Multimilliárdos műtrágyakirály Csányi Sándor árnyékában
ElemzésekAz ország egyik leggazdagabb embere, mégis keveset tudni róla, mert kerüli a nyilvánosságot. Bige Lászlót „műtrágyakirálynak” is nevezhetnénk, hiszen vagyonának jelentős részét a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. tulajdonosaként szerezte. Üzleti pályafutását végigkíséri Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatóhoz fűződő szakmai és emberi kapcsolata, amely barátságként indult, aztán ellenségeskedés lett belőle.
MTI Fotó: Balázs Attila
Hatalmas vagyont halmozott fel az elmúlt 15-20 évben Bige László, aki gyakorlatilag a semmiből lépett a magyar milliárdos üzletemberek élbolyába. A leggazdagabb befektetőkről szóló tavalyi Forbes-lista a hatodik helyre rangsorolja 120,6 milliárdos vagyonnal, a napi.huhasonló idei összeállítása pedig - 220 milliárdos becsült vagyonnal – az ötödik helyen szerepelteti a leggazdagabb magyarnak tartott Csányi Sándor, illetve Mészáros Lőrinc, az időközben elhunyt Demján Sándor és Gattyán György nagybefektetők mögött.
Bige László alapvetően vegyipari befektetéseiből gyűjtötte össze milliárdjait, és az ország egyetlen műtrágyagyára, a pétfürdői Nitrogénművek (NM) Zrt. tulajdonosaként joggal tarthatna igényt a „műtrágyakirály” címre is. Az üzletember érdekeltségeit a Bige Holding Csoportba szervezte, amelyben az NM mellett megtalálható például a korábbi Tiszamenti Vegyiműveket magába olvasztó szolnoki Bige Holding Kft., a Péti Nitrokomplex Kft., a nádudvari Agrokémia Kft., vagy – a vegyipari tevékenységek mellett – a budapesti székhelyű, gyümölcstermesztéssel foglalkozó Alma Trade Kft. Az idén hatvanadik életévét betöltő, nagyváradi születésű befektető erdélyi magyar családból származik, és édesanyja után az 1980-as évek elején települt át a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádra. Bár a kolozsvári egyetemen elvégezte a gyógyszervegyész szakot, a magyarországi átköltözés után a dombrádi kajak-kenu szakosztály edzője lett, majd pedig maszek üzleteléssel – főként ruhakereskedelemmel - foglalkozott. Később műtrágyával, illetve mosószer- és üvegipari alapanyagokkal is bizniszelt, míg végül a romániai Caola kizárólagos forgalmazója lett, és az Origo szerint 1996-ban már ő bonyolította le a legnagyobb forgalmat a vegyiparban Magyarország és Románia között. Üzleti magatartását a szívósság és a kitartás jellemzi, és láthatóan kevés olyan befektetői elhatározása volt, amelyet ne hajtott volna végre. Túlzás lenne azt állítani, hogy ehhez ne kereste volna a politikai-gazdasági kapcsolatokat, de befektetői filozófiáját és közéleti szerepvállalását inkább a háttérbe húzódás jellemzi. Ez az oka annak, hogy a nyilvánosság viszonylag keveset tud üzleti és magánéleti ügyeiről, eközben viszont a színfalak mögött nagyon is kihasználta az adódó befektetési lehetőségeket.Szenvedélyes vadász hírében áll, és a közös vadászatok alkalmat nyújtottak az üzleti-politikai kapcsolatok ápolására is.Ilyen eseményekre nyúlik vissza ismeretsége Csányi Sándorral, akinek jelentős befolyása volt Bige László meggazdagodására is. A bankvezér is szerepet játszott például abban, hogy Bige 1997-ben privatizálhatta a szolnoki Tiszamenti Vegyiműveket, és így szert tehetett első jelentős hazai vegyipari befektetésére. Az igazi áttörést azonban az hozta meg számára, amikor 2002-ben ötmilliárd forintért megvásárolhatta a pétfürdői Nitrogénműveket is. Akkori hírek szerint ehhez is komoly köze volt Csányi Sándornak, aki a vállalatban annak idején többségi tulajdonos MOL egyik alelnöke volt, az OTP-vel pedig a vételár felének megfelelő hitelt is nyújtott. Bige László az adásvétel után „kutya kemény, nagyon szigorú” vezetéssel kapta össze a pétfürdői céget, de a vele munkakapcsolatban állók emberségességét is megemlítik. Pétfürdőn 2004-től több szakaszban hatalmas fejlesztések indultak meg, amelyek összértéke mára elérte a 140 milliárd forintot. A projektek nagyságára utal, hogy a beruházásokhoz olyan rendkívüli méretű berendezéseket is vásároltak, amelyek miatt a közúti szállítási útvonalakon több helyütt ki kellett kapcsolni a villamos áram-, a telefon-, az internet- és a televízió-szolgáltatást, illetve meg kellett bontani a felső vezetékeket is. A fejlesztésekkel az NM egymillió tonnás eddigi éves műtrágyagyártó kapacitása csaknem 1,5 millió tonnára növekszik, amellyel a cég nem titkoltan régiós értelemben is meghatározó piaci szerepre tör.
Pétfürdőn vélhetően nem is lett volna semmi baj, ha a vásárlás után valami nem történik Bige és Csányi üzleti-baráti kapcsolatában. A nyilvánosság előtt máig tisztázatlan okokból azonban konfliktus alakult ki közöttük, amely nyomán az OTP 15 milliárd forintra taksált akkori forgóeszköz-finanszírozását kivonta a Nitrogénművekből, miközben Bige László szerint "szicíliai módszereket" időző módon a teljes vagyonra bejegyzett jelzálogot "elfelejtette levenni".
A vállalat az OTP lépése miatt 2008-2009-ben le is állította termelését, és a teljes összeomlástól csak egy 24 milliárd forintos, állami kezességvállalású hitelcsomag mentette meg, amelyet a cég a Magyar Fejlesztési Banktól kapott a Medgyessy-kormány idején. A hitelfelvételt az Európai Bizottság később burkolt állami támogatásként értékelte, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos pedig hűtlen kezelés gyanújával a 2010-es kormányváltás után feljelentést is tett. Az ügyben azonban visszaéléseket nem állapítottak meg, a Nitrogénművek pedig a hiteleket visszafizette.Valószínűleg ez az eset győzte meg Bige Lászlót arról, hogy jobb, ha nem épít bankhitelekre. Később többször is büszkén jelentette ki, hogy a Nitrogénműveket sikerült átállítania hitel nélküli gazdálkodásra, és a cégfejlesztéseket a visszaforgatott nyereségből, illetve vállalati kötvénykibocsátásokból finanszírozta. A vállalat éppen a napokban hajtott végre egy újabb, 200 millió dolláros nemzetközi kötvénykibocsátást, amely a hírek szerint eredményesen zárult.
Bige László az NM-et az "OTP-s válság" után 150 milliárd forintos éves forgalmú társasággá futtatta fel, amely több évben is 20 milliárd forintot megközelítő nyereséget ért el. Ahogy azonban a cégbirodalom vegyipari üzletága egyre biztosabb lábakon állt, Bige László úgy vonult ki fokozatosan az operatív irányításból. Bár a pletykák szerint egy részvényügylet miatt egyszer még saját fia, Zoltán is beperelte, a vállalatcsoport vezetésében ma is három fiúból – Zoltán mellett Zalánból és Dávidból - álló családjára támaszkodik. A Nitrogénműveket például ma Bige Zoltán irányítja, de az igazgatóságban helyet kap Bige Zalán is.
Az elmúlt években Bige László egyszer szállt igazán újra ringbe, amikor 2013-ban a Nitrogénművekkel meg akarta vásárolni a legnagyobb magyar agrárintegrátori céget, a nádudvari KITE Zrt.-t. A 250 milliárd forintot meghaladó éves forgalmú KITE azért jött volna kapóra, mert rengeteg mezőgazdasági termelővel áll kapcsolatban, így a megszerzésével a műtrágyagyártó NM tovább erősíthette volna gazdálkodói pratnerkapcsolatait és piaci pozícióit.
A Nitrogénművek az adásvételről meg is állapodott a KITE menedzsmentjével és tulajdonosaival, amikor ismét színre lépett Csányi Sándor, és finoman fogalmazva is keresztbe tett Bigének. A bankvezér ugyanis - ráígérve a Nitrogénművek ajánlatára - az utolsó pillanatban elvitte a műtrágyagyáros elől a nádudvari céget.
Jellemző a két üzletember viszonyára, hogy Csányi a 2013-as KITE-ügy kapcsán Bige Lászlóra utalva olyan kijelentést tett, hogy a mezőgazdasági integrátort egy "útonálló" akarta megvásárolni. Bige erre azzal vágott vissza, hogy "nomád ország", ahol a Csányi-féle cégvásárlásos taktika sikerre vezethet, és bejelentette, hogy a Nitrogénműveket a KITE-nek is versenytársul szolgáló, saját integrátori társasággá fejleszti. Ez a munka akkor meg is kezdődött, de nyilvánvaló, hogy Csányi beelőzésével a Nitrogénművek, illetve a Bige Holding az igazi nagy terjeszkedési esélytől elesett.
Ezért is kérdéses, mit hoz a jövő, mert a nagyarányú fejlesztések ellenére a Nitrogénművek forgalma és nyeresége is jelentősen csökkent az elmúlt években. Legújabban pedig a cég azzal került az érdeklődés középpontjába, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a társaságnál sorozatos vizsgálatokat folytat(ott) erőfölénnyel való visszaélés, illetve kartellvádak gyanúja miatt. A Nitrogénművek labilisabbnak tartott helyzete kapcsán olyan pletykák is felröppentek, hogy Csányi Sándor kísérletet tehet a pétfürdői vállalat megszerzésére, de ez a két milliárdos viszonyából kiindulva ma nem igazán tűnik kivitelezhető lépésnek.
Bár bevallása szerint olykor saját helikopterével közlekedik és afrikai vadászatokon is részt vesz, Bige László nem tekinthető flancos milliárdosnak.
Vállalatbirodalmát Nyíregyházáról irányítja, ahonnan sokszor inkább Kovászna megyei erdélyi vadászterületére vonul vissza. Miközben azt állítja, hogy "nélküle az országnak nem lenne műtrágyája, és minden mázsát a jelenlegi ár kétszereséért kéne behozni", azt is deklarálja, hogy pozíciók és elnökségi tagságok továbbra sem vonzzák, illetve politikai ambíciói sincsenek.
Az pedig akár hitvallásaként is felfogható, hogy szerinte „a pénz addig fontos, amíg nincs, és aki emiatt a régi barátaival nem találja a hangot, az sznob és idióta”.
