MOST LÁTJUK, MILYEN AZ, HA MENEKÜLNI KEZD A TŐKE
ElemzésekAz elmúlt hetekben több, mostanában szokatlan esemény is történt: összeomlott az argentin és a török valuta, egyes országok kötvényárfolyamai zuhanni, másoké emelkedni kezdtek, és végül jókorát estek a főbb magyar részvények. Mi áll a háttérben?
Elszoktunk tőle
A jelenlegi általános tőkepiaci emelkedő trend közel 10 éve, a 2008-as válság lezárulása óta tart. Ilyen hosszú időszak szinte páratlan a piacok történetében, ezért egyre inkább elszokunk attól, hogy komoly visszaesések is történhetnek, az árfolyamok lefelé is haladhatnak, legyen szó részvényekről, kötvényekről, devizákról. Márpedig nagyon is elő szoktak fordulni ilyen esetek, erre maga a 2008 őszi összeomlás volt a legjobb példa.Jegybanki pénz
A meglepő csak az, hogy ez a jelenség milyen sokáig elmaradt. Ennek oka, hogy a világ legnagyobb jegybankjai gazdaságélénkítési céllal elképesztő összeget, több mint 10 ezer milliárd dollárt pumpáltak a világ pénzügyi rendszerébe, és ennek legnagyobb része a tőkepiacra vándorolt, befektetési lehetőséget keresve, így az árfolyamok tartósan emelkedtek, komolyabb visszaesések nélkül.Irányváltás
Az elmúlt pár hétben viszont különösnek tűnő események zajlottak, több piacon és egyidejűleg, és ilyet a legtöbb befektető rég nem tapasztalt, esetleg soha nem is látott, ha az utóbbi 10 évben merészkedett a piacra. A kockázatkedvelő tőke egy kicsiny része hirtelen irányt váltott, és a biztonságosabbnak tartott irányba kezdett visszahúzódni. Az eredmény igen látványos lett, pedig ez még csak egy kis ijedelem volt.Miért most?
De mi is történt, mi mozdította meg a kockázatoktól eddig nem tartó tőkét? A leglényegesebb tényező, hogyaz amerikai kamatok és hozamok emelkedése elért egy olyan szintet, amely vonzóvá tette az amerikai állampapírok vásárlását, márpedig ezt tekintik a világ legbiztonságosabb befektetésének.Amerikában a kamatemelési ciklus már jó ideje tart, de az egyik legfontosabbnak tartott eszköz, a 10 éves amerikai államkötvény hozama hosszú idő után először most lépte át a 3 százalékot, sőt jóval fölé is került, 7 éves csúcsot döntve. Ez volt az a pillanat, ahol a befektetők, köztük a nagy intézmények, befektetési alapok is megmozdultak.
Úgy gondolták, minek nekik magas kamatú, de kockázatos török meg argentin, vagy stabilabb, de az amerikainál kisebb hozamot nyújtó cseh és magyar kötvény, nem is beszélve olyan, a közelmúltban sokat emelkedő eszközökről, mint a magyar részvények.Eljött a szüret ideje, begyűjtötték a nyereséget, már ahol volt, és visszavonultak az immár kellemes hozamú biztonságba.
Amit vettek,és amit adtak
A folyamat látványos volt mindkét oldalon. Ahogy rávetették magukat a vevők, a 10 éves amerikai államkötvény hozama esni, vagyis árfolyama emelkedni kezdett. A 3,10 százalék körüli hozam visszaesett 2,90 környékére, vagyis a befektetők mindent megvettek, amit 3 százalékon, vagy fölötte kínáltak. Eközben a nagy kereslet hatására a dollár is erősödött az euróhoz képest pár százalékot. A másik oldalon azt láthattuk, hogy a hatalmas kínálat hatására zuhan a török líra (a folyamatot a török jegybank erős kamatemelésekkel tudta megfékezni), a nemrég 2 százalékosra leszorított hozamú 10 éves magyar államkötvényhozam felszaladt jócskán 3 százalék fölé, és a korábban egy százalék alatt is járó ugyanilyen cseh hozam pedig már 2 százalék körül jár.Forint és a magyar részvények
Eközben a távozó tőke nyomás alá helyezte a forintot, a cseh koronát és a zlotyt egyaránt. A forint az eurónkénti 315-ös szint átlépésével két éve a leggyengébb szintre került, és itt a folyamat még fel is gyorsult: napok alatt 320 lett az árfolyam. A menekülés igen látványos részét a pesti börzén kísérhettük figyelemmel: a nemrég stabilan 11 ezer forint fölött álló OTP immár 10 ezer forint alá is benézett, a bőven 3000 fölött is járó Mol 2500 forintig esett. A két cég fundamentumaiban semmilyen változás nem történt közben.Láttunk már karón varjút
Eddig a folyamat nem is öltött nagy mértéket, legalábbis a szokásoshoz képest, ami nagyobb tőkemenekülésnél zajlik. Csak azért szokatlan a dolog, mert rég nem történt hasonló. Ha viszont így van, felmerül a kérdés, hogy mi történik, amikor nagy tételben, huzamosabb ideig vonul vissza a tőke? Nos, ilyet már láttunk sokszor, csak nem mostanában. Volt 1997-ben ázsiai válság, 1998-ban orosz válság, 2000-2003 között egy egész medvepiac (eső trend), és végül minden összeomlások legnagyobbika, a 2008-as. Ilyenkor a legnagyobb hatások általában a részvénypiacokon jelentkeznek: az előző napokban még kiválónak talált, az elemzők által magasra értékelt részvények ára rövid idő alatt a felére-harmadára esik (igen, sokszor láttunk ilyet a BÉT legjobb részvényeinél is). Ha rövid, pár hetes-hónapos pánikról van szó, akkor hamar helyreáll a rend, és sebesen visszaemelkednek az árak, ha viszont elhúzódó medvepiac, esetleg gazdasági lassulás következik, akkor bizony adott esetben évekig kell várni, hogy újra a nagy magasságban lássuk az árakat, még a legjobb papíroknál is.Ízelítő
A mostani tehát egyelőre csak egy ízelítő, de 10 év után azon sem szabad meglepődni, ha egyszer csak jön egy alaposabb tőkemenekülés, amikor már nemcsak a kisebb, kockázatosabbnak tekintett piacok, hanem a világ nagyobb tőzsdéi is zuhanni kezdenek.Ennek most nyoma sincs, az viszont többször előfordult, hogy a mi tőzsdénk volt a jeladás, ahogy többen nevezték, a kotta, amiből olvasni lehetett. Nálunk kezdték az eladást, aztán kiterjesztették az egész világra.
