MATE rektor: Teljes önellátást és 20 millió ember eltartását is biztosítja a magyar agrárium 2030-ig

Milyen változtatásokra készülnek az egyetemen, hogy modernebbé és versenyképesebbé tegyék a képzést?

Valóban szükség van a képzési rendszerünk fejlesztésére. Nem azért, mert rossz lett volna a régi, hanem mert – bármennyire is hihetetlen –

az agráriumban gyorsabb volt a fejlődés az elmúlt években, mint például a csúcstechnológiát alkalmazó autóiparban.

A másik ok, hogy négy egyetem, illetve egyetem rész, továbbá 22 kutatóintézet került egységes vezetés alá a MATE intézményrendszerében. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az egységeknek a párhuzamos működtetése nem lehetett költséghatékony hazai szinten.

Ezért komoly szakmai szempontok alapján és nemzetközi példák figyelembevételével alakítjuk át a képzési rendszert.

Megszüntetjük a párhuzamosságokat, ami együtt jár bizonyos szervezeti egységek átpozícionálásával is. Sőt, miután a megújult rendszerben felszámoltuk a duplikációkat, ezért a túlburjánzott vezetői struktúra racionalizációjára is lehetőségünk adódott.

Mindez persze nem megy egyik napról a másikra, két-három éves folyamatról van szó, amelynek során az elavult, versenyképtelen képzéseket megszüntetjük, helyettük újakat indítunk, hogy ki tudjuk szolgálni a gazdaság részéről diktált piaci elvárásokat.

A képzési oldal mellett az intézményi infrastruktúrát is korszerűsítenünk kell, hiszen van, ahol helyhiánnyal és van, ahol óriási kihasználatlan épületkomlexumokkal rendelkezünk. Az elképzelések szerint Gödöllőn építjük fel az új egyetem fő kampuszát, amelyhez a meglévő mellé, még további 2000 fős kollégiumi kapacitásbővítéssel is tervezünk, továbbá egy sport és szabadidős központ kiépítése és a meglévő infrastruktúra rekonstrukciója is a terveink között szerepel. Az ezzel kapcsolatos tervezés már elkezdődött. 

Mekkora összegről van szó?

Az előzetes kormányzati egyeztetések alapján,

mintegy 200 milliárd forintot költhetünk el a fenti célok megvalósítására, azaz a magyar felsőoktatás legnagyobb beruházásáról van szó. 

Hogyan szeretnének együttműködni a hazai vállalatokkal a gyakorlati képzések során?

A mezőgazdasági képzés mindig nagyon gyakorlatorientált volt, ezért az előd intézmények is igyekeztek közvetlen kapcsolatban lenni az agrárvállalkozásokkal.

A jövőben viszont már minden kutatási és fejlesztési munka kizárólag a piaci szereplőkkel együttműködésben történik majd.

Jelenleg is 150-160 partnerrel van duális képzési együttműködésünk számtalan területen. Ez kiemelten fontos, hiszen, ha a hallgatók belépnek a duális rendszerbe, máris számtalan piaci szereplővel dolgozhatnak együtt. A meghatározó agrárgazdasági szereplőkkel már léteznek ilyen jellegű kapcsolataink, de tovább szeretnénk bővíteni az együttműködő partnerek körét.

A nemzetközi trendekhez igazodva a vállalatokkal közös kutatóközpontokat, tudásparkokat szeretnénk létrehozni, amely az egyetem, illetve a hallgatók, valamint az agrárvállalkozás számára is kifejezetten előnyös. 

Emellett a tangazdasági képzésünk számára rendelkezésre álló 12 ezer hektáros területen is a hazai gazdaságok számára jól hasznosítható technológiákat kívánunk meghonosítani.

Célunk, hogy a teljes vertikumot felölelő termelési struktúrákat be tudjuk mutatni, kezdve az alapanyagtermeléstől, egészen a feldolgozásig.

Vagyis idővel az agrárium minden ágazatában szeretnénk eljutni a bemutató gazdaság szintű feldolgozóüzem kivitelezéséig.
Fontos célunk, hogy az eddigi hagyományokkal szakítva már ne csak a nagygazdaságok igényeit elégítsük ki az oktatással, kutatással, hanem a kisebb cégek, a családi gazdaságok sajátosságait is figyelembe vevő képzési struktúrát hozzunk létre.

Hogyan lehetne az agrárszakma elöregedését megakadályozni?

Az elöregedésre ne csupán problémaként tekintsünk, hanem lehetőségként is.

Egyrészt igaz, hogy jelentőségéhez és lehetőségeihez képest nem elég népszerű az agrárium a fiatalok körében, tehát igyekeznünk kell vonzóbbá tenni az ágazatot. Másrészt viszont lehetőség is, mert az agráriumban zajló robbanásszerű technológiai változás és fejlődés az idősebb generációk számára már nem is olyan könnyen lekövethető.

Az egyetemről kikerülő ifjainknak azonban természetes, sőt vonzó is lehet, ha sikerül megmutatnunk az ebben rejlő kihívásokat. Magától értetődő, hogy fiataljaink gond nélkül képesek kezelni azokat a digitális eszközöket, újításokat, amelyekkel korszerűen irányítható ma egy gazdaság. Nagy kérdés, hogy mennyi lesz az agráriumban az új belépő, de ezt a kérdést sem szabad túlmisztifikálni, mert a modern technológiák alkalmazásával jelen van egyfajta koncentráció is, láthatóan folyamatosan nőnek azok a birtokméretek, amelyeket a digitális eszközök alkalmazásával gond nélkül irányítani lehet.

A hangsúly tehát inkább a belépők minőségén és tudásán van, nem pedig a mennyiségen.

Ugyanakkor az is biztos, hogy munkaerőre mindig szükség lesz, azonban másfajta munkaerőre, mint azt ma gondolnánk. A digitális technológia térnyerésével ugyanis egyre képzettebb, professzionizáltabb munkavállalói körre lesz szükség, ha a hazai agrárgazdaság érdekeit szeretnénk kiszolgálni.

Hová tud fejlődni a magyar agrárium 2030-ra, képesek lehetünk a teljes önellátásra?

Gyakran ismételt állítás, hogy a magyar agráriumban megvan a lehetőség arra, hogy akár húszmillió ember élelmezését is gond nélkül megoldja. Ez azonban egyelőre csak lehetőség, amihez most komoly támogatást is kaphat az ágazat. Ahhoz, hogy ez valósággá váljon,

hatalmas összeg, 4265 milliárd forint fog a magyar agrárium rendelkezésére állni.

Ha ezt az összeget okosan és céltudatosan használjuk fel, akkor tíz év alatt eljuthatunk odáig, hogy az ország még egy havária helyzet, a határok lezárása esetén is képes lesz a teljes és tökéletes önellátásra. Ehhez azonban a kertészeti és az állattenyésztési ágazat fejlesztésére, illetve a feldolgozóipar átalakítására feltétlen szükség lesz.

Ez egyben azt is jelentené, hogy a jelenlegi 2600-2700 milliárd forintos éves agrárkibocsátás megduplázódna.

Ezt koronázhatná meg annak az agrártechnológiai tudásnak az exportja, amely az országban, továbbá az egyetemen felhalmozódott. 

Milyen lépéseket terveznek az agrárdiplomácia és a nyelvi képzés megújítására?

Nyelvi intézettel rendelkezünk, megfelelő az oktatás színvonala,

de a nyelvoktatás nem elsősorban az egyetem feladata, inkább a középiskoláké.

Az egyetemen már az idegennyelveken történő képzésnek kellene történniük optimális esetben. Ezzel együtt természetesen lehetőség van olyan nemzetközi képzési programokon részt venni, amelyek jelentősen segítik a nyelvtudás tökéletesítését.
Az agrárdiplomácia és az egyetem nemzetközi beágyazottságának fejlesztése fontos része a programunknak. Ennek során már most is 102 országból, mintegy kétezer külföldi hallgatónk van, akik jó hírét vihetik az egyetemnek, illetve a magyar agrártudásnak. Ezzel azonban nem elégszünk meg.

A külföldi diákok jelenlegi, 13-14 százalékos arányát szeretnénk 20 százalék fölé emelni. Ezért is nyitottunk több ügynökséget Afrikában, de dél-amerikai és ázsiai országokban is szeretnénk hasonló projekteket.

Ezek az ügynökségek nem csupán a hallgatók toborzásával foglalkoznak, hanem együttműködéseket, sőt akár kontinenseken átívelő vállalkozásokat is szervezhetnek, vagyis egyfajta élő szakmai kapcsolatot jelentenek az adott térséggel. Ebbe az együttműködésbe természetesen beleértendő a termékekkel történő kereskedelen és a tudásexport is. Szerencsére ebben a feladatban komoly segítségünkre vannak a velünk együttműködő piaci vállalkozások, de jelentős támogatást kapunk az Agrárminisztériumtól és a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól is. 

Hogyan szeretnének előre jutni a felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorában?

Bár fontos a különbözű rangsorokban elfoglalt hely, az számunkra nem cél, hanem inkább eszköz.

Ha jó az oktatási program, ha versenyképes az intézmény gazdálkodása, ha kellőképpen beágyazott nemzetközi viszonylatban az egyetem, ha jó az oktatói gárda, akkor ezek sokszorosan erősítik egymást.

A cél pedig, hogy Közép-Európa legjobb agráregyetemévé fejlődjünk, ehhez pedig minden rendelkezésünkre álló erőforrást készek vagyunk megszervezni és mozgósítani.