Továbbra is egy százalék alatt az önkéntes nyugdíjpénztárak költségszintje
Pénzügy
Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző klasszikus díjterhelési mutató 2021-ben 0,71 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,75 százalék volt. Az immár két évtizede tartó trendszerű díjcsökkenés során előfordulnak olyan évek – így a tavalyi is –, amikor a díjterhelés enyhén meghaladja az előző időszakét. A nyugdíjpénztárak más öngondoskodási termékekkel összehasonlítva így is az egyik leginkább költséghatékony hosszútávú befektetési formának számítanak.
Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor költségeit visszamenőleg kifejező klasszikus díjterhelési mutató 2021-ben 0,71 százalék volt, a korrigált díjterhelési mutató értéke pedig 0,75 százalék – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss összefoglalójában. (A klasszikus díjterhelési mutató a nyugdíjpénztári vagyonhoz, míg a korrigált mérőszám egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus vagyonához viszonyítja a tagdíjból működésre levont költségeket.)
A tavalyi díjterhelési mutató értékek az előző évi csökkenés után enyhén emelkedtek, de ezzel együtt is a 2019. évi értékek alatt maradtak.
A díjterhelés összetevőit tekintve a működési költségterhek nem változtak lényegesen tavaly, korrigált értékük az előző évinél egy bázisponttal alacsonyabb, 0,31 százalék volt. A befektetési tevékenységhez kapcsolódó díjterhek a 2020. évi 0,37 százalékról 0,44 százalékra emelkedtek, ami a vagyonkezelőknek kifizetett – a szektorban egyre terjedő – sikerdíjak növekedésének tudható be. Ennek oka az volt, hogy a vagyonkezelők tavaly mérsékelni tudták a változékony piaci környezet kedvezőtlen hatásait és a referenciahozamokhoz képest – átlagosan 2,40 százalékponttal – kedvezőbb hozamot értek el, a felülteljesítés mértéke duplája az előző évinek.
A jegybank ajánlása alapján kiszámított átlagos 30 éves – vagyis egy feltételezett tagnak a pénztárban várhatóan eltöltendő átlagos életidejét modellező – pénztári teljes költségmutató (TKMNyp) 0,92 százalék 2022-ben.
Az évente újraszámolt mutató átlagos értéke így 7 bázisponttal emelkedett az előző évi átlaghoz képest, azonban még így is 1 százalék alatt maradt. E mutatószám esetében (is) ugyanakkor jelentős különbség van a szektor szereplői között, hiszen az aktuális 30 éves TKMNYp értékek 0,19-2,35 százalék között szóródnak.
A TKMNyp – a visszatekintő jellegű és csak a közvetlen befektetési költségekkel számoló díjterhelési mutatókkal szemben – előretekintő módon modellezi a pénztártagok hosszútávú jövőbeni megtakarításait. E mutatót a pénztárak saját weblapjaikon is közzéteszik, illetve azok a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel. A fogyasztók így a különböző előtakarékossági formák esetében nem csak a hozamadatok, hanem a megtakarítást terhelő költségek alapján is választhatnak.
