MNB: tovább javult Magyarország külső egyensúlya
ElemzésekMagyarország folyó fizetési mérlegének többlete emelkedik, a külső adósságmutatók történelmi mélypontokon vannak. 2020 folyamán hazánk nettó külső adóssága stabilan, a GDP 8 százaléka körül alakult. A külső finanszírozási képességünk meghaladja a régiós átlagot. A lakossági állampapírok térnyerésével tovább csökkent a külföldi kézen lévő államadósság aránya. A jegybank devizatartaléka 34 milliárd euró közelébe emelkedett, a tartalékmegfelelés nagymértékben javult.
A Magyar Nemzeti Bank a Fizetési mérleg jelentésről online sajtótájékoztatót tartott Kuti Zsolt igazgató és Koroknai Péter főosztályvezető részvételével.
Koroknai Péter rámutatott, a járvány ellenére a külső egyensúlyi folyamatok kedvezően alakultak Magyarországon. A folyó fizetési mérleg többlete emelkedik, az ország külső adósságmutatói történelmi mélypontokon vannak, a tőkemegfelelés javul.
A külkereskedelmi egyenleget kettős hatás alakítja. A turizmus és szállítás hatására csökkent a szolgáltatástöbblet. Az átmeneti hatások után viszont javult az áruegyenleg, így a külkereskedelmi egyenleg 2020 második felétől már pozitívan járult hozzá a folyó fizetési mérleg egyenlegéhez.
A költségvetés megpróbálja tompítani a járvány negatív hatásait, ami deficit emelkedését okozza. A megnövekedett hiányt ugyanakkor a magánszektor magasabb megtakarítása ellensúlyozta. Ennek köszönhetően tovább javult a külső egyensúlyi helyzet - mutatott rá az MNB főosztályvezetője.
Régiós szinten továbbra is kedvező hazánk külső pozíciója. Az átlagot meghaladó Magyarország finanszírozási képessége. A beruházási rátánk kiemelkedő, míg a külső adósságrátáink a régiós szintek körül alakulnak.
Sérülékenység
2020-ban lényegesen alacsonyabb volt hazánk külső sérülékenysége, mint 2008-as gazdasági világválság és az azt követő alkalmazkodás idején – fejtette ki Koroknai Péter.
Külső sérülékenység főbb mutatóinak alakulása (a középponthoz közelebb eső értékek jelölik az alacsonyabb sérülékenységet)
Forrás: MNB
Hazánk külső finanszírozási képessége és tartalékmegfelelése enyhén javult 2020 során. A nettó külső adósság és a bruttó külső finanszírozási igény nagyjából a 2019-es szinteken maradt. Egyedül az államadósság devizaaránya emelkedett minimális mértékben, de csak átmeneti jelleggel.
Folyó fizetési mérleg
A folyó fizetési mérlegre ellentétes irányú erők hatottak.
Forrás: MNB
A fenti folyamatok eredményeképpen Magyarország külső egyensúlya javult. A folyó fizetési mérleg többletbe fordult, miközben emelkedik a finanszírozási képesség – tette hozzá Koroknai Péter.
A külső finanszírozási képesség és tényezői, a GDP arányában
Forrás: MNB
Külkereskedelmi mérleg
Az év közben jelentős fordulat következett be a külkereskedelmi többlet alakulásában.
A szolgáltatások egyenlege nagyságrendileg 3 milliárd euróval csökkent 2020 folyamán. Ez részben a turizmus korábbi jelentős többletének visszaesésével magyarázható.
Ezzel szemben az áruegyenlegben a 2020 első felében tapasztalt romlást követően a második félévben jelentős javulás történt.
Az év első felében csökkenő áruegyenleg mögött a gyengébb külső kereslet, a gyárbezárások és az egészségügyi eszközök beszerzésének jelentős importtartalma húzódik meg.
Az év második felétől a külső kereslet ugyanakkor már magához tért.
Tavaly év végén az ipari termelés és az export meghaladta az egy évvel korábbi szintet.
A külkereskedelmi egyenleg szerkezetének alakulása
Forrás: MNB
Beruházás
A beruházás továbbra is magas történelmi távlatban és régiós szinten is.
A nemzetgazdasági beruházási ráta a régióban hazánkban a legmagasabb, de az unióban is kiemelkedő.
Az áruegyenleg és a belső felhasználási tételek a régióban
Forrás: MNB
Finanszírozás és megtakarítás
A járvány hatására csökkenő adóbevételek, illetve az egészségügyi beszerzések és a gazdaságvédelmi intézkedések következtében 8 százalékra ugrott a költségvetési hiány a tavalyi évben. A megugró deficitet a magánszektor emelkedő pénzügyi megtakarítása ugyanakkor ellensúlyozta.
Külső adósság
A tavalyi évben kibocsátott devizakötvényeknek köszönhetően 20 százalék közelébe emelkedett átmenetileg az államadósság devizaaránya.
A lakossági állampapírok térnyerésével ugyanakkor tovább csökkent a külföldi kézen lévő államadósság aránya.
Az államadósságon belül a külföldi tulajdon és devizarész aránya
Forrás: MNB
Nettó külső adósság
2020 folyamán hazánk nettó külső adóssága stabilan, a GDP 8 százaléka körül alakult.
A bruttó adósság pedig kismértékben nőtt, szintén átmeneti jelleggel. Ez utóbbi részben a devizakötvények kibocsátására vezethető vissza.
A nettó és bruttó külső adósság alakulása
Forrás: MNB
Devizatartalék
A tavalyi devizakötvény kibocsátás és az EU transzferek növekvő felhasználása a jegybanki devizatartalékban is lecsapódott.
Az MNB devizatartaléka 34 milliárd euró közelébe emelkedett, mely ezáltal jóval meghaladja a Guidotti-Greenspan mutató által elvárt 22 milliárd eurós szintet.
Az ország rövid külső adóssága lényegesen kisebb mértékben nőtt, így a tartalékmegfelelés nagymértékben javult.
Devizatartalék és a rövid külső adósság alakulása
Forrás: MNB
Bruttó forrásigény
Magyarországnak minden évben lejárnak korábban felvett külföldi hitelei. Ennek a nagyságát mutatja az ország bruttó forrásigénye, mely továbbra is alacsony szinteken tartózkodik.
2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is alig több mint 15 milliárd eurónyi külső adóssága jár le hazánknak. Összehasonlításképpen 2008-ban ez a szám több mint 35 milliárd eurót tett ki.
Külső finanszírozási képesség
A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége meghaladja a régiós átlagot. Ez többnyire a külkereskedelmi egyenleg és a jövedelemegyenleg emelkedésére vezethető vissza.
Külső finanszírozási képesség alakulása a régiós országokban, 2020 harmadik negyedév, a GDP arányában
Forrás: MNB
Hitelezés
A magyar vállalatok hitelfelvétele a legdinamikusabb a régióban. Ebben nagy szerepet játszottak az MNB hitelezést támogató programjai, a Növekedési Hitelprogram Hajrá – mondta el Koroknai Péter.
A magánszektor banki hitelfelvétele
