisa

Az MNB sajtótájékoztatót tartott a 10 éves jubileumát ünneplő Fizetési rendszer jelentés keretében.

Az eseményen Bartha Lajos, az MNB Pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója kifejtette, az elmúlt 10 év során több mint háromszorosára nőtt az üzemben lévő POS terminálok száma. Közel tizenötszörösére nőtt az online kártyaelfogadó helyek száma. Az érintőkártyák aránya pedig közel 100 százalékára emelkedett.

Több mint ötszörösére nőtt a kártyás vásárlások száma, miközben közel harmadával csökkent a készpénzfelvételek száma.

A vásárlások elektronikus fizetése terén már az EU átlagánál járunk. Az átutalási forgalom ugyan kevésbé dinamikusan nőtt eddig, de az azonnali fizetés új lendületet hoz. A csoportos beszedések számában a vártnál kisebb volt a bővülés.

Végezetül közel harmadával csökkent a csekkes tranzakciók száma és a számlafizetések több mint kétharmada napjainkban már elektronikus.

Pénzforgalmi folyamatok

10 évvel ezelőtt a jegybank fontos célja volt, hogy minél több helyen lehessen elektronikusan fizetné és minél többen fizessenek elektronikusan. Ez a célkitűzés lényegében teljesült.

Azóta bevezetésre került a napközbeni elszámolás. A GIRO MNB tulajdonba került, illetve POS-terminál telepítési program indult.

Az MNB bevezette az azonnali fizetési rendszert. Emellett a szabályozó kötelezővé tette az elektronikus elfogadást.

A pandémia során tovább nőtt az online kártyás elfogadóhelyek száma is. Emellett kezd elterjedni a fizetési kérelem és a QR kód - világított rá Bartha Lajos.

A szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az elektronikus fizetés lehetőségének hiánya jellemzően már nem akadály.

Eddig az infrastruktúra fejlesztésén volt a hangsúly, amely a következő 10 évben áthelyeződik a használat ösztönzésére.

Forgalom

A készpénz tranzakciók szerepének csökkentése, a készpénzes és elektronikus fizetések arányának javítása szintén fontos célok voltak, melyek a gazdaság versenyképességére is kedvező hatással vannak.

Az elmúlt 10 évben a kártyaforgalom dinamikusan bővült. Az átutalási forgalom növekedési üteme gyorsult az azonnali fizetés bevezetése után. A járvány hatására gyorsabban fejlődött az elektronikus pénzforgalom.

A jövőben a fejlődés új motorja a kártyát kiegészítve az azonnali fizetés lesz. Ezenkívül az innovatív megoldások – például mobiltárcák - térhódítása várható az elektronikus fizetéseken belül.

Fizetési- és értékpapír-infrastruktúrák

10 évvel ezelőtt fontos cél volt hatékonyabbá és gyorsabbá tenni a fizetési és értékpapír-infrastruktúrákat.

Ennek érdekében 2010-ben bevezetésre került a napközbeni elszámolás, 2014-ben a T+2 napos értékpapír kiegyenlítés és többek között 2020-ban az azonnali fizetési rendszer.

A VIBER, BKR és KELER rendszerekben elszámolt forgalom 77 százalékot nőtt értékben, míg 56 százalékot növekedett tételszámban 10 év alatt.

A jövőben sor kerülhet a BKR platformkonszolidációra és a T+2 idő tovább fog csökkenni.

Forintlikviditás

A 10 évvel ezelőtti, a jelenlegi és a jövőbeni célok is azonosak. A fizetési rendszerek résztvevőinek likviditása biztosítsa a pénzforgalom zavartalan működését.

Tavaly a fizetési rendszerek résztvevőinek likviditása bőséges volt.

A résztvevők a VIBER üzemidőn kívülre (éjszakára, hétvégére és munkaszüneti napokra) is elegendő számlaegyenleget biztosítottak.

Jön az azonnali fizetési ökoszisztéma fejlődésének harmadik fázisa

Az első fázis 2020 márciusában volt, amikor elindultak az alapszolgáltatások. 2020 szeptemberében indult a második fázis, amikor bejöttek a kötegelt vállalati megbízások, az értéknapos átutalások és fizetési kérelmek. Most indul a harmadik fázis kiegészítő szolgáltatásokkal.

A QR kód és a fizetési kérelem teljes lefedettségű lesz. Nagy valószínűséggel kötelező lesz Magyarországon minden mobilapplikációnak QR kódot olvasni és fizetési kérelmet el kell tudni fogadni valamikor a jövő év folyamától – mondta el Bartha Lajos.

Szintén kötelező jelleggel kialakítja az MNB a pozitív visszajelzés jellegét az azonnali fizetési rendszerben. Emelkedni fog továbbá a jelenlegi 10 millió forintos értékhatár is.

Szabványosítani is fog az MNB. Az MNB-GIRO közös QR kód esetében fejlesztés és kiegészítés történik. A jegybank kiegészíti a QR kódot és behoz új biztonsági elemeket. Lesz egy hitelesítési folyamat, amelynek központi mechanizmusát a GIRO-ban hozzák létre.

A jegybank erősíti a márkahasználatot. Az azonnali fizetést, mint márkát sokkal inkább a piacra hozzák. Ennek érdekében szabálykönyv készül a piaci szereplők számára.

A jegybank az azonnali fizetési rendszerben is megvalósít a kártyarendszerhez hasonló visszatérítési szabályrendszert.

Ez a fogyasztók számára kedvező abban az esetben, ha vitába keverednek a szolgáltatókkal, akiktől vagy nem kapták meg vagy nem úgy kapták meg a terméket, ahogyan azt megrendelték.

Június végéig szakmai nyilvánosságra hozza a jegybank a koncepciót. Ezt követően jön egy pár hónapos konzultációs időszak. A módosítások várhatóan 2023 közepére lépnek életbe.

Fizetési szokások

A felnőtt lakosság 80 százaléka veszi igénybe az elektronikus fizetési lehetőségeket. A lakosság ugyanennyi részénél még jelentős tér mutatkozik a további növekedésre.

A fizetési módok használata nagyban függ a szociodemográfiai tényezőktől.

Az elektronikus fizetés terjedését továbbra is hátráltathatja a készpénzes jövedelem és az árazás.

A vállalatok esetében a fizetési módok közötti választás elsősorban a méretükkel van összefügésben.

A kisebbek esetében nagyobb mértékű a készpénzhasználat. A nagyobbaknál az átutalások szerepe számottevő. Jelentősebb kiskereskedőknél a kártyás fizetések a meghatározóak.

Szép kártyákat érintő változások

A Szép kártya az egyik legelterjedtebb hazai készpénzhelyettesítő fizetési eszköz.

A változásokra a koronavírus turisztikai és vendéglátóipari ágazatokra gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása miatt került sor.

Egyre több munkáltató, illetve munkavállaló választja a béren kívüli juttatási rendszer ezen elemét és jelentősen megnőtt a tényleges Szép Kártya használat.

Mit hoz a jövő

2030-ra el kell érni legalább az 50 százalékos arányt a készpénzes és elektronikus tranzakciók között. Ehhez éves szinten 2 százalékpont feletti javulás szükséges.

Viszonyításképpen az utóbbi három évben 3,5 százalékpont feletti növekedés történt – világított rá Bartha Lajos.