Nagy a veszélye az amerikai-iráni háborúnak

Elemzések2019. máj 24.Fellegi Tamás

Az Egyesült Államok és Irán viszonya 40 éve ellenséges, Donald Trump elnöksége alatt még jobban kiéleződött, de most a két ország egymás elpusztításával fenyegetőzik, és egyúttal haderejét fitogtatja.

40 év

1979 előtt Irán az USA szövetségese volt, de akkor a sah hatalmát megdöntötték Khomeini ajatollah vallási vezető hívei, és létrejött az Iszlám Köztársaság, amely azóta is ellenségének tekinti Amerikát, hol kisebb, hol nagyobb intenzitással. Az iráni nukleáris programot megfékező hathatalmi egyezmény 2015-ös aláírása után aztán jobb lett a helyzet, pláne, hogy közben Iránnak pragmatikusabb elnöke lett Hassan Rouhani személyében, mint elődje volt. Az ország irányításában ugyanakkor a demokratikusan választott elnökkel szemben továbbra is nagy súlya van a mindenkori vallási vezetőnek.

Hathatalmi egyezmény

A helyzet akkor indult drámai romlásnak, amikor Donald Trump amerikai elnök felmondta a hathatalmi egyezményt, újabb követelésekkel lépett fel Iránnal szemben, egyúttal embargót hirdetett irányában. A másik öt aláíró fél szerette volna mindenáron fenntartani az egyezményt Trump nélkül is, de úgy néz ki, hogy ez szinte lehetetlen, mivel az amerikai embargót nem tudják kompenzálni, Irán gazdasági helyzete gyorsan romlik.

Vonzó példa

Végül úgy döntött a perzsa állam, hogy nem foglalkozik tovább az immár nem működő szerződéssel, és újra megkezdi az urándúsítást. Az Iszlám Köztársaságnak példaként szeme előtt lebeghet Észak-Korea, amely végülis kifejlesztette a nukleáris fegyvert és az azt célba juttató interkontinentális rakétát, és azóta lényegében sérthetetlenné vált (még ha fenn is állnak vele szemben a szankciók). Észak-Koreát immár nem fenyegeti katonai csapás: senki nem kockáztatna háborút egy atomhatalommal, legyen bármilyen kis ország is.

Új főellenség

Ráadásul Észak-Korea ura, akit az amerikai elnök olyan fenyegetésekkel illetett, mint most Iránt, békeoffenzívát indított és megpuhította Donald Trumpot: a viszony azóta sem romlott meg, hogy az utolsó kettejük közti találkozóból sértődés lett. Irán lett Észak-Korea helyett az új főellenség. A Hormuzi-szorosban ugyan korábban is voltak kisebb konfliktusok: Irán időről időre felvetette, hogy elzárja a tengeri utat, és így az Arab- (Perzsa-) öbölből nem tudnak kijutni az olajat szállító hajók. Természetesen erre az volt az amerikai reakció, hogy azonnal kilövik a blokádot okozó járműveket és fegyvereket, és időnként demonstratív céllal igen közel is merészkedtek egymáshoz az ellenséges vízijárművek.

A helyzet fokozódik

A komolyabb konfliktustól azonban mindenki ódzkodott, most azonban kemény fenyegetések hangzanak el. Donald Trump korábban úgy döntött, hogy kivonja az amerikai csapatokat Irakból, Szíriából és Afganisztánból, most viszont a Pentagon azt tervezi, hogy 5-10 ezer katonát a térségbe vezényelnek, miután több hajót és repülőt már odaküldtek erősítés gyanánt.

Trump a tőle nem szokatlan fogalmazású, Iránnak címzett Twitter-üzenetében azt írja, hogy ha Irán az Egyesült Államokat fenyegeti, netán támadja, akkor hivatalosan megszűnik létezni. Válaszul Irán úgy reagált, hogy az iráni ifjúság látni fogja Amerika és Izrael megsemmisülését.

Izrael

Itt egyúttal el is jutunk még egy problémához: Irán különlegesen ellenséges Izraellel, ami egyébként nem logikus, hisz földrajzilag messze esnek egymástól, ráadásul Irán nem is arab ország, szemben Izrael szomszédaival. Még az sem indok, hogy általában az iszlámot védené Izraeltől, hisz Szaúd-Arábiának is ellensége a perzsa állam (esetleg arra hivatkozhat, hogy a szunnita iszlám szíriai és libanoni erőket támogatja Izraellel szemben).

Nos, Izrael komolyan veszi a fenyegetéseket: nem óhajtja megkockáztatni, hogy egyszer csak egy iráni atomrakéta elpusztítsa az országot. Ezért bármire kész, hogy megakadályozza az iráni atomfegyver kifejlesztését, leginkább persze az Egyesült Államoktól várja a megoldást, hogy kelljen neki önálló légiakciókkal megtenni ezt.

Nekünk is fájna a háború

Vélhetően Donald Trumpnak sem hiányzik egy háborús konfliktus, legalábbis olyan nem, ahol szárazföldi erőknek kell harcolniuk. Ugyanakkor tengeri-, és légiereje nyilvánvalóan olyan fölényt biztosít neki, hogy adott esetben el tudja pusztítani Irán katonai infrastruktúráját és urándúsító kapacitásainak nagyobb részét. Egy ilyen háború esetén azonban Irán feltehetően megpróbálná célba venni a Perzsa-öbölben lévő hajókat: az olajszállítás, sőt, a Szuezi-csatornán át Ázsia felé és felől zajló hajóforgalom egy időre megbénulna.

Az olajár nyilvánvalóan az égig emelkedne, de a Távol-Kelettel, mindenekelőtt Kínával folyó kereskedelem is megnehezülne, miután a hajóknak meg kellene kerülniük Afrikát. A világgazdaságra gyakorolt hatás így összességében már súlyos lehetne, egyenesen bekövetkezne az a lassulás, esetleg visszaesés, amitől sokan, oly régóta félnek.

Kimenetelek

A háború kimenetele többféle lehet, az amerikai fölény ellenére. Miután szinte kizárt, hogy az USA megpróbálkozna Irán megszállásával, legfeljebb abban reménykedhet, hogy a légiháború segít megdönteni a rendszert, ahogy ez Szerbiában zajlott 20 évvel ezelőtt (a bombázások hatására Szlobodan Milosevics elnök feladta Koszovót, és egy év múlva meg is bukott rendszere). Irán azonban 40 évi erősen vallásos uralom után egyáltalán nem biztos, hogy visszatérne egy világibb és egyben békésebb rendszerhez.

Ebben az esetben legfeljebb valamilyen békekötés lehet a felek között, ami feltételezné, hogy Irán így vagy úgy, de újra lemond atomprogramjáról. Ha ezt nem sikerül elérni, a feszültség fennmarad, és a háborús veszély tartóssá válik. Ez Trumpnak is nagy veszteség lenne, hisz egy újabb véget nem érő konfliktusba bonyolódna, ami nem hiányzik neki az jövő évi elnökválasztási kampány előtt, és persze országának sem.

Nem lehet atomfegyvere

Abban bízhatunk csak, hogy a kardcsörtetés és egy idő után elcsitul, ahogy ez Észak-Korea esetében is történt, bár ebben az esetben kizárt, hogy békeoffenzívára és hirtelen barátkozásra kerüljön sor, viszont az iráni atomfegyverkezés kérdésére ebben az esetben is megoldást kell találni. A világ nem engedhet meg magának még egy kiszámíthatatlan atomhatalmat (nem is véletlen, hogy korábban összefogott a hat ország, köztük a legnagyobb hatalmak, hogy megegyezzenek Iránnal).