Nagy változás előtt egy hazai ágazat, amiben valaha vezetők voltunk, de most importra szorulunk

Hány tagja van a Magyar Gombatermesztők Egyesületének, mióta fogják össze a szektort?

A Magyar Gombatermesztők Egyesületének sajnos már csak néhány tucat tagja van. Több mint 15-20 éves múltra tekint vissza ez a típusú egyesülés, jóllehet voltak más gombaipari szövetségek, együttműködések is, csak nagyon nehezen lehet összefogni a gombatermesztőket, mert mindenkinek önálló elképzelései vannak.

Ez talán egy historikus okból alakult ki, mivel már a ’70-es ’80-as években mindenki önállóan indult el valamilyen irányba és a ’90-es években már több száz gombatermesztő volt a piacon.

Az évtized elejére kialakult egy nagyon pezsgő élet a gomba iparágban, ami annak köszönhető, hogy

a rendszerváltás után mindenki vállalkozni szeretett volna, és több tucat kereskedő összefogta a gombatermesztőket, de tulajdonképpen egy nagy általános gombaipari szövetséggé nem nagyon tudott ez formálódni,

aminek az lett a legnagyobb hátránya, hogy már azok a fejlesztések is elmaradtak, amiket a ’90-es években meg kellett volna hozni. Ezt követően pedig a kétezres években egy jelentős visszaesés történt az iparágban.

Mutsy Árpád, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének vezetője

Hogy áll ma Magyarországon a gomba szektor, mennyire viselte meg a járvány?

A gombaszektort Magyarországon éppúgy, mint Európában különböző izgalmas kihívások elé állította

a járvány, azonban bármily meglepő, az ágazatra összességében pozitív hatással volt,

ugyanis a friss, egészséges zöldség – gyümölcs élelmiszer kategóriába tartozó gombához, - habár önmagában se nem gyümölcs, se nem zöldség – nagyon pozitívan viszonyultak a vásárlók és

inkább növekedett a fogyasztás Európában és Magyarországon is.

Ezáltal pedig természetesen a kereslet is növekedett.

Ehhez nagyban hozzájárul a vállalkozásunknak, a Bio-Fungi Kft.-nek a reklám-marketing tevékenysége, a chefgomba.hu honlapunk, amelynek segítségével a fogyasztóink nagyon sok receptet tudtak elérni és ebben a járványos időszakban nagyon sok ízletes, finom, és egészséges gombát tudtak készíteni.

A fenti megállapítások egyébként igazak a nyugat-európai piacokra is szinte kivétel nélkül. Akár a német, osztrák, angol, belga vagy francia piacot nézzük, mindegyiken növekedett a gombafogyasztás. Sőt az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában is ezek a trendek voltak megfigyelhetők.

Európai szinten mekkora termelőnek számít Magyarország?

Sajnos nagyon picinek.

Nem éri el az európai szintnek a két százalékát se.

Ez azért szomorú, mert a második világháború előtt Magyarország a világ második – harmadik legjelentősebb gombatermesztője volt és azóta sikerült nagyon lecsúsznunk,

így már olyan országok is megelőznek bennünket, mint Románia, ahol 20 évvel ezelőtt még nem volt gombatermesztés.

Ennek egyébként az-az oka, hogy a magyar gombatermesztés rendkívül visszaesett a 2000-es évek elején.

Légifelvétel a Bio-Fungi Kft. gombafarmjáról

Én úgy éreztem az utóbbi években történtek fejlesztések az iparágban. Milyen állapotban érte a hazai gomba szektort a járvány? Növekedő pályán állt az ágazat?

Igen vannak fejlesztések, sőt, mi magunk is végrehajtottunk fejlesztéseket, de sajnos nagyon sok szereplő esett ki korábban, sokan egyszerűen csak abbahagyták a termelést, de olyanok is voltak, akik kiöregedtek a szakmából,

és hiányzik az utánpótlás, egy második generáció.

Akik viszont megmaradtak, azok bővítettek, fejlesztettek és hallatták is a hangjukat.

Visszautalva még a járványra, sajnos azért negatív hatásai is voltak. A legelső időszakban, a COVID első öt hónapjában a nagybani piac összeomlása, a hazai kereslet visszaesése, a zöldség – gyümölcs kiskereskedők elbizonytalanodása okozott egy komoly zavart és ott volt is egy komoly visszaesés.

Emellett a HORECA szektor gyakorlatilag nullára zuhant vissza és Magyarországon is jelentős azon termesztők száma, akik a vendéglátóipar számára szállítottak be. Őket nagyon komolyan érintette a pandémia.

Szerencsére a mi vállalkozásunk, tehát a Bio-Fungi és az Eurochamp Kft.-t nem tartozott ezek közé a cégek közé, mivel a mi partnereink nem a HORECA szektorból kerülnek ki. Azon szomszédos országok gombapiacát, ahol nagyon fontos a vendéglátás, a turizmus, mint Ausztria, Szlovénia, Horvátország még keményebben érintette a korlátozások miatti piacszűkülés.

A Bio-Fungi Kft. telephelye

Ezt ellensúlyozandó a kiskereskedelemben ott volt növekedés, ahol tudták a szupermarket láncoknál ezt kompenzálni, illetve, ahol a láncok több fogyasztót tudtak elérni.

Szomorúan hallom, hogy a gomba szektorban sincs utánpótlás, nem ön az első, akivel az agrárgazdaság területéről interjút készítettem és azt mondja, hogy hiányoznak a fiatalok a pályáról…

Igen, sajnos Magyarországon

az elmúlt harminc év alapján azt lehet mondani, hogy a mezőgazdaság minden vonzerejét elveszítette az új generációk tekintetében és nem tudta megszólítani a fiatalokat, ami egy nagyon szomorú tendencia.

Sokan a mezőgazdaságtól többek között azért fordultak el, mert az iparosodás, a számítástechnika, illetve a modern tudományok más területeken inkább hódítottak mint az agráriumban, jóllehet

a tőlünk nyugatabbra eső országokban, már akár Ausztriában is, de főképp az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában a mezőgazdaság, az élelmiszeripari termelés a reneszánszát éli és nagyon sok a fiatal belépő ezekben az ágazatokban.

Nem beszélve arról, hogy a modern mezőgazdaság legalább annyira technológia-orientált, mint az űrkutatás vagy bármilyen autóipari fejlesztés, hiszen itt is megjelent a mesterséges intelligencia, a drónhasználat, a különböző robotizációk, akár a szedés, az ültetés vagy a növénytermesztés területén – hiszen már robotizált, GPS vezérelt traktorok is léteznek.

Tehát a mezőgazdaság már nem arról szól, hogy kint a földön kell izzadva kapálni, hanem nagyon izgalmas feladatok állnak a modern kor gazdái előtt,

arról nem beszélve, hogy az egészséges élelmiszer termelés egyre újabb és komolyabb kihívásokat teremt.

A Bio-Fungi Kft. telephelye, napjaink gazdái itt is nap mint nap azért dolgoznak, hogy egészséges élelmiszert termeljenek a modern kor kihívásainak megfelelve

Ezért is szomorú, hogy Magyarországon a mezőgazdasági oktatás szétszabdalódott.

Most egyébként ebben történt előrelépés, ugyanis a Gödöllői Egyetemen egy úgynevezett mezőgazdasági szuperegyetemet hoztak létre, ami nagyon dicséretes,

mivel azt tartom egy hatalmas problémának, hogy túl sok mezőgazdasági intézmény van és még mindig nem kellően koncentrált az oktatás.

Elég csak arra gondolni, hogy a világ elsőszámú mezőgazdasági egyeteme minden más intézményt megverve a holland Wageningen-i Egyetem, ami Hollandiában az egyetlen agráregyetem. Ezt figyelembe véve az én saját megítélésem szerint teljesen felesleges sok mezőgazdasági intézményt fenntartani, inkább egy nagy létesítménybe kéne elvinni a kutatókat, tanárokat és oda kellene a forrásokat is összpontosítani, hogy az így létrejövő minőségi oktatás vonzza a fiatalokat.

Említette, hogy hazánk kis termelőnek számít Európában, mennyire termelünk exportra?

A magyar gombatermesztés fejlődésének az elmúlt két évtizede, mint mondtam nem a legdicsőségesebb, de körülbelül 1990-től 2000-ig nagyon komoly fejlesztések történtek az export területén is. Sőt már a ’80-as években vittünk ki gombát Ausztriába. Szerencsére pont ez az a része az ágazatnak, ami túlélte az elmúlt éveket, és

az exportpiacunkat Ausztriában például nem nagyon veszítettünk el, ellentétben mondjuk Németországgal vagy Olaszországgal,

ahol viszont csökkent a magyar gomba exportja. Most azonban a fogyasztás Európában növekszik, tehát a lehetőség adott volna hozzá, hogy több gombát vigyünk ki.  

Gombával megrakott kamion gördül ki a Bio-Fungi Kft. telephelyéről

Milyen a hazai gombapiac, mennyi gombát fogyasztunk egy évben? 

Egyértelműen igen. Itthon a ’90-es években lehetett körülbelül 3-400 gramm a fogyasztás, ami azóta 5-6-szorosára nőtt, tehát most olyan másfél és 1,6-1,7 kilogramm között lehet. Ez egyébként még mindig elmarad az Európai szinttől, ugyanis Nyugat-Európában eléri a 3 kilogramm/fő/év szintet is.

Ezt az igényt mennyire tudja kielégíteni a hazai gombaszektor? Mennyire vagyunk képesek önellátásra a leggyakoribb étkezési gombákból?

Nem, ebben importra szorulunk, hiszen miközben a fogyasztás növekedett, a termelők igyekeztek az exportpiacokat megtartani és annak kielégítésére, hogy ki tudjuk vinni a magyar gombát, hazánkban behozatalra van szükség,

így sajnos Magyarország perpillanat gombát importál.

Milyen innovációk vannak a szektorban, mik a fejlesztési irányok? A gombatermesztésben mennyire elterjedt a vertikális termelés?

A gomba önmagában egy nagyon intenzíven termeszthető élelmiszer, mivel

egy négyzetméter termő felületre vetítve 250-300 kilogramm terményt lehet előállítani, ami nagyon jelentős, tehát egy zárt termesztő berendezésben, egy öt hetes termelési ciklussal egy gombaház akár tízszer is megfordítható egy évben,

így nagyon intenzíven és gyorsan lehet a gombát termelni magas hozzáadott értékkel, jóllehet ezzel párhuzamosan, hogy ezt a termelési mennyiséget el lehessen érni, nagyon komoly beruházásokra van szükség, hogy a klíma, a szén-dioxid, a páratartalom és a szűrt levegő biztosítva legyen, tehát elmondható, hogy jelentős költségei vannak a gombatermesztésnek.

Olyannyira, hogy ma már egy kis családi gombafarm is 6-800 millió forint alatt nem jön ki.

A gomba nagyon intenzíven és gyorsan termelhető

Ha a vertikális gazdálkodásra gondolunk, a gombatermesztésben abszolút bevett, hogy 6-8 polc magasan termelünk.

A gomba termelésnek viszonylag alacsony az ökológiai lábnyoma. Ez még ma is így van?

Igen, valóban nagyon alacsony. Ami különösen kiemelhető, az a vízlábnyom. A szén-dioxid lábnyommal mi is fogunk foglalkozni, hogy megmérjük, pontosan mekkora, de valószínűleg az is nagyon kevés.

Egyrészt az alapanyagul szolgáló lótrágya, szalma, csirketrágya, amiket komposztálunk vagy fermentálunk, mind a mezőgazdaságban természetes módon keletkezett hulladék és melléktermékek, tehát nem kell külön energiát bevinni a rendszerbe, hogy ezekhez az anyagokhoz hozzájussunk, így ez egy teljesen természetes folyamat, aminek mind a szén-dioxid, mind a vízlábnyoma minimális.

A gombatermesztés rendkívül környezetbarát

Összességében pedig, ha a termesztés végéig nézzük a gombatermesztést, akkor

talán nincs is olyan termény, aminek olyan alacsony a vízlábnyoma, mint a gombatermesztésnek.

Ez azt jelenti, hogy 4-5 liter vízből elő lehet állítani a teljes termékpálya figyelembevételével egy kilogramm gombát.

Vannak olyan fejlesztések, amik kifejezetten a zöld átállást szolgálják?

Alapjába véve a gombatermesztés teljes egészében beillik a mezőgazdasági hulladékok újrahasznosítási vagy közbenső hasznosítási folyamatába.

Tehát mielőtt ezek a különböző trágyák visszakerülnek a termőföldbe, még egy terméket elő tudunk belőlük állítani.

Majd miután ezt az alacsony víz- és szén-dioxid-lábnyommal bíró, ám nagyon egészséges élelmiszert előállítottuk, a gombakomposztot is vissza tudjuk juttatni a termőföldbe. Ez ráadásul egy olyan fermentált,és érlelt mezőgazdasági hulladéktermék, amely teljesen harmonikusan beleillik bármilyen növénytermesztési, kertészeti ág művelési sorozatába, legyen az szőlő, gyümölcs vagy akár burgonyatermesztés, ugyanis

a gombakomposztnak a beltartalmi értékei sokkal harmonikusabbak, sokkal talajbarátabbak, sokkal magasabb humusztartalmúak, mint a kiinduló alapanyagok.

Ez az egyik megközelítése annak a zöldvonalnak, amit a gombatermesztés jelent.

A gombatermesztés teljes egészében beillik a mezőgazdasági hulladékok újrahasznosítási vagy közbenső hasznosítási folyamatába.

A másik vetülete az, hogy nagyon sokan elfordulnak a húsfogyasztástól, így az drasztikusan csökken és a jövőben részben a fogyasztási szokások változása, részben a fiatalok környezetbarátabb gondolkodásmódja miatt megfigyelhető az a tendencia, hogy a húsfogyasztás akár 20-40 százalékkal is visszaeshet.

Ez nem azt jelenti, hogy mindenki gombát fog enni, de az kijelenthető, hogy több gombát is fog enni a különböző gyümölcsök, zöldségek mellett, amely egyértelműen kedvez a gombatermesztőknek.

Ezzel párhuzamosan a húshelyettesítés, a húspótlás, az alternatív élelmiszerek előállítása terén sokan keresnek meg minket, gombatermesztőket,

mivel a gomba ehhez jó alapanyag lehet, mivel a gomba az összes esszenciális aminosavat tartalmazza.

A kutatás-fejlesztés területe pedig még egy harmadik fejlődési irány.

Ott most az egyik legfontosabb kutatás arra irányul, hogy különböző robotizált technológiákkal, mesterséges intelligencia alkalmazásával kiváltsuk a kézi munkaerőt, ugyanis jelenleg a gombát kézzel szedjük le.

Már itt is megindultak azok a folyamatok, mint a mezőgazdaság más területein, csak itt kicsit komolyabb a kihívás, így még valamivel messzebb járunk a céltól.

Milyen gombafajtákkal foglalkoznak ma a csiperke mellett jellemzően hazánkban?

Mi foglalkozunk még laskagomba, sárga laskagomba és shiitake termesztéssel is a piaci igényeknek megfelelően.

De vannak kisebb, hobbiszerű termelők, akik egyéb, más gyógyhatású gombát is termelnek, mint például a süngomba vagy más egyéb egzotikus gombák,

jóllehet minél inkább egzotikusabb terület irányába megyünk el, annál kisebb a piaci szegmens, tehát ezek a gombák annál drágábbak, annál nehezebben megtermelhetőek és annál kevésbé eladhatóak, de ettől függetlenül más gombafajok fogyasztása is évről évre növekszik.

A laskagomba- ami egy klasszikus magyar gombaféleség - fogyasztása most a reneszánszát éli, így egyre többet fogyasztanak belőle a vásárlók.

A laskagomba termesztése

Mekkora igény van a különlegesebb gombákra?

Ehhez marketing, reklám kell.

Meg kell tanítani az embereket egyrészt a konyhatechnikákat illetően, például, hogy a gombát nem kell meghámozni, hanem elegendő folyó víz alatt gyorsan leöblíteni, másrészt arra, hogyan kell elkészíteni az egzotikusabb gombákat.

Már a klasszikus csiperkénél is az a helyzet, hogy három fő elkészítési mód jut az emberek többségének az eszébe: a rántott gomba, a gombaleves és a gombapörkölt.

Mindemellett, hogy ezek is nagyon finom ételek, a gombafogyasztás ennél sokkal szélesebb körben is elterjeszthető. Ezért is hoztuk létre a chefgomba.hu oldalunkat, valamint Instagram és Facebook profilunkon keresztül is próbáljuk a nagyközönségnek megmutatni, hogy a gombát milyen sokrétűen lehet elkészíteni, akár nyersen, akár grillezve és milyen sokoldalú alapanyag.

Mostanában többször is szó esett a sajtóban a szarvasgombáról, van rá ön szerint racionális esély, hogy jelentős szarvasgomba exportőr lesz hazánk?

Magyarország mindig is jelentős szarvasgomba exportőr volt.

Hazánkban a szarvasgomba gyűjtés több évtizedre, sőt évszázadra nyúlik vissza.

A magyar természeti környezetnek része a szarvasgomba, így több erdőnkben is előfordul. Az összes vadon szedett gombánál nagyon erős az évjárat hatás, hiszen a gombának sok eső kell és elhúzódó ősz, ez igaz a szarvasgombára is.

Hazánkban nagyon sokféle vadon növő gomba megtalálható egyébként, köztük a szarvasgomba is, ám annak esetében figyelembe kell venni, hogy egy fűszergombáról van szó. Persze mi is szeretjük otthon egy-egy ünnep alkalmából a libamájat vagy bármely magyaros ételt feldobni vele, de valójában mint a chili paprikából, ebből nem tudunk mondjuk több kilót elfogyasztani, mivel itt egy ízesítőanyagról van elsősorban szó.

Ebből óriási hozzáadott értéket nem lehet előállítani, ez egy különlegesség, de a szarvasgombára én nem építenék nagy ipart a jövőben, persze egy-egy termesztő jó, ha próbálkozik.

Milyen támogatások elérhetők most a gombatermesztők számára?

Szerencsére a mezőgazdasági vezetés is felismerte azt, hogy az egyéb mezőgazdasági tevékenységek mellett a gombatermesztésben is nagyobb lehetőség van, mint a korábbi években volt, így várhatóan idén nyár végén – ősz elején egy nagyobb pályázati csomag fog megjelenni, amelynek keretein belül elsősorban új modern gomba házakat lehet építeni.

Ennek köszönhetően az elmúlt harminc évben először lesz olyan mértékű és olyan nagyságú támogatás, amelyet ez az iparág megérdemel, amelynek nagyon örülünk és egy nagyon pozitív lépésnek tartjuk a kormány részéről, hogy támogatni fogja a gombatermesztés fejlődését is.

A 24.-ik órában vagyunk, de igyekeznünk kell felzárkózni.

Milyen tervekkel számolnak a közeljövőben?

Magunk részéről mindenképp szeretnénk a fenti programban indulni, hogy növelhessük a termelésünket.

Mi személy szerint el vagyunk kötelezve amellett, hogy az importot teljes egészében kiváltsuk amennyire csak lehet.

Ez a Bio-Fungi Kft.-n nem fog múlni.

A Bio-Fungi Kft. telephelye

Minden lehetőséget meg fogunk ragadni,

megvannak a szakembereink, munkatársaink ahhoz, hogy akár megduplázzuk, majd megtriplázzuk a termelésünket az elkövetkező években.

Természetesen azonban nagyon sok fejlesztésre, beruházásra van szükség ahhoz, hogy azt a több száz gombatermesztőt, akik kiestek az elmúlt 15 év alatt – bármilyen kicsik voltak is – kiváltsuk és újra növekedő pályára állítsuk a gombatermesztést. Reméljük, hogy, ha a COVID egyéb típusú mellékhatásait ki tudjuk küszöbölni, akkor ezek a tervek meg is tudnak majd valósulni.