Nagy Márton: Öveket becsatolni, elkerülhetetlen a recesszió jövőre!

A magas inflációt jövőre már lejjebb lehet vinni, de a recessziós veszélyeket nagyon nehéz lesz kezelni - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium mai rendezvényén.

- A következő időszak a legfelkészültebb közgazdászok tudását is próbára fogja tenni. Sok válságot láttam már, de az előttünk álló nehéz és különbözik az előzőektől - fogalmazott Nagy Márton. 

Jobban kell ma félni a recessziótól mint az inflációtól

- hangsúlyozta. Mint mondta, a magas infláción túl leszünk 2023-ban, de utána jön a neheze. Ezért is fontosnak nevezte, hogy megegyezzünk az uniós forrásokról, melyekről - mint fogalmazott - őszre összejön a megállapodás, "rajtunk nem fog múlni".

Kiemelte, hogy a magas infláció, majd a recesszió után növekszik a pénzügyi, gazdasági és politikai válság kockázata a fejlett államokban.

Infláció ördögi kört alakít ki

- Az 1980-as évek óta a legmagasabb infláció van a fejlett országokban, és egyelőre nem látszik a vége, a német infláció is csak átmenetileg csökkent kicsit - húzta alá.

Az áram és a gáz ára gyakorlatilag felrobbant, amióta az Északi Áramlaton lecsavarták a gázt, és Kína visszajön a Covidból. Így gyakorlatilag minden országban meglepetések vannak az infláció mértékében

- tette hozzá.

Idén 11-12,6 százalék lesz az infláció a jegybank legfrissebb előrejelzése szerint.

Jelenleg nincs pesszimista előrejelzés, mert minden nap jön kínálati sokk a gazdaságban. Olyan ellátási problémákkal kell szembesülni, amelyek egyre feljebb tolják az inflációt, így egy ördögi kör alakul ki - fogalmazott.

A magas inflációra ugyanis reagálnak a jegybankok, ami erősíti a dollárt, ennek következményeként pedig minden más fizetőeszköz gyengül. Mindez az importált inflációval még jobban emeli a drágulás ütemét.

Mint mondta, Amerika átnyomja az inflációt más országokba, a dollár ugyanis erősödik.

Gyakorlailag brutális dollárerősödés zajlik, miközben egy megélhetési válság alakul ki.

Ebben a megélhetési költségek növekednek, az életszínvonal csökken, ezzel párhuzamosan a szociális háló és a fiskális mozgástér is zsugorodik.

A megélhetési válság kezelése nehéz, mert az infláció elszegényíti a társadalmakat - fűzte hozzá.

Magyarország az inflációt kezelte az árstopokkal, és más országok is küzdenek az infláció ellen különböző módszerekkel.

Mi az inflációt kezeljük, több országban pedig annak a hatását próbálják enyhíteni

- hangsúlyozta.

Öveket becsatolni, recesszióra felkészülni

Az infláció letörése nehéz feladat, ezért a recesszió ekerülhetetlen 2023-ban illetve 2024 első félévéig.

- Mesterséges recesszióval tudatosan toljuk be az országot a recesszióba: ha például felvisszük a munkanélküliséget, az lecsökkenti a keresletet, és leviszi az inflációt, de ez politikailag egy rémálom - mondta.

2023-ban recesszió lesz a fejlett országokban, az Európai Központi Bankot pedig bele fogják kényszeríteni a piacok a kamatemelésbe - mondta Nagy Márton.

Romló hangulatindexeket látunk a világban, a gabona, a vasérc, és az alumínium ára csökken, ami tisztán a recessziós félelem miatt zajlik.

A piacok ugyanis csökkenő keresletre, masszív visszaeső keresletre számítanak.

A közgazdászok 68 százaléka szerint 2023-ban recesszió lesz Amerikában, a Bloomberg szerint 30-35 százalék, hogy Európában is recesszió lesz - fejtegette.

Extrém stagflációs környezetben vagyunk, ami azt jelenti, hogy kétszámjegyű inflációban recesszió van.

Mindez megemeli a pénzügyi, a gazdasági és a politikai válság kockázatát. Ilyenkor pedig felértékelődik a stabil kormányzat és a nagy társadalmi felhatalmazás - tette hozzá.

Mediterrán válság 

A családok és a munkahelyek megvédése a magyar kormány egyik célja, ez különösen fontos, mert 2023-ban pénzügyi, gazdasági és politikai válság kockázata jelenik meg majd Európában is.

Hangsúlyozta: a mediterrán országok válsága el fog érni Magyarországra. Több dél-európai ország 100 százalék feletti államadóssággal rendelkeznek, az Európai Központi Bank az alacsony kamatokkal és kötvényvásárlásokkal segíti őket.

A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szeint jövőre 2-3 százalék lehet a magyar növekedés, ami a növekedési előnyünk fenntartása mellett elvileg azt feltételezi, hogy nulla körüli növekedés lehet az euróövezetben. 

Kitért arra is, hogy csak idő kérdése, hogy a munkaerőpiacon is romló hangulat alakuljon ki, mert amikor a gazdasági hangulat elromlik, akkor ugyanez igaz a munkaerőpiaci hangulatra.

A nagyon feszes munkaerőpiac miatt maradt optimista a hangulat a munkaerőpiacon, miközben romlanak a növekedési kilátások.

A romló fizetési mérleg most természetes

Magyarországon ebben a válságban természetes a romló fizetési mérleg az energiaimport, és a magas energiaárak miatt. Érdemi beruházások zajlanak ugyanis nálunk, 27 százalékos a beruházási ráta, ami az Unióban az egyik legmagasabb. A befektetések azonban az energiaintenzív ágazatokba érkeznek. 

Jövőre csökken a folyó fizetési mérleg 5 százalék alá, ezért is fontos az uniós források lehívása.

Összesen 37,5 milliárd euró uniós pénzről van szó, ebből 22 milliárd a kohéziós politika a 2021-27-es költségvetésből, vagyis a többéves pénzügyi keretből (MFF).

Ezt meg fogjuk kapni, az uniós pénzeket be kell húzni

- fogalmazott a miniszter.

Az úgynevezett helyreállítási alap (RRF) nekünk járó forrásaiból 9,6 milliárd euró a hitel, és 5,9 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás.

Ez utóbbi tétel valójában a tárgyalás lényege, ezt is be kell húzni, erről megy a vita. A feltételeket teljesíteni fogjuk, ősszel meglesznek a megállapodások, rajtunk nem fog múlni

- fogalmazott.

A háború lezárása lenne a megoldás

A háborúról szólva kiemelte: ennek lezárása segítene az infláció letörésében és a recesszió elkerülésében. Ezen kívül egy hatalmas bizonytalansági faktort venne ki a gazdaságból.

Mint mondta, a válság kezelésének olcsó módja a béke lenne, a drágább verzió pedig a gazdaság betolása a recesszióba.

Az árstopokról szólva úgy fgalmazott, hogy az árstop önmagában nem jó dolog, ki kell majd vezetni, de a rezsicsökkentést meg kell védeni.