Nagy zuhanás után a harmadik helyre jött fel a hazai tejipar a régióban

A tejtermékek iránti világpiaci kereslet erőteljesen növekszik, és az Európai Unió 2015-től megszüntette a termelést korlátozó kvótarendszert, azonban a szigorodó környezetvédelmi előírások és korlátozások valószínűleg fékezni fogják az ágazat fejlődését - olvasható az OTP Agrár szakértőinek nemrég megjelent elemzésében, amelyről a növekedés.hu itt írt bővebben. 

A tejtermelés és a tejipar magyarországi jövőjével foglalkozó cikkükben a szakértők összefoglalták azokat a kitörési pontokat, ahol a hazai tejiparnak fejlődnie kell ahhoz, hogy ne vesztesként élje meg az előtte álló változásokat. 

1990 után nagyot zuhant a kibocsátás

A hazai tejipar kibocsátása a csúcsot 1988-ban érte el, ekkor 2787 millió liter tejet sikerült megtermelni egy év alatt. Ezután nem sokkal,a rendszerváltást követően nagyon gyorsan leépült az ágazat. Ez számszerűen azt jelenti, hogy 1990 és 1993 között, három év alatt a 2763 millió literes éves termelés 2019,5 millió literesre apadt. A mélypontot 2010-ben érte el a szektor, ekkor alig több mint 1640 millió liter tejet termeltek meg itthon. Azóta újból lassú növekedési pályára állt az iparág, 2020-ra azonban még mindig nem sikerült megközelíteni a rendszerváltás előtti szintet.

Dobogós helyen a régióban

A régióbanegyedül Csehország és Ausztria előz minket, a szomszédaink közül. Az előbbi 3192 tonnát, míg az utóbbi 3137 tonna tejet szállít be a helyi tejüzemekbe, ami viszont közel kétszerese a magyar 1625 tonnás értéknek. (Ha Lengyelországot is belevonnánk ebbe az összehasonlításba egyértelműen első helyen állna a 12 464 tonnás értékével.) Hazánk tehát még felfért ebben rangsorban a dobogó alsó fokára. Minket a nálunk területileg jóval nagyobb Románia követ 1132 tonnával, őket pedig Szerbia 907 tonnával. Ezután jön Szlovákia. A néhány évvel ezelőtti szlovák alacsony zsírtartalmú UHT-s tej dömping után azt gondolhatnánk, hogy Szlovákia óriási tejtermelési kapacitással bír. Ez azonban úgy tűnik téves feltételezés lenne, ugyanis a szlovák tejüzemekbe mindössze 832 tonna tejet szállítanak be.A szlovák kibocsátás amúgy arányaiban hasonló intenzitású mint a magyar, hiszen körülbelül fele akkora területen állítanak elő alig több mint fele annyi feldolgozandó tejet mint mi. A szlovákok után Szlovénia jön 580 tonnával, a sereghajtó pedig Horvátország a maga 434 tonnájával.

Nemcsak a méret számít

Ha az összehasonlításba bevonjuk a többi európai országot is, akkor hazánk már inkább a középmezőnybe tartozik.

A csúcstartó Európában nyilvánvalóan Németország, 32 552 tonnával. A második helyezett 24 790 tonnával Franciaország. Ezután jön Hollandia. Az apró nyugati ország valójában elképesztő tejtermelő kapacitással bír, szó szerint maximumra van járatva a területük kihasználtsága (ez amúgy más mezőgazdasági ágazatok esetében is igaz). A holland tejüzemekbe 13 986 tonna tejet szállítanak be.

(A holland mezőgazdaság sikerességének az okairól a növekedés.hu elemzése ide kattintva olvasható.)

Ezzel a harmadik helyen állnak a rangsorban, viszont ha az ország területére vetített termelékenységet vesszük figyelembe, akkor biztos hogy Hollandia a csúcstartó. Ez azért érdekes, mert a Benelux állam még Magyarországnál is kisebb, és kevesebb a mezőgazdasági potenciállal bíró területe, mégis ilyen óriási kibocsátást képes elérni.
A top ötös elit klubba Olaszország és Lengyelország fért még be. Nagy európai, de unión kívüli tejtermelőként Törökországot érdemes még kiemelni, ők a hatodikok a listán 9 841 tonnával. Ez az ország hatalmas méreteit figyelembe véve nem egy kiugró érték. Területarányosan a termelékenységük elmarad a miénktől, ugyanis Törökország nyolc és félszer nagyobb mint Magyarország, miközben csupán hatszor annyi tejet szállítanak a feldolgozókba. Hasonló a helyzet Spanyolországgal is (7449 tonna). Hiába termelnek nominálisan sok tejet, ha az ország méreteit is figyelembe vesszük sok másik ország termelékenyebb náluk.

A rangsorban fontos kiemelni Írországot is 8541 tonnával, ami méretarányosan egy rendkívüli érték, termelékenység szempontjából ők is toplistások a Hollandok mellett. Hazánk az összehasonlításban inkább átlagos helyet foglal el. A 30 vizsgált országból mi a 17. vagyunk.

Rangsor: A tejfeldolgozókba szállított nyerstej mennyisége országonként; Forrás: Eurostat

Meglepetések a tejfeldolgozás terén

Az Eurostat a sajtgyártás volumenét is vizsgálja. Ebből a szempontból kicsit rosszabbul teljesítünk. A 20. helyet foglaljuk el a 30-ból. Ezen a listán a két legnagyobb meglepetés Bulgária és Görögország, ugyanis őket a feldolgozókba küldött tej szempontjából messze előzzük, a sajtgyártásban viszont kifejezetten jól szerepelnek. Ennek valószínűleg az az oka, hogy nagy mennyiséget állítanak elő a közkedvelt mediterrán sajtjaikból. Érdekes módon amúgy Románia is valamivel több sajtot termel mint mi.

Vaj termelésben még gyengébben szereplünk, itt csak a 22. helyet csíptük meg. 

Más tejtermékeket gyártunk

A hazai tejipar a sajtféleségek gyártása és a vajtermelés területén gyengébben teljesít, ahhoz képest, amennyi tejet összességében feldolgozunk. Ennek részben biztosan az az oka, hogy olyan tejtermékeket is gyártunk, amelyek sok másik országban ismeretlenek. Ilyenek a tejföl, a túró, vagy éppen a túró rudi. 

Máshogy számol az Eurostat

A magyar és a többi európai ország tejiparának összehasonlításakor meg kell jegyezni, hogy az Eurostat más mértékegységet használ, mint a KSH, a tej tömegét nézi, nem pedig a térfogatát, ez azonban önmagában jelentős eltérést nem okozhat a számokban, mivel 1 liter nyerstej épphogy csak egy hajszálnyival több mint egy kilogramm. Ennek ellenére, mégis egy jelentősebb eltérést érzékelhetünk a KSH és az Eurostat adatai között. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a KSH a tényleges, teljes tejtermelést veszi alapul, az Eurostat viszont azt vizsgálja, hogy mekkora mennyiségű tej érkezett be a tejfeldolgozó üzemekbe, így pedig már érthető, hogy az uniós statisztikai hivatal értéke miért kisebb mint a KSH-é, a magyarban ugyanis benne van a nyerstejként értékesített/elfogyasztott mennyiség is (gondoljunk csak bele a vidéki tejeskocsik is nyerstejet árulnak), míg az Eurostatosban nincs. Ez azonban az összehasonlításban feltehetően nem idéz elő torzulást, mivel a többi ország esetében is ugyanilyen módszerrel számolt az Eurostat.

Jobban is szerepelhetnénk

Összességében a fenti összehasonlítások alapján az látható, hogy a magyar tejipar az európai középmezőnybe tartozik, míg régiós szinten a harmadik helyen állunk. A hazai tejágazat még mindig nem érte el a rendszerváltás előtti szintet, és jelentősebb a lemaradásunk a sajt és a vaj teremelés területén. Adottságaink alapján akár jobban is szerepelhetnénk, de ehhez komoly fejlesztésekre lenne szükség, ezekről a cikk elején idézett elemzés ír bővebben.