MNB-alelnök: szükség esetén azonnal léphet a jegybank

Elemzések2020. ápr 8.Harsányi Péter

Nagy Márton, az MNB alelnöke a mai online háttérbeszélgetésen kifejtette, hogy a kamatfolyosó kiszélesítésével hatékonyabban tudja mérsékelni a jegybank az esetleges piaci kilengéseket. A likviditás csökkentésével és a hosszabb kamatok mérséklését célzó intézkedésekkel, állampapírvásárlásokkal egyidejűleg laposabbá válhat a hozamgörbe. A Bubor hitelkamatlábak jelenlegi, 0,9 százalék körüli szintje megfelelő a jegybank szerint. Az MNB által bejelentett támogató intézkedések mérete 3000 milliárd forint, amely eléri a GDP 6 százalékát. Az infláció az év végére visszatérhet 3 százalék közelébe.

Kamatfolyosó kiszélesítése

A mai napon tartott online háttérbeszélgetés keretében Nagy Márton, az MNB alelnöke elmondta, hogy a kamatfolyosó kiszélesítésével a jegybank megteremtette a későbbi szigorítás lehetőségét. A lépésnek köszönhetően az MNB gyakrabban és hatékonyabban tudja szabályozni a likviditást és egyúttal mérsékelni a piaci volatilitást.

Az MNB a likviditási és inflációs folyamatokra koncentrál és nincs árfolyamcélja, de a túl magas devizapiaci kilengések már zavarják a jegybankot.

Az alapkamat jelenleg 0,9 százalékon áll. Az egyhetes betéti kamatláb - amely a likviditás kiszívását szolgálja – egyelőre 0,9 százalékon marad. Az aktuális piaci és likviditási viszonyoktól függően azonban ettől akár felfelé akár lefelé is eltérhet a Monetáris Tanács. Az aktuális kommunikáció ugyanakkor inkább a szigorítás irányába mutat.

A kamatfolyosó alja -0,05 százalék, míg a teteje 1,85 százalék. Az MNB tehát szükség esetén 1,85 százalékra is felemelheti az egyhetes betéti kamatlábakat a heti rendszerességgel megtartott tenderein. A kamatfolyosó kiszélesítése ugyanakkor önmagában még nem szigorítás, hanem csak a jövőbeni szigorítás lehetőségének megteremtése – tette hozzá Nagy Márton.

A tényleges szigorítás az egyhetes betéti kamatlábak 0,9 százalékra történő megemelése volt, de még ezzel együtt sem szigorúbbak a rövidtávú kondíciók hazánkban, mint Csehországban vagy Lengyelországban. Azt viszont ki lehet jelenteni, hogy véget ért Magyarországon az ultra laza monetáris politika korszaka – mondta az MNB alelnöke.

Fontos azt is látni, hogy a cseh kamatfolyosó szélesebb, a lengyel kamatfolyosó pedig keskenyebb, mint a magyar. Emiatt nem okoznak a régiós jegybanki lépésekhez képest nagyobb bizonytalanságot az MNB döntései.

Nagy Márton elmondása szerint inkább eddig volt túlságosan szűk a hazai kamatfolyosó, aminek a kiszélesítésével hatékonyabban lehet csökkenteni a piaci volatilitást, kilengéseket. A hitelesség tehát javul a szélesebb kamatfolyosóval.

A heti rendszerességgel megtartott betéti tendereknek hála már nem csak havi rendszerességgel tudja az MNB normál működés mellett finomhangolni a kamatlábakat. Nagy Márton másrészről kitért arra is, hogy mostantól akár kéthetente is dönthet az MNB a monetáris kondíciókról.

Hitelkamatlábak alakulása

Nagy Márton a növekedés.hu kérdésére kifejtette, a jegybank célja az, hogy a 3 hónapos Bubor hitelkamatlábak 0,9 százalék környékén maradjanak. A likviditást szabályozó intézkedések viszont átmenetileg elmozdíthatják a Bubor kamatlábakat bármelyik irányba.

Ha más jegybankok tovább lazítanak, akkor az alapvetően növeli az MNB mozgásterét, aminek hatására a BUBOR hitelkamatlábak csökkenhetnek a későbbiekben.

Növekedési prognózisok

A gazdasági és inflációs előrejelzéseket tartalmazó inflációs jelentést továbbra is negyedévente publikálja a jegybank. Az MNB az alappályában hisz, de a járvány miatt hatalmas a bizonytalanság és vannak lefelé mutató kockázatok. Az alapforgatókönyv szerint a magyar gazdaság idén 2-3 százalékkal növekedhet.

Infláció

Az MNB alelnöke rávilágított, hogy a márciusi infláció visszakerült az MNB által meghatározott toleranciasávba. A fogyasztói árindex márciusban 3,9 százalékkal emelkedett éves alapon. A maginfláció ugyanakkor 4,3 százalék lett. Az inflációs mutatók az elmúlt időszakban összességében magasabban alakultak az előrejelzéseknél.

Elsősorban a feldolgozott és a feldolgozatlan élelmiszerárak esetében figyelhető meg gyorsabb áremelkedés, de a szolgáltatói szektorban is megnőtt meglepetésszerűen az infláció. Ez alapvetően két tételhez kapcsolódik. Egyrészről drágultak a mobiltelefon- és internetdíjak, másrészről megnőtt az egyéb pénzügyi szolgáltatások árdinamikája.

Ezzel szemben az iparcikkek inflációja 0,8 százalékról 0,6 százalékra lassult. A gyengébb forintárfolyam tehát márciusban nem emelte meg érdemben a hazai inflációt. Előretekintve, az infláció az év végére a toleranciasávon belül lesz és 3 százalék közelében alakulhat. A maginflációs mutató is fokozatosan mérséklődni fog.

Növekedési Kötvényprogram

A Növekedési Kötvényprogram (NKP) terméktájékoztatója a mai napon megjelenik az MNB honlapján. Az NKP szabályrendszerének megváltozása a mai naptól hatályos, aminek keretében 20-ról 50 milliárd forintra emeli a jegybank az egy vállalat irányába fennálló maximális kitettséget. A maximális lejárat is 20 évre emelkedik.

NHP Hajrá

A Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) terméktájékoztatóját április 17-én publikálja a Magyar Nemzeti Bank, illetve április 21-től már fel lehet venni a kedvezményes új hiteleket.

Az NHP Hajrá hitelezésre ösztönzi a bankokat, ezáltal hozzájárul a hitelkínálat növekedéséhez. A 2,5 százalékos kamatlábon felül 4 százalékos kamatprémiumot kínál az MNB a bankoknak, amely már egy komoly ösztönző tényező. Az MNB alelnöke szerint például egy egyéves forgóeszközhitel kihelyezésnél meglehetősen sokat tud keresni egy bank. Az NHP Hajrá ráadásul összeköthető a kormány 500 milliárd forintos garanciavállalási programjával.

Az igazi kérdés inkább az, hogy miként alakul a kereslet, ami várhatóan a gazdaság újraindulásával fog élénkülni. Rövidtávon inkább védekezés, túlélés céljából vehetnek fel a gazdaság  szereplői forgóeszközhiteleket, rövidtávú likviditásnövelő hiteleket, majd ezt követően futhatnak fel a beruházási hitelek.

Az NHP Hajrá konstrukciót hitelkiváltásra is lehet használni. A korábbi magasabb kamatlábbal rendelkező hiteleket le lehet cserélni az új kedvezményes hitelekre. Ez szintén enyhít a finanszírozási költségeken.

Egyelőre vizsgálja az MNB, hogy felvehetik-e újonnan megalapuló cégek az NHP Hajrá kedvezményes hiteleit. Itt azonban fontos hangsúly van a bankok döntésein is, hiszen a hitelkockázatot az adott bank vállalja.

A múltbeli tapasztalatok visszaigazolják az NHP sikerét. A még 2013-ban indult Növekedési Hitelprogram szeptembertől kezdett felfutni, és akkor 3 hónap alatt 700 milliárd forintnyi hitel jutott a gazdaságba.

Deviza-swap tenderek

Az MNB új keretrendszert állított fel, a meglévő eszközöket rugalmasan használja. Ezzel egyidejűleg a hétfői deviza-swap tenderek likviditáskezelő szerepe jelentősen gyengül. A deviza-swap-ok esetében hétről hétre arra törekszik az MNB, hogy megújítsa a lejáró állományokat, azaz a jelenlegi deviza-swap állomány nagyjából változatlan marad.

Eszközvásárlások

A jegybank állampapírvásárlási és jelzáloglevél-vásárlási programokat indít. Előbbiről a jövő héten, utóbbiról április 21-én döntenek és teszik közzé a részleteket. A programok a hosszú hozamok leszorítását célozzák. Az állampapírvásárlási program emiatt érdemben növeli a költségvetés mozgásterét.

A hosszú hozamok süllyedését három eszközzel érheti el a jegybank. A fedezett hitelek 3 és 5 éves tenderei, az állampapírvásárlási és a jelzáloglevél vásárlási programok hatására egyaránt mérséklődhetnek a hosszú hozamok és laposodhat a hozamgörbe.

A fedezett hiteleszközzel kapcsolatban Nagy Márton elmondta, hogy a jegybank a 3, 6 és 12 hónapos lejáratok kamatát az egyhetes betéti kamatlábhoz köti, amely jelenleg 0,9 százalék. Ha tehát az egyhetes betéti kamatláb felfelé mozdul, akkor az éven belüli 3, 6 és 12 hónapos kamatok is megemelkednek. A 3 és 5 éves lejáratok kamatát 0,9 százalékon tartja a Monetáris Tanács.