Mutatjuk, mi történik a színfalak mögött a GVH-nál - mi is lesz pontosan a panaszokkal?

Az évről-évre növekvő számú jelzések szakszerű kezelése jelentős feladatot jelent a nemzeti versenyhatóságnak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a jelzések jelentős része általában nem tartozik a GVH hatáskörébe, azonban számos panasz és bejelentés hozzájárul a versenyellenes magatartások hatósági feltárásához. Lényeges továbbá, hogy az egyes ügyek korai sajtónyilvánossága akár akadályozhatja is a feltételezett jogsértések hatékony feltárását.

A GVH tevékenysége

A Gazdasági Versenyhivatalnak a verseny védelme érdekében folytatott tevékenysége alapvetően három pillérre épül:

• versenyfelügyeleti munkája során érvényesíti a magyar versenytörvény és az uniós versenyjog szabályait,
• versenypártolási tevékenysége keretében igyekszik a rendelkezésére álló eszközökkel a verseny érdekében befolyásolni az állami döntéseket, illetve
• a verseny társadalmi elfogadottsága érdekében a versenypolitikai ismeretek terjesztésével, valamint a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlesztésével hozzájárul a versenykultúra fejlesztéséhez.

A GVH hatékony verseny- és fogyasztóvédelmi munkájához szükséges információk egyik fontos forrását jelentik a Hivatalhoz benyújtott bejelentések és panaszok.

A Versenyhatóság hatáskörébe tartozó, a versenytörvénybe, a fogyasztóvédelmi törvénybe, vagy az európai uniós közösségi versenyszabályokba, illetve a kereskedelmi törvénybe ütköző magatartás észlelése esetén bárki fordulhat a GVH-hoz panasszal vagy bejelentéssel, amelyek benyújtása illetékmentes.

A jelzések évről évre növekvő száma azt jelenti, hogy a fogyasztók változatlanul bíznak a nemzeti versenyhatóságban. A beérkező jelzések olyan információforrások a Gazdasági Versenyhivatal számára, amelyek minden esetben alapos vizsgálat alá esnek, és akár versenyfelügyeleti eljárás(ok) megindítását is eredményezhetik.

A GVH a versenytörvényben foglalt három feltétel – a beszerzett információk alapján a jogsértés elbírálása a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, jogsértés valószínűsíthető és a közérdek védelme indokolja az eljárás lefolytatását – együttes teljesülése esetén indíthat versenyfelügyeleti eljárást. Amennyiben az eljárásban a GVH Versenytanácsa megállapítja a jogsértést, a törvényileg kiszabható bírság összege akár a vállalkozás(csoport) éves nettó árbevételének a 13%-át is elérheti.Figyelemmel arra, hogy a piaci zavarokat, valamint a GVH hatáskörébe tartozó, valószínűsíthetően jogsértő magatartásokat leginkább az adott piacon tevékenykedő vállalkozások és a fogyasztók érzékelik, ezért a tőlük származó információk, jelzések nélkülözhetetlenek a Hivatal számára.

Védi a GVH a jelzéssel élőket

A Gazdasági Versenyhivatal minden beérkező jelzést (panasz, bejelentés) a jogszabályi előírásoknak megfelelően, alaposan megvizsgál és amennyiben indokolt megteszi a szükséges intézkedéseket. Fontos, hogy a GVH nem nyomozóhatóság, a jelzések elbírálása során a rendelkezésére álló eszközökkel juthat információkhoz. A jelzések elbírálása során elsősorban azokból az adatokból tud dolgozni, amelyeket a panaszos vagy bejelentő benyújt a Hivatalhoz.

A bejelentéses eljárásokban a GVH alapvetően azt vizsgálja, hogy fennállnak-e a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei, azaz felvetődik-e a GVH hatáskörébe tartozó, versenyt sértő magatartás a bejelentett vállalkozás részéről.

Bejelentéshez a GVH honlapján megtalálható űrlapot kell kitölteni. Az alapvető információkat meg kell osztani a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban, többek között meg kell nevezni az érintett céget vagy cégeket, a feltételezett jogsértő magatartást is le kell írni, illetve az időtartamot, hogy mikor történt a vélelmezett jogsértés. Meg kell határozni az érintett piacot is, illetve a termék vagy áru fő jellemzőit.

Emellett a bizonyítékokat is be kell csatolni a bejelentéshez. Nagyon fontos, hogy a bejelentőnek kell bizonyítékot szolgáltatnia a feltételezett jogsértésről, és lehetőleg minél pontosabb információkat kell megadnia. Nem elég a gyanú, az állításokat – lehetőség szerint dokumentumokkal – igazolni kell, a bejelentést pedig alá kell írni.  Amennyiben a bejelentő nem szeretné felfedni a személyazonosságát, kérheti a GVH-tól, hogy titkosan kezelje azt a tényt, hogy a Hivatalnál bejelentéssel élt. Bejelentés benyújtása esetén az űrlap erre külön lehetőséget biztosít.

Minden jelzés fontos

A Gazdasági Versenyhivatal a panasszal kapcsolatos eljárásában azt vizsgálja, hogy a panaszban sérelmezett magatartással kapcsolatban a versenyfelügyeleti eljárás megindításának törvényi feltételei fennállnak-e, illetve megállapítható-e, hogy a kifogásolt magatartással kapcsolatban – a GVH hatáskörének hiányában – más hatóság jogosult-e eljárni, más szerv rendelkezik-e hatáskörrel az adott ügyben.

Panasz benyújtásával a bejelentéssel ellentétben mindenféle formai kötöttség nélkül lehet jelezni a GVH felé, ha valaki a versenytörvény, vagy a fogyasztóvédelmi törvény megsértését észleli.

A panasz mint beadvány-forma választásának előnye az egyszerűség, nincsenek formai és tartalmi kötöttségek, így panasz lehet akár egy kézzel írt beadvány, levél, e-mail stb. is.

Előfordul, hogy a panaszos nem tünteti fel a nevét, nem írja alá a panaszát vagy a postai úton benyújtott panaszán nem tünteti fel a teljes nevét és címét.

A beazonosíthatóság nagyon fontos, ellenkező esetben a panasz névtelennek minősül, amit a GVH vizsgál, de a panaszos nem kap visszajelzést. Fontos az is, hogy a panaszok vonatkozásában a GVH minden esetben titkosan kezeli azt a tényt, hogy a panaszos a Hivatalnál jelzéssel élt.

A GVH arra hívja fel a fogyasztók, piaci szereplők figyelmét, hogy mielőtt a GVH-hoz fordulnak panaszukkal, vagy ha valószínűsíthetően bizonyítékuk van egy jogsértésre, lehetőségeik szerint tájékozódjanak. A GVH minden hozzá érkező jelzéssel foglalkozik, azokat megvizsgálja, de az ügy elintézése szempontjából időveszteséget okozhat, ha a jelzést kezdeményező nem a megfelelő, az adott ügyben illetékességgel rendelkező hatósághoz fordul a problémájával vagy a gyanújával.

Komoly nehézséget okozhat az idő előtti a nyilvánosság

Problémát okozhat továbbá a jogsértés feltárásában az is, ha túl korán kerülnek nyilvánosságra egyes információk, például annak a ténye, hogy valaki a GVH-hoz fordul bizonyos cég magatartásával kapcsolatban.

A GVH a versenykorlátozó magatartások gyanúja esetében szinte minden esetben előzetes bejelentés nélküli helyszíni kutatást végez, ennek során gyűjt be nélkülözhetetlen adatokat a jogsértés bizonyításához. Erre a bíróság adhat engedélyt amennyiben feltételezhető a jogsértés.

A korai sajtónyilvánosság vagy ha az érintett vállalkozás más módon hamarabb értesül a GVH gyanújáról, megnehezítheti az ügyek részletes feltárását, a bizonyítékok begyűjtését.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökének lehetősége van arra is, hogy indokolt esetben megelőző jelleggel felszólító levélben felhívja a vállalkozások figyelmét olyan esetekben, amikor jogsértő magatartás gyanúja felmerül az előzetes jogi értékelés alapján.

Az elnöki felszólító levél – ún. „soft law” eszközként – a fokozatosság elve alapján segítheti a cégeket a kifogásolható piaci magatartás mielőbbi felülvizsgálatában és módosításában, így ez az eszköz még nem jelent szankciót. Ezzel a vállalkozások lehetőséget kapnak a gyanítható versenyproblémák önkéntes kijavítására és jövőbeli elkerülésére.

A Gazdasági Versenyhivatalhoz 2020 óta összesen közel 10 ezer panasz és 470 bejelentés érkezett, ezek közül 21 esetben vitatták a GVH döntését bíróság előtt. Ezek közül mindössze 5 esetben kellett újra megvizsgálnia a beadványt a nemzeti versenyhatóságnak.

A szerző a GVH kommunikációs vezetője.