Most akkor tényleg lesz egy újabb háború Európában?
ElemzésekIsmét robbanásközeli helyzet alakult ki Koszovóban, ahol a szerb-koszovói háború óta soha nem nyugodtak le teljesen a kedélyek. Ezúttal az verte ki a biztosítékot a koszovói szerbeknél, hogy az általuk el nem ismert független Koszovó kormánya arra kötelezte volna őket, hogy cseréljék koszovóira az egykori szerb rendszámokat. Az EU közvetítése csak átmenetileg fékezi a kedélyeket.
Emlékezetes, hogy a 13 ezer áldozatot követelő háborúnak a NATO 1999 márciusa és júniusa közötti bombázása vetett véget. Miután azonban a kedélyek azóta sem nyugodtak meg, a koszovói NATO erők 3770 fős KFOR (Kosovo Force) kontingense azóta is az országban tartózkodik. A 10,9 ezer négyzetkilométeres, közel kétmilliós lakosságú ország 2008-ban hirdette ki függetlenségét, amit mostanáig 99 állam ismert el, de sem a szomszédos Szebia, sem Oroszország, sem pedig Kína nincs ezek között.
Befagyott konfliktus, ami bármikor újraéledhet
Bár egyik ország sem tagja az Európai Uniónak, mindkettő csatlakozni szeretne a közösséghez. Szerbia 2012 óta tagjelölt ország, Koszovó pedig 2022 végéig szeretne csatlakozni a közösséghez.
Az albán vezetésű kormány és a szerb kisebbség közötti évek óta feszült kapcsolatok 2022-ben polgári engedetlenségben csúcsosodtak ki. Az ellenségeskedés azt követően erősödött fel, hogy a koszovói kormány a szerb többségű területen élőket arra próbálta rávenni, hogy szerb rendszámaikat cseréljék le koszovóira.
A pristinai kormány azzal érvel, hogy a terület 1999-es függetlenségi háború előtti rendszámtáblák már nem lehetnek érvényesek.
Mintegy ötvenezer, magát szerbnek valló koszovóiról van szó, akik azért nem hajlandók lecserélni rendszámtábláikat, mert nem ismerik el a független Koszovót. Ezzel csatlakoznak Aleksandar Vučić szerb elnökhöz, aki esküt tett, hogy Szerbia soha nem ismeri el Koszovót független országként.
A rendszámok ü(rü)gye
A szerb kisebbség tagjai nyáron a Szerbiával határos észak-koszovói régióban utakat zártak le, és egyes hírek szerint éles lövések is eldördültek. A koszovói kormány akkor elhalasztotta a rendszámcserét, és az Európai Unió közvetítésével tárgyalások kezdődtek a szemben álló felek között.
A kormány eredetileg november 22-ig adott határidőt a rendszámcserére, majd azt november 24-re módosította, amely után a koszovói rendőrség 150 eurós bírságot szab ki a szerb rendszámtáblák tulajdonosaira.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a határidő meghosszabbításakor azt mondta, szívesen együttműködik az Egyesült Államokkal és az EU-val a megoldás érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Albin Kurti koszovói kormányfő október 27-én Pristinában (Fotó: MTI, EPA)
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője pár nappal ezelőtt még arról beszélt, hogy a többórás tárgyalások során sem sikerült megoldani a régóta húzódó vitát: „Úgy vélem, hogy mindkét vezetőnek komoly felelőssége van a mai tárgyalások kudarcáért, valamint az esetlegesen bekövetkező eszkalációért és erőszakért”. Végül csütörtökön Borrell tweet üzenetben jelezte, hogy "megvan az alku".
"Pokoli helyzet"
Aleksandar Vučić szerb elnök olajat öntött a tűzre, amikor ennek kapcsán arról beszélt, hogy a koszovói kormány döntése a konfliktus kiszélesedésével fenyeget. Szavai szerint pokoli helyzet alakulhat ki, ha a koszovói rendőrség megpróbálja behajtani a 150 eurós bírságokat.
A konfliktusban a Szerbiával hagyományosan is jó kapcsolatot ápoló Oroszország a szerb kisebbség oldalára állt azt követően, hogy Aleksandar Vučić gázszállítási szerződést írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a koszovói feszültséget a koszovói hatóságok „alaptalanul diszkriminatív szabályok” bevezetésével magyarázta.
Később Vučić pártjának egyik képviselője – Vlagyimir Putyin elnöknek az ukrajnai invázióját magyarázó szavait idézve – arról beszélt, hogy Szerbia hamarosan kénytelen lesz megkezdeni a „Balkán nácítlanítását”. Igaz, később elnézést kért szavaiért.
Erre reagálva Vjosa Osmani, Koszovó elnöke emlékeztetett, hogy a jelek szerint Putyin arra használhatja Koszovót, hogy kiszélesítse a jelenlegi ukrajnai konfliktust, és tovább destabilizálja Európát.
Nagy Albániát hoznának létre
Az 1912 óta független Albánia régi terve, hogy újra egyesüljenek Koszovóval, amivel még az Oszmán Birodalomban voltak egy államban. Tirana és Pristina vezetői több közös kormányülést is tartottak, hogy - ha jogilag nem is, de - egyfajta funkcionális egyesülést mutassanak. Politikai egyesülésről szó sem lehet a határok bolygatása nélkül, ami - a mérsékelt politikai erők körében - egyik félnek sem érdeke.
