Iránytű a viharos tengeren – Mit ígér és mibe kerül az új költségvetés?

A jövő évi költségvetés megszüntetni kívánja a közpénzek pazarlását és a korrupciót, orvosolni a felhalmozódott társadalmi igazságtalanságokat,mérsékelni a településeket fojtogató szolidaritási hozzájárulást, és serkenteni a vállalkozások piaci versenyét, növelve ezzel a gazdasági hatékonyságot.

Mindezt pedig úgy, hogy a külföldi hitelezők megelőlegezett bizalmát is megőrzendő, az államháztartás hiányát GDP-arányosan az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökkenti.

Ennek érdekébena költségvetés előirányzata egyszerre csökkenti az állami kiadásokat (pl. propaganda, presztízsberuházás, helikoptertámogatások) és növeli is azokat (pl. egészségügyi ellátás javítása, egyes közalkalmazotti csoportok béremelése, családi pótlék és minimumnyugdíj emelése, vízgazdálkodás javítása).Ugyanakkor fenntart több korábbi – köztük néhány piactorzító – intézkedést is, köztük a rezsicsökkentés mára tarthatatlanná vált konstrukcióját, a járulékfizetéssel nem megalapozott többlet-nyugdíjkifizetéseket (de csak egy plafonig).

Megőrzi a már meglévő szja-mentességek és -kedvezmények egy részét, a személyi jövedelemadó 15 százalékban maximalizált kulcsát, de a minimálbér összegéig annak mértékét 9 százalékra csökkentve. Megszünteti a látványsportok tao-kedvezményét – de azt fix összegű költségvetési támogatással részben ellensúlyozza. Megőrzi ugyanakkor a különadók jelentős részét is.

Eklektikus mű

Az adóbevételek növelését is előirányozza: bevezeti a vagyonadót, néhány adónemnél pedig bevételnövelő intézkedéseket vezet be (pl. kiskereskedelmi adó, tranzakciós adó, dohány jövedéki adója).

Tömören fogalmazva, a jövő évi költségvetés egy olyan eklektikus mű, amely egyszerre több feladatot kíván párhuzamosan megoldani, mégpedig a szó görög eredetének megfelelően „a legjobbat kiválasztva” a lehetséges, illetve szükséges intézkedések közül.S valóban: jószerint nincs a költségvetés bevételi és kiadási oldalán olyan jelentősebb tétel, amelyben a jövő évben ne történne valamilyen változás vagy kiigazítás.

Ezeken kívül a költségvetést tehermentesítő külföldi források (EU-s, valamint a norvég Alap, az EGT Alap és a svájci alap) ésszerű felhasználással is segítik – az államháztartás mérlegét semlegesen érintő módon – a kormánynak a költségvetés révén elérni kívánt főbb céljainak megvalósítását.

A sok – terjedelmi okokból itt nem részletezhető – változtatás eredője persze nem mindenki számára könnyen áttekinthető, és várható hatása pedig nehezen számszerűsíthető.

Ennek egyik szembetűnő példája az előző kormány által kötött hároméves bérmegállapodás alapján a minimálbér 2027. évi emelése 14 százalékos mértékének korrekciója kapcsán kibontakozott vita. Ekkora ütemű emelés ugyanis egyfelől nem tartható, mivel a gazdaság és a termelékenység növekedése jócskán elmaradt az eredetileg feltételezett mértéktől. Másfelől viszont ekkora emelés nem is szükséges, mert az infláció jóval kisebb lett az eddigieknél, ráadásul a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó jövőre csökkenni fog, következésképpen a nominálisan kisebb emelés is kézzelfogható vásárlóerő növekedést eredményez.

Hasonlóképpen nehéznek ígérkezik megértetni a közalkalmazottak széles körével azt, hogy a vágyaiknál és reményeiknél szerényebb mértékű jövő évi bérkorrekció is érzékelhető javulást hoz az életszínvonalukban; a lehetőségeket meghaladó béremelést viszont egyhamar felemésztené az infláció emiatti megugrása.

Bőven van kockázat

De nem csupán a számos változtatás miatt nehezebb eligazodás jelenthet kihívásokat, hanem a jövő esztendő bizonytalanságai is.Így például idén egész Európa megsínylette a klímaváltozás miatti szélsőséges hőmérsékletingadozás és csapadékhullás súlyos következményeit, s az El Niño éghajlati jelenség áthúzódó hatásai miatt semmi okunk sincs azt feltételezni, hogy a jövő esztendő időjárása az ideinél kedvezőbb kilátásokkal kecsegtet. Kétséges, hogy mikor szűnnek meg a Hormuzi-szorosban és a Vörös-tengeren az idén kialakult feszültségek, emiatt pedig a Nemzetközi Energiaügynökség nem számít arra, hogy az energiapiacok árszintje jövőre visszatér a háború előtti szintekhez.A 2027-es kamatkilátásokat a geopolitikai feszültségek miatt tartóssá vált inflációs nyomás, valamint a növekvő államadósság határozza meg. A közgazdászok és a piacok tovább emelkedő kamatpályát várnak, amely akár a 3%-os szintet is elérheti. Ez pedig az adósság magas szintje miatt nem túl bíztató kilátást jelent hazánk számára.Emellett több, a kontinens egészét befolyásoló választásokra (köztük mindenekelőtt a francia elnökválasztásra és az olasz parlamenti választásra) is sor kerül jövőre, ám ezek kimenetele és várható gazdasági következményei sem jósolhatók meg pontosan.

Az említett kockázati tényezők külön-külön is jelentős befolyással lehetnek a jövő évi költségvetési előirányzatok teljesülésére; esetleges bekövetkezésüket a költségvetésbe beépített tartalékok azonban csak korlátozott mértékben tudják tompítani.

A külső tényezőknek ugyan kétségtelenül lesz hatása a jövő évi költségvetés előirányzatainak számszerű teljesülésére, ám a kormány gazdaságpolitikájának megítélése nem ezen fog múlni, hanem egyfelől azon, hogy mennyire lesz képes a kormány a ténylegesen bekövetkező kedvezőtlen hatásokra gyorsan és hatékonyan reagálni.

Másfelől mennyire lesz képes folytatni az előző kormánytól megöröklött idejét múlt szakpolitikák maradványától való szakítást és akár a külső feltételek ellenszelével szemben is előre haladni az euró bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtésében.A költségvetés olyan, mint a hajózásnál a térkép: nélkülözhetetlen a navigációhoz.Ám miként egy hajót nem lehet pusztán egy mégoly részletes térkép segítségével kormányozni, úgy egy országot sem lehet csupán egy alapos költségvetés alapján vezetni.