Nagy Márton reagált Matolcsy véleményére a magyar gazdaságról
ElemzésekNem kell mindenben egyetértenünk Matolcsy György jegybankelnökkel, a kérdés, hogy igaza van-e - mondta a növekedés.hu kérdésére Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 30. születésnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Azt is elmondta, hogy továbbra is hisznek a hitelezés alapú növekedésben, hitelezés nélkül nem működik a gazdaság.
A 2023-as év nagyon nehéz év lesz - emelte ki a miniszter. A növekedési előrejelzések szerint Európa meghatározó gazdaságai, a német, az olasz, a svéd recesszióba kerül, de az Egyesült Királyság sem számíthat jobbra.
Magyarország a recessziót elkerüli, lassulni fog a gazdaság, de nem lesz visszaesés. Idei éves 4,5-5 százalékos GDP növekedés ugyan lassulhat olyan 1-1,5 százalékra, de a GDP nem fog csökkenni. Folytatódni fog a felzárkózás, hiszen Európához képest magasabb növekedést fogunk felmutatni - emelte ki.
Az infláció az év végéig, a jövő év elejéig emelkedni fog, de utána lassulás várható. Év átlagát tekintve 15 százalékos fogyasztói áremelkedés várható, de a cél, hogy jövő év decemberére egy számjegyű, olyan 7-8 százalék legyen az infláció. Mint mondta, a tervek teljesítéséhez
11 pontos akciótervet készítettek:
- Energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k támogatása
- Széchenyi-kártya program folytatása
- Gyármentő program, melynek része a gyármentő hitel és garanciaprogram
- Kamatstop kiterjesztése a kkv hitelekre
- Nemzeti Tőkeholding létrehozása
- Agrárvállalkozások számára hitelmoratórium
- Turisztikai akcióterv
- Rezsicsökkentés fenntartása az átlagfogyasztásig
- Élelmiszerárstop fenntartása
- Lakossági kamatstop fenntartása
- Diákhitel kamatstop bevezetése
Továbbra is hiszünk a hitelezés alapú növekedésben és a hitelezés segítésében - állította Nagy Márton. Hitel nélkül nincs növekedés, ezért támogatjuk azt. Még akkor is így van ez, hogy egy 18 százalékos effektív MNB kamat mellett a hitelpiac a kiszáradás kockázatával fenyeget állami támogatás nélkül.
A kormány döntött arról, hogy a fejlesztési bankokat is a recesszió elleni háborúba küldi. Nagyobb szerepvállalásukat tartjuk szükségesnek - mondta a miniszter. Hozzátette:
Az MFB-nél és az Eximnél is 100-100 milliárd forintos tőkeemelést hajtunk végre, amiből új tőkeprogramok és hitelprogramok indulnak.
Az MFB-nél a 100 milliárd forintos tőkeemelés mintegy 800 milliárd forint új tőkebefektetést fog eredményezni, ami már az új tőkeholding alatt fog létrejönni és ezen alapoknak ágazati vagy vállalati méret szerinti fókusza lesz. Célzott tőkeprogramok jelennek meg.
Az Eximbank 100 milliárdos tőkeemelése 500-600 milliárd forintos új hitelprogramot indít el. Forint esetében 5 százalékos, euró esetében 3,5 százalékos maximális kamata lehet 3 évig. Ezek a hitelprogramok inkább a közép és nagyvállalatoknak fognak szólni. Kapacitásnövelő, technológiafejlesztő, kifektetést segítő beruházásokat is szolgálnak majd ezen hitelek.
Összesen 1500 milliárd forintos programot hozott létre a kormány, amely a GDP 2 százaléka, ezzel szeretnék a hitelpiacot megvédeni.
Hosszabb távon új gazdaságstratégiai modellre van szükség - emelte ki Nagy Márton
Ebben a legfontosabb rész a tőkevonzás megtartása, akár növelése, a hazai ipari és kkv szektor fejlesztése és átsegítése ebbe az új modellbe.
Egy új, globális FDI stratégiát fognak választani a nagy multinacionális cégek. Mert amellett, hogy a stabilitás, a munkaerő nagyon fontos, az energia elérhetősége is egyre fontosabbá válik. Ezért a tőkéért harcolni kell, de nem csak a bevonzás, hanem a megtartás is nagyon fontos lesz.
Kkv-kat is segíteni kell, nem csak a generációváltáson keresztül, hanem, hogy a multikhoz való kapcsolódásuk, beszállítói láncuk megmaradjon.
A bank és biztosítási piacot is versenyképessebbé kell tenni. A biztosítási piacra is egyre nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni. A konszolidáció és a verseny növelése cél.
A kifektetések még erősebb támogatása is előtérbe kerül.
Magyarországon a cél, hogy a 4,5 - 5 százalékos gazdasági növekedés fennmaradjon.
A Garantiqáról szólva Nagy Márton elmondta, hogy a hitelgarancia cég vezetésével nagyon elégedett, a cég megújult és többszörösére emelte a garanciavállalásokat, gyorsította a hitelezést.
Kérdésre a miniszter elmondta, hogy a benzinársapka kivezetése 2-2,3 százalékponttal emeli az inflációt, amelynek nagy része megjelenik a decemberi inflációban is. Jövő év decemberére viszont kiesik, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jövő decemberben viszont egyszámjegyű legyen az infláció.
Ezekkel az emelt üzemanyagárakkal is bőven az uniós alsó egyharmadban vagyunk.
A növekedés.hu kérdésére Nagy Márton elmondta,
a jegybank egy független intézmény, így a jegybankelnök függetlenül a kormánytól akár kritikát is megfogalmazhat, megteheti. Azt kell nézni, hogy igaza van, vagy sem. Egyetértek a pénzügyminiszterrel, aki azt mondta, bizonyos dolgokban igaza van.
De azt látni kell, hogy a magyar gazdaság nagyon stabil állapotból indul, nem csak a növekedés, hanem a foglalkoztatás oldaláról is. A folyó fizetési mérleghiány, a költségvetési hiány pedig csökkenni fog a következő években, de az ikerdeficitet nem lehet egyik évről a másikra megszüntetni.
Vannak véleménykülönbségek, ezt tiszteletben tartjuk.
De úgy gondoljuk, hogy a költségvetési politika helyes volt. Hiszen a Covid válság után a költségvetési hiány végig csökkent 8 százalék fölöttiről most 4,9-re, jövőre 3,5-re. Az inláció leszorítása érdekében mindent megteszünk. Az árstopok nem növelték az inflációt, ebben nem értünk egyet a jegybankelnökkel, de nem kell mindenben egyetértenünk.
Másik kérdésünkre, hogy miért van egyik nap benzinhiány, majd egy napra rá lehet tankolni a kutakon, hogyan töltötték fel azokat ilyen gyorsan, Nagy Márton elmondta,
a hazai kiskereskedelmi láncokat a 70 százalékban Mol látta el, 30 százalék a többi hálózat importja. Ez az import megszűnt, amikor belépett az ársapka. Ezt azonban a Mol tudta kezelni. December 5 óta új szankciók vannak az orosz olajra és tengeri olajra. Sokkal erősebb gázolaj és benzin hiány alakult ki.
Most, hogy kivezetették az ársapkát,
újra megéri viszont behozni üzemanyagot a többi hálózatnak, tehát ismét belép az import, ezért van újra benzin a kutakon.
Mi az oka, hogy az MNB hűtené a gazdaságot, a kormány pedig folyamatosan hitelprogramokat jelent be. Az egyik hűt, a másik fűt - kérdeztük a minisztert.
Válaszában a miniszter elmondta: az MNB az inflációt akarja leszorítani.
A kormány gazdasápolitikájának viszont az a célja, hogy elkerüljék a recessziót.
Természetesen fontos, hogy leszorítsuk az inflációt, fontos az egyensúly javítása, de úgy, hogy annak a növekedési áldozata a lehető legkisebb legyen. Mi így mérlegelünk - emelte ki.
Minden lépésünkkel azt mérlegeljük, hogy milyen lépés az, amely a legkisebb növekedési áldozattal jár. Melyek azok a csoportok, amelyeket célzottan ki kell venni a megszorítási hullámból. A kkv szektor, a lakáshitelesek, a diákok azok, akiket ki kell venni. Ezért vannak kamatstopok. Ez az áldozat nem elfogadható semmiképp - tette hozzá.
Az MNB-nek nincsenek olyan eszközei, amely képes az infláció hűtése közben ezeket a komplexitásokat kezelni.
Neki csak egy eszköze van a kamatláb. Ha emel, minden részpiacon emel, ha csökkent, mindenhol csökkent. Nem teheti meg azt, hogy egyes csoportoknak nem emel. Nem tud eltéríteni.
Mi pedig azt gondoljuk, hogy bizonyos célpiacokon el kell téríteni a kamatlábat - állította Nagy Márton.
