A KSH által közzétett januári adatok alapján a keresetek 13 százalékkal nőttek egy év alatt, vagyis reálértékben is több mint 10 százalékkal. A képet árnyalja, hogy alacsony bázisról indultunk, erős a munkaerőhiány, még mindig nagy az elmaradás az utolérni kívánt országok szintjéhez képest, bár az utóbbi 3 évben sokat javult a helyzet.
Az adatok szerint 311 ezer forint volt januárban a bruttó átlagkereset, a közmunka nélküli adat pedig 324 ezer forint, de ami az igazán lényeges, hogy mennyit kap ténylegesen a munkavállaló, vagyis a nettó kereset. Ez 215 ezer forint volt, de ha a családi kedvezményt is figyelembe vesszük, akkor nagyjából 223 ezer forint adódik.
Forintban szép
Ez közel 13 százalékos emelkedés, amire nincs példa a világban (kivéve a nagy inflációval rendelkező országokat, de azokban leginkább reálbér csökkenés tapasztalható). A nagy ütemnek azonban meg is van az oka: euróban számolva nagy volt az elmaradásunk még a régión belül is, így olyan munkaerőhiány alakult ki, amely kikényszerítette az erős béremelést, emellett a minimálbér nagymértékű emelése is közrejátszott.
Nézzük ezek után forintban és euróban az elmúlt évek eredményeit, és hasonlítsuk össze, hogy állunk a munkaerőnk által leginkább preferált célországokhoz képest (Ausztria, Németország, Nagy-Britannia), és hogy teljesítünk régiós társaink között. Forintban 10 év alatt a bruttó bérek 60 százalékkal emelkedtek, a nettó bérek ennél nagyobb ütemben nőttek. Ami lényegesebb: az utolsó 4 évben 38 százalék volt a bruttó bérek emelkedése, a nettó béreké 40 százalék körüli.
Euróban stagnált
Az utolsó pár évben az infláció igen alacsony volt, így nagyfokú reálbér növekedés zajlott. Nem véletlen, hogy erre most került sor: 2011 májusában nyílt meg az EU teljes munkaerőpiaca a magyar munkavállalók előtt, és ez akkori rendkívül alacsony béreink miatt óriási elszívó hatást jelentett, amely még fokozódott is, amikor növekedő pályára álltak az európai gazdaságok, ráadásul igen alacsony lett a munkanélküliség Németországban, így szinte korlátlan kereslet van munkaerőnk iránt.
A helyzetet az első években még rontotta is, hogy 2014-ig a forint leértékelődött: a korábbi 270 körülivel szemben 310 forintos euró árfolyam alakult ki, és ez nagyjából azóta is stabilan ezen a szinten van. Így az euróban számolt nettó átlagkereset 2014-ig nem nőtt, sőt volt olyan év is, amikor egyenesen csökkent, éveken át átlagosan 500 euró körül alakult, míg Ausztriában és Németországban ennek nagyjából a négyszerese volt a jellemző szint.
Munkaerőhiány
Ilyen eltérés esetén teljesen érthető, hogy a munkaerő tömegesen távozni kezd. Először csak a munkanélküliség csökkent gyorsan, de közben a hazai gazdaság is felpörgött, megnőtt az álláshelyek száma, és kialakult a munkaerőhiány. A munkaadók kénytelenek voltak béremeléssel reagálni, és a kormány is rájött, hogy a minimálbér nagyfokú emelésével kell segíteni ezt a folyamatot, ami mindjárt a gazdaság fehéredéséhez is hozzájárul, lehetővé téve a munkára rakódó terhek csökkentését.
A cél
A nettó átlagkereset euróban a négy évvel ezelőtti 500-ról 700 euróra növekedett, és bár a fejlett országokban is megindult a béremelkedés, nagyjából elértük a kivándorlási célországok nettó béreinek harmadát. Ez nagy lépés, de valószínűleg nem elég: a munkaerő kiáramlása számítások szerint csak akkor áll meg, ha a hazai nettó jövedelem eléri a máshol elérhető szint felét. Ez azt jelenti, hogy nettó béreinknek 1000 euró fölé kell emelkedni az elkövetkezendő években (a német szint most kb. 2200 euró). Ez megvalósulhat úgy, hogy folytatódik az erős nominális béremelkedés, amit a munkaadók számára könnyít a következő négy évben a munkavállalók után fizetendő szociális adó évi 2 százalékpontos csökkentése.
Valamivel kisebb emelésre lenne szükség forintban, ha a forint felértékelődésnek indulna a következő időszakban. Miután árszínvonalunk még lényegesen alacsonyabb, mint a német vagy az osztrák, erre van is lehetőség, pláne, hogy gazdaságunk évről évre masszív exporttöbbletet produkál. A cseh korona és a lengyel zloty esetében már meg is kezdődött ez a folyamat, hisz hasonló helyzetben vannak, az Ausztria és Németország által mintegy körülölelt Csehország esetében különösen nagy a bérfelzárkózási nyomás.
Versenytársaink
Nem is állnak rosszul a csehek hozzánk képest: a nettó átlagbér 900 euró körüli, vagyis közel 30 százalékkal magasabb, mint a miénk. Ennél is magasabb, 950 euró Észtországban és 1050 euró Szlovéniában (1,3 illetve 2 millió lakosú országok, ezért nehezebb az összehasonlítás), viszont a miénkhez hasonlóak az adatok Lengyelországban, Lettországban és Litvániában, de kissé el vagyunk még maradva Szlovákiától, sőt Horvátországtól, ahol 800 euró a szint.
A következő években tovább fog folyni az erős bérnövekedés, hisz a jelenlegi szint nem elég a munkaerő megtartásához, ráadásul a régiós társaknál is zajlani fog a folyamat. A még négy évesre tervezett munkaadói járulékcsökkentés is arra épül, hogy a bérek legalább évi 6 százalékos mértékben növekednek. Ha a mai folyamatok fennmaradnak, ezer euróig nem lesz megállás, persze hogy ez forintban mennyi, az már az árfolyamtól is függ.
Fellegi Tamás 